Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-04-22 / 91. szám

Szatmár, 1903. április 22. Szerda. Második évfolyam, 91. szám Etöftzetósi árak: H«Jyb«n házhoz hordva: Bgész évre . 12 tor. FÖ évre . 6 kor. Negyedévre , 3 kor. Bgy hóra . , 1 kor. Vidékre postán kQtdve: Rgész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Ügy hóra . 2 kor. Igyes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazlnezy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta fhétíő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabottéban é? egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczv-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal : Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon: 106. Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: BARTHA KÁLMÁN. Felelős szerkesztő: HARSÁNY1 SÁNDOR. A Jelzálogbank taposó-malma. Utazás a konverzió körül. Szatmár, április 21. Pap Géza polgármester távi­ratilag tett kérdést Pozsony vá­ros törvényhatóságánál, igaz-e a „Magyar Pénzügy“ -nek az a köz­lése, hogy a Magyar Jelzálog- bank ugyanakkor, mikor velünk a konverziót megkötötte, Pozsony vá­rosának sokkal előnyösebb föltéte­lek mellett ajánlott kölcsönt, mint nekünk. A válasz ma megérkezett és mindenekben megerősítette azt a közlést, melyet lapunkban napok óta szóvá tettünk. Úgy tudjuk, a polgármester holnap Budapestre utazik, hogy akár a Magyar Jelzálogbank-VaX egyet­értésben, akár pedig azzal szakítva, lehetőleg megoldásra juttassa a dolgot. Ez indít bennünket arra, hogy néhány olyan nézőpontra hivjuk fel a közfigyelmet, amelyeket az ügy elintézésénél mellőzni nem lehet. Vegyük mindenekelőtt tudomá­sul, hogy mi a Jelzálogbank-ná\ valóságos taposó malomba jutottunk. A Jelzálogbank velünk kötött köl- csönkötvényeiben az a kikötés fog­laltatik, hogy ha mi más hitelező­nél uj kölcsönt akarunk fölvenni, akkor a Jelzálogbank-nak jogá­ban áll, hogy az ő összes kölcsö- neit a városnak minden ingatlan va­gyonára bekebelezze. Ez aztjelenti, hogy mi teljesen ki vagyunk szol­gáltatva a Jelzálogbank-nak és máshol kölcsönt föl sem vehetünk ; miután abban a pillanatban a Jel­zálogbank megterhelvén összes in­gatlan vagyonúnkat, ezzel minden más pénzforrást elzár tőlünk. Mert világos dolog, hogy semmiféle hi­telező szóba nem áll egy olyan köl­csönt felvevő féllel, akinek éppen akkor terhelik el minden vagyonát, amikor uj kölcsönt szándékozik föl­venni. De meg a régi hitelező beke­belezéssel elsőbbséget biztosítván ma­gának, az uj hitelező részére csak egy másodlagos fedezetnek marad­ványa jut. Ilyen módon minden jövendő kölcsönünket a Jelzálogbank-kai vagyunk kénytelenek megkötni, még pedig olyan feltételek mellett, umi­nőket nekünk ez a bank diktál. Hogy pedig a Jelzálogbank mi­ként diktál, kedvünk volna mon­dani, miként fütyöl és mi miként vagyunk kénytelenek tánczolni, arra Istennek hála, van most tanulsá­gunk elég. Ha ebből a rabszolgaságból szabadulni akarunk, erre csak egy mód van : a visszafizetés. De ek­kor előkerül a Storno díjnak vas- láncza, amelylyel bennünket meg­béklyóztak. A Jelzálogbank 2% storna dijat kötött ki és ezzel arra kényszerít, hogy mi minden ez­után kötendő kölcsönünknél is 2°/0-al többet vagyunk kénytelnnek neki fizetni az értékpapírok árfolyamá­nál, mint a mennyit különben a pénzpiacz viszonyai szerint tőlünk vehetne. Ezért fölötte lényeges az, hogy a storno dij a minimumra csök­kentessék. Mert a magasabb storno dij nem csak akkor bosszulja meg magát, amikor a pénzpiacz kedve­zőbb helyzete folytán konvertálni tudnánk ;de megbosszulja magát újra és újra minden egyes újonnan kötendő kölcsönünknél, a melyeknek mind­egyikét drágábban fog kelleni meg­kötnünk azért, mert a magas stor­no dij folytán tartozásainkat vissza­váltani és igy hitelezőnk kapzsi­sága ellen védekezni nem tudunk. Ezért volt Pozsony városá­nak határozata bölcs és előrelátó, mert megértette azt a nagy erőt, a mi abban van, ha a kölcsön visszafizetésének módozata a leg­enyhébben van megállapítva. Ha tehát mi a mostani kon­verziót más pénzintézettel kötjük meg és semmi egyebet nem tud­nánk elérni, mint azt, hogy ez az uj hitelező a 2°/0 storno dijat egy fél százalékra szállítsa le, ez maga is óriási nyereséget jelentene ; mert ennyivel olcsóbbá tenné minden egyes jövendő kölcsönünket. a Magyar Jelzálogbank te­hát vagy legyen méltányos és igaz­ságos, — vagy most szakítsunk vele, amikor ennek ideje van. TÁVIRATOK. A képviselőház ülése. Budapest, ápril 21. (Saját tu­dósítónktól.) A képviselőház mai ülé­sén Apponyi Albert elnökölt. Széli Kálmán határozati javaslatot terjeszt be a kvóta bizottság megválasztására. Lengyel Zoltán a király felségjogát támadja a német vezényszó miatt. Elnök figyelmezteti szólót, hogy a kormány minden tényért felelős. Len­gyel ezután tovább beszólt s a két fej ü sast, gyalázatos madárnak mondta. Elnök ismét figyelmezteti, hogy a külföldi jelvényeket tiszteletben kell tartani. Lengyel Zoltán az ülés végéig beszólt, határozati javaslatot nyújt be, hogy a kormány készítsen kimu­tatást, azon értékekről, melyeket az állam a megyéktől átvett. Az időjárás. Budapest, április 21. (Saját tu­dósítónktól) Az ideérkezett jelentések szerint az egész országban még min­dig nagy hidegek uralkodnak. Zsolnán tegnap óta óriási hó vihar volt; a fíi^sen hullott hó már több, mint két méter magas. A felvidéken a folyó­vizek mind befagytak. A vasúti forga­lom nagy akadályokba ütközik. Buda­pesten ma szép, derült tavaszi idő volt. Olaszországból is nagy fagyokat jelentenek. A sorozás újabb elhalasztása. Budapest, április 21. (Saját tu­dósítónktól.) Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter újra elhalasztotta a sorozásokat. Az elhalasztásról szóló rendeletet a hivatalos lap holnapi szá­ma közli. Komáromiak a képviselőházban. Budapest, április 21. (Saját tu­dósítónktól.) Komáromból ma száz­tagú küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség a Ház delegácziós ter­mében tisztelgett Apponyi Aibert ház­elnöknél és átadták neki a katonai ja­vaslatok ellen hozott peticziójukat. A város rendkívüli közgyűlése. Építik a kaszárnyákat. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 21. Szatmár város tc^éu/umósági bizottsága tegnap délután rendkívüli közgyűlést tartott, a melynek egyedüli tárgyát a két uj lakta ;n felépítse ké­pezte. A közgyűlés hangulatán ismétel­ten meglátszott, hogy a város közön­sége mennyire lelkesedik az építkezés ügye iránt. És e lelkesedést mi sem bizonyította fényesebben, mint az, hogy a tanács által előterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. Csak egy felszólaló akadt Teörsök Károly dr. szegélyében, a ki nem járult hozzá a javaslatHöz^mert az építkezés he­lyére vonatkozólag nem történt megál­lapodás. Ez az ok azonban oly száinba- vehetetlen, hogy a kiválóan fontos ügy haladásának nem szegheti útját. A rend­kívüli közgyűlés, melyen a városatyák közül igen sokan vettek részt, a hatá­rozati javaslat elfogadása után véget ért. A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: Pontban 3 órakor nyitotta meg Pap Géza elnöklő polgármester a köz­gyűlést és rövid beszédben ismertette a kaszárnyák ügyének jelenlegi állását. Ezután Ferencz Gusztáv tanács- jegyző felolvasta a tanács által előter­jesztett határozati javaslatot, a mely szerint a törvényhatósági bizottság ki­jelenti, hogy a váró* közönségé a cs. és kir. 15. számú huszárezred pótkerete részére tervezett I. osztályú kaszárnyát felépiti. Fenntartja azonban jogát az esetre, hogy az építkezést csak úgy eszközölheti, ha a hadügyi kormány a lovas üteg osztályt Szatmárra helyezi és a számára szükséges laktanya fel­építését is engedélyezi. Mindazonáltal a közgyűlés végleges elhatározását a had­ügyi kormány kedvező döntése esetére is a vegyes bizottság tárgyalásának eredményétől teszi függővé. A közgyűlés e határozatáról érte­síteni fogja a város a honvédelmi minisztert. A határozati javaslat ezután át­tér vállakozó Grünvald Testvérek és Schiffer ezég előszerződésére. Mint­hogy a ezég pótnyilatkozatot tett, hogy a vállalkozás komolyságát bebizonyítsa, hajlandó az épitési tőke 10 százalékát készpénzben, vagy óvadékképes érték­papírokban a városi pénztárnál biztosí­tékul letenni. A ezég azonban a hatá­rozati javaslat kézhezvételétől számi- tott 8 nap alatt köteles 20 ezer korona biztosítékot a város pénztárába befi­zetni. Ezen összeget köteles a ezég az ügylet perfentartása esetén a 10 szá­zaléknak megfelelő nagyságig kiegészí­teni. Az épületek fenntartásának kér­désében a határozati javaslat úgy in­tézkedik, hogy a vegyes bizottság tár­gyalásától teszik függővé, de lehetőleg a kincstárt fogják azzal megterhelni. A vállalkozók a 20,000 korona fenntartási összegre nézve tett ajánlata azonban addig is, mig a szerződést megkötik, a várossal szemben kötelező. A határozati javaslathoz elsőne Róth Fülöp kárlsMdi czipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a ^annonia szálloda mellett! # Szatmár és vidéke Iegnaggobb ozipöra^tápa. WlofTÓrilro'rltolr f t tavaszi és nyári idényre njegrendelt összes úri, női és gyermek iTloycrKKLüDA • • # $ § ® § valódi franezia sohewrő börtt lábbelik. H f|

Next

/
Thumbnails
Contents