Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-04-23 / 92. szám

92 szám Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HIRLA P. 1903 április 23. 3 magyar országgyűlés, már kieszelte annak módját, miképen tartsa meg a hadsereg szükséges létszámát. A hadügyi kormány intézkedett, hogy évről-évre szokásos szabadságolás­tól eltekint. Eddig két évi szolgá­lat után azokat, akik elegendő ké­pesítést sajátítottak el két év alatt, elbocsátották Ez most nem fog meg­történni. A hadsereg vezetőségének nem áll más ut nyílva, hogy az ujonczokat pótolja, mint ha szigo­rúan ragaszkodik a három éves ka­tonai szolgálathoz. Ezáltal igen sok család elveszti a szabadságolás előnyeit. * A németnyelvű átirat. Általá­nos panasz az nálunk, hogy a közös hadsereg, a hol csak teheti, negligálja nyelvünket s mindunialau német nyelvű átiratokat intéz « magyar hatóságok­hoz. Már nekünk is löbbizben volt al­kalmunk a hadsereg ez eljárását szóvá tenni, a többek közt tegnap is kifejez­tük lapunk hasábjain méltó felháboro­dásunkat egy ilyen némel nyelvű ál- irat fölött, a mit a cs. és kir. 5-ik gyalogezred helyben állomásozó ka­tonai hatósága a város hatóságához küldött. A közös hadsereg azonban, a helyett, hogy figyelembe venné jo­gos kívánságunkat és legalább a ma­gyar hatóságokkal való hivatalos érint kezésében respektálná a magyar nyel­vet, rettenetes mód érzékenykedik. Legalább erre enged következtetni az alábbi közlemény, a mit Pethő György gazdasági tanácsos küldött be ma, la­dunk szerkesztőségéhez: Tekintetes szerkesztő ur! A „Szatmári Hírlap“ tegnap megjelent 91-ik számának újdonságok rovatában közzétett: „A német nyel­vű átirat“ czim alatti közlemény nagy felháborodást okozott a cs. és kir. 5-ik gyalogezred helyben állomá­sozó tisztikaránál, egyfelől a negligáló „katonáék“ kifejezés használata, más­felől hivatalos nyelvük „az osztrákok •indok nyelvének“ minősítése miatt 1 — Minthogy pedig a tisztikar úgy ízen, mini a múltban megjelent uj- ságczikkek közlésével, a város gazda­sági hivatalát látszik gyanúsítani, a nint ma erről tádornást szereztem, — térem b. lapja holnapi számában köz- '.élenni az alábbiakat : A város gazdasági hivatala a Szatmári Hírlap“-nak soha egyet- 8ü szó közleni valót sein adott át hirdetések kivételével) és előleges tu- omással, sem a „német nyelvű át- ratu sem más czimü közleményéről em birt ; a lappal semmiféle szellemi sszeköttetésben nem áll és annak ki- ejezéseit — ha azok a katonai és olgári hatóság közötti jó viszony meg- avarására okul szolgálhatnak, a maga őszéről elitéli s eleve is tiltakozik ármely közlésnek a gazdasági hiva- dlal azonosítása ellen. Teljes tisztelet­it maradván Szatmárit, 19U3. ápril 22. ethő György gazd. tanácsos. Kézséggel közreadtuk Pethö György ízd. tanácsos ur nyilatkozatát s ma­ink is tudomására adjuk azoknak, a két illet, hogy a „Szatmári Hir- p“ban megjelent hireket, minden egen befolyástól menten, mi irjuk égés e tekintetben direktívákat sem- i nemű hivataltól se nem kérünk, se el un fogadunk. Tény, hogy kifogásolt rünket a városi hatóság tudtán ki- 1 irtuk meg, valamint a jövőben is, inden hasonló alkalommal meg fog­juk követelni, hogy a magyar ható­ságokkal tessék magyarul érintkezni. Ez éppen olyan jogos kívánsága a magyar hatóságoknak, mint az egész magyar közvéleménynek. S ha a közös hadsereg ezt nem hajlandó respektálni, no csodá kozzék és ne érzékenykedjék, ha e fölött való fölbáborodásunknak jog­gal kifejezést adunk. * Matuzsálemi életkor. Ritka magas életkort ért el Szalmáron egy özvegy asszony. Kürti Lászlönénak hívták s tegnap halt el. Az öreg asz- szony 101 éves volt, de a magas élet­kor daczára friss egészségnek örven­dett. Férje a szabadságharczban vité­zül harczolt s ezért havi nyugdijat ka­pott a várostól. A csekélyke összegért az öreg asszony maga járt a városhá­zára minden hó elején. Az öreg anyó­ka még tegnap is egészen jól érezte magát s ma reggel már halva találták meg a szobájában, Életében keveset volt beteg s száz éves korában is azt mondogatta, hogy ő még sokáig fog élni. A matuzsálem korú asszonyt hol­nap temetik. Nem lesz tömeges áthelyezés. A honvédelmi miniszter által a kép viselőházbaa nem régen tett nyilatko­zata folytán el volt terjedve a hir, hogy a május havi előléptetések alkal­mával a magyar fiukat tömegesen haza helyezik a magyar ezredekhez, az idegen származású tiszteket pedig az Ausztriában fekvő ezredekhez osztják be. Mint megbízható forrásból értesü­lünk, ez a hir nem felel meg a való Ságnak. Ilyen indokból ezúttal egyet­len egy áthelyezés nem fog tör­ténni, sőt még újabban több idegen tisztet helyeznek a magyar ezredekhez, honnét időközben magyarországi tisz­teket fognak idegen ezredekhez át­helyezni. * Csata Szeréna temetése. Csata Szerénát, az eltűnt szatmári szép leányt, kinek holttestét tegnap fogták ki a Szamos folyóból, az ügyészség fclbonezoltatta. A bonczclás megálla­pította, hogy Csata Szeréna az eltűnés napjától volt a Szamosban. Testén és belső szervezetében az orvosok semmi nemű olyan körülményt nem találtak a melyek esetleg arra engednének kö­vetkeztetni, hogy Csata Szeréna gyil­kosságnak esett áldozatul. A bonezolás után a holttestet a szülők Kinizsi ut- cza 71. számú lakására szállították a honnét tegnap délután temették el. A temetésen megjelentek a szerelmes kis leány barátnői, a kik meghatóan búcsúztak el a halottól. Azután meg­indult a szomorú menet a temetőbe. És ezzel véget ért a szerencsétlen leány szomorú tragédiája. * Magyar név. Janicsár Jenő Béla sztmári lakos nevét belügyminisz­teri engedélylyel „Jenei“~re változtatta. * ßelefult az árokba. Katona Ferencz angyalosi lakosra végzetessé vált tegnap, hogy többet ivott a kel­leténél. Tegnap reggel Pátyodra ment, hogy ott ügyes-bajos dolgát elintézze. Mikor mindennel készen volt, ellátoga­tott egyik-másik ismerőséhez, a kik jó­féle törköly pálinkával kinálgatták. Katona, ki különben is szerette az italt, nem sokat kérette magát, hanem jókat húzott a bütykösből. Öreg este volt már, a mikor a hazatérésre gondolt. El is indult Angyalosra, de a sötétben eltévesztette az utat. Másfelé vitte a lába. Egyszerre megtántorodott s bele­zuhant egy mély árokba, mely telve volt vizzel. Katona bele is fűlt az árokba, a honnét másnap fogták ki. * Julcsa zsebet metszett. Bokor Julis cselédleány volt ezelőtt. Talán egy hónapja, hogy elhagyta a szolgá­latát, mert súlyosabb szabálytalansá gon érték. Azóta faczér állapotban le­iedzett a városban. A rendőrség csa­vargásért elfogta. Le is ült érte három gyenge napot. Tegnap ismét a rend­őrség elé került Bokor Julis. Zsebmet­szésen kapták rajta. Nem tagadta tet­tét s azzal védekezett, hogy az éhség vitte rá. Most azonban nem engedik el egyhamar, mert a rendőrség átkisértc Bokor Julist az ügyészséghez. * Halé ozás. Jurácskó Gyula köz­ponti vámhivatali pénztárnok tegnap 49 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt Szatmáron. Halála az egész városban mély részvétet keltett Temetése holnap lesz a Hunyadi-utcza 16. számú gyászháztól. * Hajsza a csavargók után. Rossz idők járnak a foglalkozás nélküli ala­kokra. A rendőrség rövid időközökben hajszát indít ellenük s az ilyen alka lommal rendesen hurokra kerülnek. Tegnap éjjel ismét razzia volt. A rend­őrség emberei felkutatták a város félre­eső helyeit, a csavargó tanyákat, a hol csak úgy hemzsegtek a kétes exiszten- cziák. A razzia alkalmával tizenkét közveszélyes egyén került a rendőr­ségre. A letartóztatott csavargók között három nő is van. A rendőrség illető­ségi helyükre tolonezolja a csavargó népot. x Alkalmazást nyernek. Tisz­tességes és megbízható egyének — nők is — havi fix fizetés és magas jutalék mellett alkalmazást nyernek. Vidéki képviselők kerestetnek. Czim a kiadóhivatalban. * Rikkancsok harcza. Kacsik József és Létrán Miklós oszlopos tag­jai a szatmári rikkancs gárdának. Kora reggeltől késő estig az utczán tanyáz­nak s orditva kinálják a szenzácziós tartalmú újságokat. A két mozgó hir- lapkiadóhivatal tegnap délután hajba kapott egymással. Közösen kerestek s este elszámolták a bevételt, a melyen megosztozkodtak. Kacsiknak tegnap néhány fillérnyi differencziát mutatott a pénztári kimutatása s haragjában rá fogta társára, hogy meglopta. Ezért össze verekedtek s talán vér is folyt volna, ha a rendőrség közbe nein lép. A két rikkancsot hűvösre tették, mert veszekedésükkel közbotrányt csaptak. x Jó tanacs. Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesíteni, ajánljuk, hogy szerezzék be Mauthner Ödön csász. és kir. udvari magkereskedé séből Budapesten a „Sétatéri“ vagya „Margitszigeti“ fümagkeveróket. — Ezeket már 29 éve szállítja Mauthner Budapest és a Margitsziget oly bámu latra méltó és gyönyörű sétaterei ré­szére. TÖRVÉNYKEZÉS * § Egy pikáns anziksz kártya. A szatmári kir. járásbíróság furcsa be- csületsértési pert tárgyalt tegnap. Egy anziksz kártya játszotta benne a fő­szerepet. ügy történt ugyanis a dolog, hogy Sivák Juliska varróleánynak ár­tatlan viszonya volt egy kereskédő se­géddel. Egy napon a kisasszonynak le­velező lapot hozott a postás. Az an- zix hártya három Éva kosztümben lévő hölgyet ábrázolt. A harmadik hölgy alá pedig azt irta az ismeretlen küldő, hogy „ön a negyedik“ ! Sivák Juliska csak elfogadta volna az anzix kártyát, de hogy a levelezőlap Írója őt is is olyan hölgyekhez hasonlítsa, nem tűrhette el. Kutatni kezdett a levelező lap Írója után s csakhamar megtudta, hogy a pikáns képes lapot Váradi Ferancz küldte. A becsületében meg­sértett varróleány feljelentette Váradit a járásbíróságnál, mely tegnap tár­gyalta ezt az ügyet. A vádlott beis­merte, hogy az anzix kártyát ő küldte, de sérteni nem akarta a kisasszonyt. A biró a gondolatban elkövetett be­csületsértés tényáladékát megállapí­totta, de tekintettel arra, hogy a vád­lott bocsánatot kért a panaszosnőtől, a további eljárást beszüntette. Nyilttér. Köszönetnyilvánítás. Mindazok­nak, elsősorban a szatmári üzletkezelő- ségnek, és a Szatmár—erdődi h. ó. va­sút összes alkalmazottainak, továbbá boldogult Szeréna leányom barát­nőinek, kik szerencsétlen véget ért leá­nyom temetésén megjelenésükkel enyhí­tették mély fájdalmunkat, fogadják ez utón is igaz köszünetünket. Csata Sándor és neje. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktűsde. — A „Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, ápril 22. Zárlat 5 órakor: Búza 1903. áprilisra ” ........................ 7.82 7.83 Roz s 1903. áprilisra..........................7.62—7.63 Zab 1903. áprilisra..........................7.44—7.46 Tenge ri 1903. májusra...................6.7Ö—6.80 Repcze a ugusztusra..........................6.44—6.46 Zá rlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény........................ 673.— Ma gyar hitelrészvény ........................721 50 Leszámitolóbank részvény................... 467.25 Rim a-Murányi vasmű részvény . . . 480.— Osztrák-magyar áliamvasuti részvény . 681.50 Küzuti vasút ...........................................613.— Vá rosi villamosvasút részvény . . . 300.50 REGÉNYCSARNOK Ki a bűnös? (4) — Franczia regény. — Irta: Leon Xanrof. Durand csodálkozva nézte a vi­ruló asszonyt: — Oh mily kedves vagy ma drága szivem. — Csak nemuracskám? Komo­lyan tetszem? No ezt már csakugyan szeretem. Majd forró csóköt nyomott a férje ajakára. — Tudod-e édesem, szólt as asz- szony, hogy attól tartok, hogy megöreg­szem. Pedig még sokáig ilyen szeret­nék maradni, hogy neked örömed tel­jék bennem. — Oh te soha sem leszel öre­gebb, drága angyalom, a te lelked min­dig fiatal marad. Ne tarts attól, hiszen azért teremtett bennünket az Isten, hogy mi vénüljünk s nem ti. De hát drágám az idő eljár, menjünk egy kissé ki a szabadba. A kocsi lenn van már, siessünk. Mikor már elhaladtak a nyári lak előtt, ismét megszólalt. — Az igaz, hiszen nem is vála­szoltam kérdésedre. Ugye szivem azt kérdezted, hogy mi dolgom volt? No*! Képzeld Grisolles megint nálam járt és megkérte Antoinette kezét. No, hát mit szólsz hozzá ? Hát nem vakmerőség attól a fiatal embertől? — Ugyan édes jó uram, szólt az asszony és megsimogatta Durand őszbe- csavarodó szakállát. Miért ellenzed úgy a házasságukat, hátha szeretik egymást ?

Next

/
Thumbnails
Contents