Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-03-29 / 73. szám

Szatmár, T3C3- márezius 29. Vasárnap. Második évfoiypfe, t73. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Rfcész évr« . 12 kor. Fel évre . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. B«T hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Eiyes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. itf ‘ naiioáía itfáHiivételévaJ.^ Hirdetéseketj Méltányos; azafeotH^on és egyezség gzérinUfelVesz a kiad&hÁ’jliafc Katfncay-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-u. 6, hová az előfizetések és a lap szét­küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Intő szózat. A mai népgyülés. Szatmár, márcz. 28. Elérkeztünk ahhoz a naphoz, a melyen Szatmár város hazafias közönsége fogja kifejezni tiltakozá­sát a nemzet újabb jogtalan meg- sarczoltatása ellen. Ez a tiltakozás is, bizonyára hatalmas intő szózat lesz azoknak, akik közgazdasági ál­lapotainknak napról-napra való ha­nyatlását, a nemzet anyagi pusztu­lását figyelembe venni, nemcsak vo­nakodnak, de meghunyászkodva fe- jet hajtanak a katonai kormány vakmerő követelései előtt és az osztrák, fekete-sárga epéjü rájksz- krigszminiszter kedvéért minden­kor készek a nemzeten eret vágni. Akiknél mindennemű katonai köve­telésekkel szemben, mindenkor má­sodrendű kérdés, ennek az agyon­sanyargatott, jó magyar népnek te­herviselő képessége. Éveken át a magyar társada­lom olyan volt, mint a holdkóros. Imbolygóit tehetetlenül idestova. Érezte, hogy tenni kellene valamit, — de nem birt cselekedni. Közéletünk fólholt. Kereske­delmünk pang. Gazdasági életünk szünetel. Üzleteink bukófélben. A nép kilenczven századrésze a csőd szélén. A fővárosban és a vidéken a munkanélküliek ezrei és ezrei jobb hazát keresnek. Részint a ten­geren iul; részben pedig a szom­szédban. A kik itthon maradnak, azok a hatalom viselőitől méltán megkö­vetelhetik azt, hogy az ő érdemei­ket tartsa szem előtt, ne pedig az idegen j az osztrák érdekek oltárán gyújtson áldozattüzet. Csoda-e, ha az egész ország abban a hitben volt, miszerint végre- valahára kivívjuk gazdasági önálló­ságunkat és ezáltal segítünk anyagi ügyeinken. Az elmúlt óv utolsó hónapjai­ban már boldog volt mindenki, mert méltán hitte az ország népe, hogy meg lesz az önálló vámterü­let. Az ó-év legutolsó órája azon­ban meghozta a szomorú csalódást! Az újév első hetében pedig a kor­mány erélyesen kimutatta foga fe bérét. Az önálló vámterület; a gaz­dasági erősödés első feltétele he­lyett, uj katonai kiadásokkal és ci­villista emeléssel állott elő. Egyrészről tehát elvette a ma­gyar néptől a megélhetés, az adó­fizetés képességeinek létfeltételét; azt, hogy terményeink, javaink nagy része jövőben se a magunk javára iorditta8sék, hanem ezentúl is ide­gen, ellenséges érzelmű népek hiz­lalására kelljen odaadnunk. Másrészt pedig, újabban még az eddigieknél is nagyobb terheket követel a magyar néptől. Ezzel tehát bebizonyította, hogy a magyar nemzet, az adófizető pol­gárság neki semmi; hogy a nép eb­ben az alkotmányos országban egy­általán nem számit. Bebizonyította, hogy Magyarországon a fő, Ausztria nagyhatalmi állása. A magyar nép életérdeke nem jön számításba. Pedig hát a magyar képvise- íőhazban ülő szabadelvű többségnek nem Bécs érdekeire kellene első sorban figyelemmel lenni. Hiszen ők a magyar nép választott képvi­selői ! A magyar nemzetnek pedig valódi alkotmányosságra van szük­sége Egy alkotmányos parlamentre, mely a nemzet s nem a bécsi ud­var érdekeit szolgálja. Ez a tudat, hit, meggyőződés indította a képviselőhöz ellenzékét a most folyamatban levő önvédelmi harezra. Az az oka a kilencz hét óta tartó parlamenti küzdelemnek. Ez mozoitotta meg az ország né­pét. Ez ébresztette életre az ország közvéleményét. Ez mozgósítja nap-nap után a küldöttségeket, akik költséget, fá­radságot nem kiméivé igazolják azt be, hogy az ellenzék küzdelmével együttérez maga az egész nem­zet. Ez adja tudtára nap-nap után a küzdő ellenzéknek: Küzdj to­vább bátran ! Ne tágíts ! És ez mozdította meg városunk hazafias polgárságát, hogy a maga intő szózatával is tudomására adja a kormánynak, miszerint az egész nemzet azt kívánja, hogy a kato­nai javaslatokból soha se le­gyen törvény. A nemzet tiltakozását vegyék figyelembe; s vonják vissza a nem­zetrontó javaslatokat. Még nem késő ! TÁRCZA. Bob herezeg. (Operett 3 felvonásban. írták: Martos Ferencz és Bakonyi Károly. Zenéjét szerzetté: Huszka Jenő.) Mikor a „Bob herczeg“ czimü operettből az első színházi kommünikék megjelentek a fővái-osi lapokban, a szín­házi körökben azt beszélték, hogy nem lesz sikere, sőt az izgatottságtól remegő szerzőket csúfos bukással is fenye­gették. — Miért ? — kérdezték sokan. — Azért, mert az olyan naiv operettek, a melyekben se trikó, sem pedig vizeslepedő mellett való vetkező- dés nincsen, nem maradhat műsoron, nem veszi be a közönség. — Ki néz meg manapság egy közönséges, pikantéria mentes darabot, pláne olyat, a melynek egy egyszerű, szerelmi történet a tárgya. Az ilyen darab nem arathat sikert. Ilyen vélemények és jóslatok előz­ték meg a bemutatót, mely a mull év deczember 26-án be is következett és fényesen megczáfolta az előítéleteket. Az első előadást óriási siker követte. Lázban égett tőle egész Budapest s ez a láz átragadt hamarosan a vidék mindazon városainak közönségére, a hol csak színház van. Ép úgy mini egykor a Fedák lázba, Pálmay-lázba és Küry-kanyaróba esett a közönség és úgy fogta el most a közönséget a „Bob-láz.“ Néhány napra a bemutató után egész Budapest énekelte: Londonban van bej számos utcza . . . A czigány a kávéházba csak ezt húzta, a suszter inas, kereskedő segéd, masamód lány, ur és szegény mind csak a Bob herczeg dalait dúdolták. Ma már a századik előadáshoz köze­lednek Budapesten. A nóták már ép úgy elkoptak, mint a Rózsabimbó, mint a kis Kohn stb. Sőt vannak kávéházak, a melyek ablakában egy kis tábla figyelmezteti a közönséget, hogy ott a „Bob her- czeg“-et nem játszák. Mindez azonban csak a darab népszerűségét és nagysikerét bizonyitja. A vidékre csak az ötvenedik elő­adás után került a „Bob herczeg“ s eddig mindenütt diadalmasan járta be a színpadokat. Zsúfolt házakról, jubi leumokról regélnek a vidéki lapok mindama helyeken, ahol már eddig színre került. Diadalmas kőrútjában ma este került színre a szatmári színházban is „Bob herczeg.“ Már hetekkel ezelőtt, a mikor még talán nem is vette meg Kréméi- Sándor a darabot, játszotta a czigány az operett néhány népszerűvé lett zeneszámait. Szóval a szatmári bemutatót is „Bob-láz“ előzte meg, ép úgy mint más városokban. Az operett librettója Martos Fe- reneznek. a kiváló poétának egy bájos verséből készült, amelyet Bakonyi Károly, az ismert humorista cziezo- mázott körül ötletes, humoros szö­veggel. Bob urfi, György herczeg (Lónyai) ugyanis London utczáin csatangol éj- szakánkint Pomponius nevű (Szentes) tanítójává]. Bejárják a külvárosok le- bujait, a hol csirkefogókkal és utczai suhanczokfeal czimboráskodnak és holt részegre isszák le magukat. Bob urfi ezen csantangolásaí közben megismer­kedik Tom bátya leányával Annie-vel (Juhász Ilonka) a ki iránt heves sze­relemre gyűl. Annie is megszereti Bo­bot, s elhatározza, hogy elfogja venni feleségül. A külváros utczai népe per­sze nem tudja, hogy Bob urfi királyi sarjadék, hogy ma holnap már a ki­rályi trónt fogja elfoglalni. Annie ko­moly vőlegény jelöltje Plumpudding fodrász, (Boda F.), a kinek oda is akarja adni a leányt az apa. HóthFülöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! # Szatmár és vidéke Iegnaggobb czipőral^ára. MonűrftoTÍolr f ? tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek iTiKljcrR.Kibljiv . • 99999 valódi franezia sehewrő bőrű lábbelik. 9 A Annie és Bob persze tudni se akarnak erről s valahányszor esküvőre indulnak, a ravasz Bob herczeg meg­akadályozza az egybekelést. Egy reggel, azon nap reggelén, a melyen a király­né (Bátosiné) a trónt nagy ünnepsé­gek között át akarja adni Bob her- czegnek, a királyfi berúgva érkezik ha­za egy viharos éjszaka után. Ekkor a királyné tudomására akarja adni György herczegnek, hogy Viktória herczegnőt szánta neki. Bob nevet a dolgon s elfoglalja a trónt, a mellett egyébre se gondol, mint az ö kis Anniejára. A borbély újra templomba viszi a menyasszonyt, de Bob ismét meg­akadályozza az egybekelést. Végre is győz a szerelem s Bob meg Annie egymáséi lesznek. Ez az egyszerű történet a darab meséje. Ehhez irt zenét Huszka Jenő, a tehetséges fiatal komponista. Munkáját nagyon megkönnyítette neki az a kö­rülmény, hogy olyan ügyes poéta irta a verseket, a kinek a poémái csak úgy csengnek, bongnak. A zene kedves, fülbe mászó, sub- tilis és bájos. Emlékezteit ugyan a na­gyobb mesterek müveire, de azért sok helyen eredeti is.

Next

/
Thumbnails
Contents