Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-04-03 / 77. szám
Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP kaadó javára, inig viszont, ha a munkásban nincs meg a lelkiismeretes törekvés, a kisebb munkabér is túlfizetést jelent. És ha a munkások oly szívósan ragaszkodnak e két fillér megadásához, bizonyára érzik, hogy az a tisztességes megélhetéshez nekik feltétlenül szükséges. A munkaadók mindazonáltal a merev tagadás álláspontjára helyezkedtek, sót kijelentették, hogy most már ők sztrájkolnak és harmincz napig, még azon esetben sem foglalkoztatják a munkásokat, ha a régi munkabér mellett lennének hajlandók munkába állani. Nem kutatják a vállalkozók ezen elhatározásának okát, de magasabb socialis szempontból birálva a dolgot, azt az elhatározást helytelenítenünk kell. A dolog úgy áll, hogy a munkaadók, kik a töke birtokában vannak, feltétlenül erősebbek, a munkájukat kínáló munkásoknál s igy a méltányosság és osztó igazság rovására Írandó, ha hasonló tromffal, mondhatni czél- talan és érthetetlen daczczal felelnek egy komoly figyelmet érdemlő követelésre. A munkások ezrei szintén tagjai a társadalomnak, a kiknek érvényesülni kell. Közérdek, hogy a társadalomnak minden egyes tagja boldoguljon. A vállalkozó munkaadók és munkások szoros gazdasági kapcsolatban vannak, egyik a másikat kiegészíti és igy mindkettő érdeke, hogy működésűk harmonikus legyen. A munkaadóknak azzal az elhatározásával szemben, hogy harmincz napig nem dolgoztatnak, hogy ezáltal kiéheztessék és megtörjék a munkásokat, a társadalom rokonszenve bizonyára a munkások mellé szegődik és kívánatosnak tartja, hogy az ellentétes érdekek mihamarabb teljes összhangban egyesüljenek. A kőműves és ácssegédek bérharcza. A sztrájk harmadik napja. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 2. A szatmári kőmives és ácssegédek bérharcza immár a harmadik nap óta folyik, a nélkül, hogy a békés megállapodás létre jött volna a munkadók és a sztrájkolók között. A harcz, mint az eddigi jelek mutatják nem igon fog egyhamar véget érni, hanem hosszú lesz, a melynek káros hatását úgy a munkások, mint a munkaadók meg fogják érezni. A békéltető bizottság határozata már a munkások kezei között van, de eddigelé nem nyilatkoztak, hogy elfogadják e a feltételeket, vagy sem ? minden pedig csak arra enged következtetni, hogy a bérharczot továbbra is folytatni akarják A munkaadókat a munkások hallgatása szintén harczra serkenti. A már 1903. április 3. 77 srám. megajánlott feltételeknél többet semmi szin alatt sem akarnak teljesíteni. A békéltető bizottság határozata egyebekben a következő: Határozat, Az 1884. XVII. t.-ez. 163. §-a értelmében megválasztott békéltető bizottság megállapodásához képest a hiv. törvény 164. §-ban megszabott jogkövetkezmények terhe alatt, úgy a munkaadók, mint a munkásokra nézve a következő szabályzatot állapítja meg. 1. Kőmüvés és ácsmunkánál a munkaidő jelenben és jövőre nézve mindaddig, inig a hatóság más munkarend és munkaidő megállapításáról nem gondoskodik, reggel 6 órától este 6 óráig tart, délelőtt reggelihez fél órai, délben pedig ebédhez egy órai pihenéssel. 2. A munkabér legkisebb összege kőműveseknél falazatnál óránként jelenben 28 f., jövő építkezéseknél pedig 30 fillérben; ácsoknál jelenben 26 f., jövőben vállalandó építkezéseknél pedig 28 fillérben állapittatik meg. Kő- müvesi diszvakolásnál a munkabér legkisebb összege óránkint 40 fillér; vidéki munkánál úgy a kőműves, mint az ácsoknál mindennemű munka 6 fillérrel és úgy helyben mint vidéken a túlórái munka 10 fillérrel több. 3. Vidékre és onnan való hazaszállítás költségei a munkaadót terhe lik. Vidékről a hazaszállítás 23 km.-ig minden héten egyszer, távolabbról pedig minden két hétben egyszer a munkaadó költségén történik. A vármegye területén kívüli munkára való ki- és hazaszálitás, felek között, külön megegyezés tárgyát képezi. A vidéken egészséges és tiszta lakóhelyről a munkaadó köteles gondoskodni. 4. A munkadij minden szombaton a munkatelepen délután 6 órakor kifizetendő. Ha a munkaadó egyszerre több helyen dolgoztat, köteles a fizetési helyet a fizetés napján kellő időben megjelölni. 5. A munkaviszonyt szombaton a fizetésnél bármelyik fél minden felmondás nélkül megszüntetheti. 6. A segéd munkabéréből büntetés czimen levoni nem szabad. Szándékosan okozott kár azonban az iparhatóság közbejöttével a segéd részéről megtérítendő. A segédi munka csakis elemi csapás vagy hatósági intézkedés folytán szünetelhet. 7. Az akkord munka eltöröltetik. 8. Husvét, Pünkösd, Szent István és Karácsony ünnepeket megelőző napon a munka d. u 4 óráig tart, s ezen napokon teljes munkabér fizetendő. 9. A munkatelepen egészséges ivóvízről és tiszta vizedényről a munkaadó köteles gondoskodni. 10. Az emberséges bánásmód úgy a segédek mint a mesterekkel szemben kötelező. 11. Szakba vágó munkánál csakis könyvvel biró segédek alkalmazhatók. 12. A szakegylet által való munkás közvetítés, mint törv. ebenes meg- netn engedtetik, de kötelesek a munkaadók segéd szükségleteiket az építkezés helyén alkalmas módon kittig- geszteni és erről a szakegyesületet kiil- döncz utján esetleg levélben értesíteni. 13. A munkaadó a segédtől a betegsególyző pénztári járulékot csak az 1891. XIV. t.-cz. 22. §-ában meghatározott 2 harmadrész arányban von hatja le. 14. A jelen sztrájkból kifolyólag 6 hónapon belől bosszúból a segédek közül senki sem bocsátható el. Ezen határozat az összes épitő iparosoknak, a munkások képviseletében pedig Gebédi Sándor kőműves segéd sztrájk bizottsági elnöknek társaival való közlés végett 1884: XVII. t.-cz. 176. §. alapján azzal adatik ki, hogy az ellen felebbezésnek helye nincs s annak végrehajtását sem a munkaadók, sem a segédszemélyzet esetleges további határozata és eljárása gátolni nem fogja s a határozatban foglaltak megtartására úgy a munkaadók, mint a munkások köteleztetnek. A** egész kontinensen elismert nagynevű MARTIN ÚJDONSÁGOK. Utazási össztöndijak adebreczeni keresk.- és iparkamaránál. A debreczeni kereskedelmi- és iparkamara, a kereskedelmi miniszter megbízásából pályázatot hirdet a pesti magyar kereskedelmi bank által 1892. évben alapított 30,000 koronás (15.000 frtos) külföldi tauulmány útra szánt ösztöndíj 4 és fél százalék kamataira, vagyis összesen 1350 koronára, mely összeg az 1903. évre az alapitó-levél értelmében egy kiváló készültséggel végzett kereskedelmi akadémiai, vagy felső keresk. iskolai tanulónak fog kiadatni. Az ösztöndíj elnyerése iránt folyamodhatnak oly ifjak, kik valamely hazai kereskedelmi akadémiát, vagy felső kereskedelmi iskolát kiváló sikerrel végeztek, mely körülmény iskolai végbizonyitványnyal igazolandó. A folyamodványban megjelölendő azon speciális ismeret, melynek elsajátítása vagy tovább tanulmányozása végett az illető e tanulmány utat megtenni szándékozik. Felemlitendők folyamodónak esetleges szakmunkálatai az illető ismeretkörben, valamint nyelvismeretek és u tervezett tanulmányút programmja és időtartama. Végül megemlítendő a folyamodványban, hogy folyamopó miként véli szerzett ismereteit és tapasztalatait a tanulmányút befejeztével itthon értékesíthetni. Oly pályázó, ki jeles iskolai képzettség mellett a tanulmányozandó, vagy gyakorlati irányú tanulmányokra hivatkozhatik s ezt igazolni képes, valamint kellő nyelvismerettel is bir, az össztöndij odaítélésénél előnyben fog részesittetni. A pályanyer.tes a tanul- mányütról jelentést tenni tartozik. A fentiek figyelembe vételével szerkesztendő folyamodványok hozzám czimezve, a pályázó rendes lakhelyére illetékes kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be f. évi május hó 30-ig. Hasonló feltételek mellett pályázatot ir ki a kamara, oly iparosok részére, kik a budapesti vagy a kassai állami felső ipariskolát jó sikerrel elvégezték, mely körülmény iskolai végbizonyitványnyal igazolandó. Ez az ipari utazási ösztöndíj szintén 1350 korona, a pályázat feltételei ugyanazok, mint az előbbinél s a pályázati kérvények ugyancsak a debreczeni kereskedelmi és iparkamaránál f. évi május hó 30-ig nyújtandók be. Áprilisi tréfa. Egy hamis rendelet. Egyik szenzácziókban utazó kraj- czáros ujiág, amely állítólag a demokrata-párt érdekeinek szolgál a maga kis publiczitásával, tegnapelőtt, április elsején egy hatalmas kácsát tálalt fel olvasóinak. Wickenburg államtitkár aláírásával a következő apokrif rendeletet közölte: 11879. ein. sz.-1903. Bizalmas. Valamennyi ilzletvezetöséghez. Több helyről panasz emeltetett, hogy az utasok torlódása miatt az egyes állomásokon nagy késés keletkezik, sőt többször a csatlakozás is lehetetlenné tétetik. Ennek okát abban találom, hogy úgy nevezett küldöttségek minden előleges jelentkezés nélkül indulnak utazásra s megesik, hogy a kisebb állomásokon a kocsihiány nem pótolható, az utasok a kocsi erkélyén összezsúfolódnak, sőt, tilalom ellenére, a fékező- höz vezető lépcsőkön és a külső lépcsőkön állanak, Utasítom az üzletvezetöséget, hogy az állomásokról csak annyi utast indítson, ahány számára hely van. A küldöttségek utazását illetőleg az üzletszabályzat 113-ik szakaszát módosítom akként, hogy nagyobb tömegek szállítása az utazást megelőzőleg két héttel előre bejelentendő. Budapest, 1903. április 1. A miniszter helyett Wickenburg s. k. államtitkár. Ehhez az állítólagos bizalmas miniszteri rendelethez a „Független Magyarország“ ma a következő kommentárt fűzi : A riasztó hir megdöbbenést okozott és már beszéltek arról, hogy a Házban is szóvá teszik az esetet. A félhivatalos czáfoló orgánum mélységesen hallgatott az esetről és nem tartotta szükségesnek a maga obiigát de- mentijét ezúttal kerepeltetni. Nyilvánvalóan azért, hogy a Házban esetleg alkalma legyen a miniszterelnöknek egy zajos sikerre. A „Búd. Tud.“ loy- alitását értjük, de igazán nem tudunk magyarázatot adni annak, hogy egy párt, amely a főváros minden kerületében népgyüléseket rendezett a katonai javaslatok ellen, eltűri azt, hogy egy lap, amelylyel való közössége nyilván való, ebben a küzdelemben a miniszterelnök eszközévé szegődjék az ellenzék nemes küzdelmének fényes eredményeit mogtépdesni. * Uj közgyalogjárók. Szatmár város gazdasági bizottsága tegnapi ülésében foglalkozott az uj közgyalogjárók, hosszú idő óta. vajúdó ügyével. Tudvalevő ugyanis, hogy a bel és kül város több utczáinak lakossága régóta kérelmezte a várostól az aszfalt járdákat. Az építkezés elé azonban számos olyan akadály gördült eddig, a mely miatt lehetetlen a járdákat létesíteni. A város mindazonáltal tervek és költségvetés készítésére felhívta a mérnöki hivatalt, a mely tegnap terjedelmes jelentést terjesztett a szakbizottság elé. A jelentés és tervek szerint az uj gyalogjárókat a Vágóhíd utcza keleti oldalán, a Dianna és Hajnal utczán és a Toldi közön keletfélé, a 27. telket kivéve, másodsorban. A tervezet szerint ezenkívül még a városháza udvarán keresztül a Deáktéri SZATMÁRON egyedüli raktára: WEISZ GYULA SONS & G Lftd apgol gyapjúszövet gyárosnak posztó és gyapjuszövét kereskedőnél Deák-tér. Freund-ház. Felhívja a nagy érdemű közönség figyelmét idény Újdonságaira.
