Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-04-03 / 77. szám

Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP kaadó javára, inig viszont, ha a mun­kásban nincs meg a lelkiismeretes tö­rekvés, a kisebb munkabér is túlfize­tést jelent. És ha a munkások oly szí­vósan ragaszkodnak e két fillér meg­adásához, bizonyára érzik, hogy az a tisztességes megélhetéshez nekik fel­tétlenül szükséges. A munkaadók mind­azonáltal a merev tagadás álláspont­jára helyezkedtek, sót kijelentették, hogy most már ők sztrájkolnak és harmincz napig, még azon esetben sem foglalkoztatják a munkásokat, ha a régi munkabér mellett lennének hajlandók munkába állani. Nem kutatják a vállalkozók ezen elhatározásának okát, de magasabb socialis szempontból birálva a dolgot, azt az elhatározást helytelenítenünk kell. A dolog úgy áll, hogy a munka­adók, kik a töke birtokában vannak, feltétlenül erősebbek, a munkájukat kí­náló munkásoknál s igy a méltányos­ság és osztó igazság rovására Írandó, ha hasonló tromffal, mondhatni czél- talan és érthetetlen daczczal felelnek egy komoly figyelmet érdemlő köve­telésre. A munkások ezrei szintén tagjai a társadalomnak, a kiknek érvényesülni kell. Közérdek, hogy a társadalomnak minden egyes tagja boldoguljon. A vállalkozó munkaadók és munkások szoros gazdasági kapcsolatban vannak, egyik a másikat kiegészíti és igy mind­kettő érdeke, hogy működésűk harmo­nikus legyen. A munkaadóknak azzal az elha­tározásával szemben, hogy harmincz napig nem dolgoztatnak, hogy ezáltal kiéheztessék és megtörjék a mun­kásokat, a társadalom rokonszenve bi­zonyára a munkások mellé szegődik és kívánatosnak tartja, hogy az ellentétes érdekek mihamarabb teljes összhangban egyesüljenek. A kőműves és ácssegédek bérharcza. A sztrájk harmadik napja. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 2. A szatmári kőmives és ácssegé­dek bérharcza immár a harmadik nap óta folyik, a nélkül, hogy a békés megállapodás létre jött volna a mun­kadók és a sztrájkolók között. A harcz, mint az eddigi jelek mutatják nem igon fog egyhamar véget érni, hanem hosszú lesz, a melynek káros hatását úgy a munkások, mint a munkaadók meg fogják érezni. A békéltető bizottság határozata már a munkások kezei között van, de eddigelé nem nyilatkoztak, hogy elfo­gadják e a feltételeket, vagy sem ? minden pedig csak arra enged követ­keztetni, hogy a bérharczot továbbra is folytatni akarják A munkaadókat a munkások hall­gatása szintén harczra serkenti. A már 1903. április 3. 77 srám. megajánlott feltételeknél többet semmi szin alatt sem akarnak teljesíteni. A békéltető bizottság határozata egyebekben a következő: Határozat, Az 1884. XVII. t.-ez. 163. §-a értelmében megválasztott békéltető bi­zottság megállapodásához képest a hiv. törvény 164. §-ban megszabott jogkö­vetkezmények terhe alatt, úgy a mun­kaadók, mint a munkásokra nézve a következő szabályzatot állapítja meg. 1. Kőmüvés és ácsmunkánál a munkaidő jelenben és jövőre nézve mindaddig, inig a hatóság más munka­rend és munkaidő megállapításáról nem gondoskodik, reggel 6 órától este 6 óráig tart, délelőtt reggelihez fél órai, délben pedig ebédhez egy órai pihe­néssel. 2. A munkabér legkisebb összege kőműveseknél falazatnál óránként je­lenben 28 f., jövő építkezéseknél pe­dig 30 fillérben; ácsoknál jelenben 26 f., jövőben vállalandó építkezéseknél pedig 28 fillérben állapittatik meg. Kő- müvesi diszvakolásnál a munkabér leg­kisebb összege óránkint 40 fillér; vi­déki munkánál úgy a kőműves, mint az ácsoknál mindennemű munka 6 fillérrel és úgy helyben mint vidéken a túlórái munka 10 fillérrel több. 3. Vidékre és onnan való haza­szállítás költségei a munkaadót terhe lik. Vidékről a hazaszállítás 23 km.-ig minden héten egyszer, távolabbról pe­dig minden két hétben egyszer a mun­kaadó költségén történik. A vármegye területén kívüli munkára való ki- és hazaszálitás, felek között, külön meg­egyezés tárgyát képezi. A vidéken egészséges és tiszta lakóhelyről a mun­kaadó köteles gondoskodni. 4. A munkadij minden szomba­ton a munkatelepen délután 6 órakor kifizetendő. Ha a munkaadó egyszerre több helyen dolgoztat, köteles a fize­tési helyet a fizetés napján kellő idő­ben megjelölni. 5. A munkaviszonyt szombaton a fizetésnél bármelyik fél minden fel­mondás nélkül megszüntetheti. 6. A segéd munkabéréből bünte­tés czimen levoni nem szabad. Szán­dékosan okozott kár azonban az ipar­hatóság közbejöttével a segéd részéről megtérítendő. A segédi munka csakis elemi csapás vagy hatósági intézkedés folytán szünetelhet. 7. Az akkord munka eltöröltetik. 8. Husvét, Pünkösd, Szent István és Karácsony ünnepeket megelőző na­pon a munka d. u 4 óráig tart, s ezen napokon teljes munkabér fize­tendő. 9. A munkatelepen egészséges ivóvízről és tiszta vizedényről a mun­kaadó köteles gondoskodni. 10. Az emberséges bánásmód úgy a segédek mint a mesterekkel szemben kötelező. 11. Szakba vágó munkánál csakis könyvvel biró segédek alkalmazhatók. 12. A szakegylet által való mun­kás közvetítés, mint törv. ebenes meg- netn engedtetik, de kötelesek a mun­kaadók segéd szükségleteiket az épít­kezés helyén alkalmas módon kittig- geszteni és erről a szakegyesületet kiil- döncz utján esetleg levélben értesíteni. 13. A munkaadó a segédtől a betegsególyző pénztári járulékot csak az 1891. XIV. t.-cz. 22. §-ában meg­határozott 2 harmadrész arányban von hatja le. 14. A jelen sztrájkból kifolyólag 6 hónapon belől bosszúból a segédek közül senki sem bocsátható el. Ezen határozat az összes épitő iparosoknak, a munkások képviseleté­ben pedig Gebédi Sándor kőműves se­géd sztrájk bizottsági elnöknek tár­saival való közlés végett 1884: XVII. t.-cz. 176. §. alapján azzal adatik ki, hogy az ellen felebbezésnek helye nincs s annak végrehajtását sem a munkaadók, sem a segédszemélyzet esetleges további határozata és eljá­rása gátolni nem fogja s a határozat­ban foglaltak megtartására úgy a mun­kaadók, mint a munkások köteleztetnek. A** egész kontinensen elismert nagynevű MARTIN ÚJDONSÁGOK. Utazási össztöndijak adebreczeni keresk.- és iparkamaránál. A debreczeni kereskedelmi- és iparkamara, a kereskedelmi miniszter megbízásából pályázatot hirdet a pesti magyar kereskedelmi bank által 1892. évben alapított 30,000 koronás (15.000 frtos) külföldi tauulmány útra szánt ösztöndíj 4 és fél százalék kamataira, vagyis összesen 1350 koronára, mely összeg az 1903. évre az alapitó-levél értelmében egy kiváló készültséggel végzett kereskedelmi akadémiai, vagy felső keresk. iskolai tanulónak fog kiadatni. Az ösztöndíj elnyerése iránt fo­lyamodhatnak oly ifjak, kik valamely hazai kereskedelmi akadémiát, vagy felső kereskedelmi iskolát kiváló siker­rel végeztek, mely körülmény iskolai végbizonyitványnyal igazolandó. A folyamodványban megjelölendő azon speciális ismeret, melynek elsa­játítása vagy tovább tanulmányozása végett az illető e tanulmány utat meg­tenni szándékozik. Felemlitendők folyamodónak eset­leges szakmunkálatai az illető ismeret­körben, valamint nyelvismeretek és u tervezett tanulmányút programmja és időtartama. Végül megemlítendő a folyamod­ványban, hogy folyamopó miként véli szerzett ismereteit és tapasztalatait a tanulmányút befejeztével itthon értéke­síthetni. Oly pályázó, ki jeles iskolai kép­zettség mellett a tanulmányozandó, vagy gyakorlati irányú tanulmányokra hivatkozhatik s ezt igazolni képes, va­lamint kellő nyelvismerettel is bir, az össztöndij odaítélésénél előnyben fog részesittetni. A pályanyer.tes a tanul- mányütról jelentést tenni tartozik. A fentiek figyelembe vételével szerkesztendő folyamodványok hozzám czimezve, a pályázó rendes lakhelyére illetékes kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be f. évi május hó 30-ig. Hasonló feltételek mellett pályá­zatot ir ki a kamara, oly iparosok részére, kik a budapesti vagy a kassai állami felső ipariskolát jó sikerrel el­végezték, mely körülmény iskolai vég­bizonyitványnyal igazolandó. Ez az ipari utazási ösztöndíj szin­tén 1350 korona, a pályázat feltételei ugyanazok, mint az előbbinél s a pá­lyázati kérvények ugyancsak a debre­czeni kereskedelmi és iparkamaránál f. évi május hó 30-ig nyújtandók be. Áprilisi tréfa. Egy hamis rendelet. Egyik szenzácziókban utazó kraj- czáros ujiág, amely állítólag a demok­rata-párt érdekeinek szolgál a maga kis publiczitásával, tegnapelőtt, április elsején egy hatalmas kácsát tálalt fel olvasóinak. Wickenburg államtitkár alá­írásával a következő apokrif rendeletet közölte: 11879. ein. sz.-1903. Bizalmas. Valamennyi ilzletvezetöséghez. Több helyről panasz emeltetett, hogy az utasok torlódása miatt az egyes állomásokon nagy késés kelet­kezik, sőt többször a csatlakozás is lehetetlenné tétetik. Ennek okát ab­ban találom, hogy úgy nevezett kül­döttségek minden előleges jelent­kezés nélkül indulnak utazásra s megesik, hogy a kisebb állomásokon a kocsihiány nem pótolható, az uta­sok a kocsi erkélyén összezsúfolód­nak, sőt, tilalom ellenére, a fékező- höz vezető lépcsőkön és a külső lépcsőkön állanak, Utasítom az üzletvezetöséget, hogy az állomásokról csak annyi utast indítson, ahány számára hely van. A küldöttségek utazását illetőleg az üzletszabályzat 113-ik szakaszát mó­dosítom akként, hogy nagyobb tö­megek szállítása az utazást megelő­zőleg két héttel előre bejelentendő. Budapest, 1903. április 1. A miniszter helyett Wickenburg s. k. államtitkár. Ehhez az állítólagos bizalmas miniszteri rendelethez a „Független Magyarország“ ma a következő kom­mentárt fűzi : A riasztó hir megdöbbenést oko­zott és már beszéltek arról, hogy a Házban is szóvá teszik az esetet. A félhivatalos czáfoló orgánum mélysége­sen hallgatott az esetről és nem tar­totta szükségesnek a maga obiigát de- mentijét ezúttal kerepeltetni. Nyilván­valóan azért, hogy a Házban esetleg alkalma legyen a miniszterelnöknek egy zajos sikerre. A „Búd. Tud.“ loy- alitását értjük, de igazán nem tudunk magyarázatot adni annak, hogy egy párt, amely a főváros minden kerüle­tében népgyüléseket rendezett a katonai javaslatok ellen, eltűri azt, hogy egy lap, amelylyel való közössége nyilván való, ebben a küzdelemben a minisz­terelnök eszközévé szegődjék az ellen­zék nemes küzdelmének fényes ered­ményeit mogtépdesni. * Uj közgyalogjárók. Szatmár város gazdasági bizottsága tegnapi ülésében foglalkozott az uj közgyalog­járók, hosszú idő óta. vajúdó ügyével. Tudvalevő ugyanis, hogy a bel és kül város több utczáinak lakossága régóta kérelmezte a várostól az aszfalt jár­dákat. Az építkezés elé azonban szá­mos olyan akadály gördült eddig, a mely miatt lehetetlen a járdákat léte­síteni. A város mindazonáltal tervek és költségvetés készítésére felhívta a mér­nöki hivatalt, a mely tegnap terjedel­mes jelentést terjesztett a szakbizott­ság elé. A jelentés és tervek szerint az uj gyalogjárókat a Vágóhíd utcza keleti oldalán, a Dianna és Hajnal utczán és a Toldi közön keletfélé, a 27. telket kivéve, másodsorban. A ter­vezet szerint ezenkívül még a város­háza udvarán keresztül a Deáktéri SZATMÁRON egyedüli raktára: WEISZ GYULA SONS & G Lftd apgol gyapjúszövet gyárosnak posztó és gyapjuszövét kereskedőnél Deák-tér. Freund-ház. Felhívja a nagy érdemű közönség figyelmét idény Újdonságaira.

Next

/
Thumbnails
Contents