Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-03-29 / 73. szám
Szatmár, T3C3- márezius 29. Vasárnap. Második évfoiypfe, t73. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Rfcész évr« . 12 kor. Fel évre . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. B«T hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Eiyes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. itf ‘ naiioáía itfáHiivételévaJ.^ Hirdetéseketj Méltányos; azafeotH^on és egyezség gzérinUfelVesz a kiad&hÁ’jliafc Katfncay-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-u. 6, hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Intő szózat. A mai népgyülés. Szatmár, márcz. 28. Elérkeztünk ahhoz a naphoz, a melyen Szatmár város hazafias közönsége fogja kifejezni tiltakozását a nemzet újabb jogtalan meg- sarczoltatása ellen. Ez a tiltakozás is, bizonyára hatalmas intő szózat lesz azoknak, akik közgazdasági állapotainknak napról-napra való hanyatlását, a nemzet anyagi pusztulását figyelembe venni, nemcsak vonakodnak, de meghunyászkodva fe- jet hajtanak a katonai kormány vakmerő követelései előtt és az osztrák, fekete-sárga epéjü rájksz- krigszminiszter kedvéért mindenkor készek a nemzeten eret vágni. Akiknél mindennemű katonai követelésekkel szemben, mindenkor másodrendű kérdés, ennek az agyonsanyargatott, jó magyar népnek teherviselő képessége. Éveken át a magyar társadalom olyan volt, mint a holdkóros. Imbolygóit tehetetlenül idestova. Érezte, hogy tenni kellene valamit, — de nem birt cselekedni. Közéletünk fólholt. Kereskedelmünk pang. Gazdasági életünk szünetel. Üzleteink bukófélben. A nép kilenczven századrésze a csőd szélén. A fővárosban és a vidéken a munkanélküliek ezrei és ezrei jobb hazát keresnek. Részint a tengeren iul; részben pedig a szomszédban. A kik itthon maradnak, azok a hatalom viselőitől méltán megkövetelhetik azt, hogy az ő érdemeiket tartsa szem előtt, ne pedig az idegen j az osztrák érdekek oltárán gyújtson áldozattüzet. Csoda-e, ha az egész ország abban a hitben volt, miszerint végre- valahára kivívjuk gazdasági önállóságunkat és ezáltal segítünk anyagi ügyeinken. Az elmúlt óv utolsó hónapjaiban már boldog volt mindenki, mert méltán hitte az ország népe, hogy meg lesz az önálló vámterület. Az ó-év legutolsó órája azonban meghozta a szomorú csalódást! Az újév első hetében pedig a kormány erélyesen kimutatta foga fe bérét. Az önálló vámterület; a gazdasági erősödés első feltétele helyett, uj katonai kiadásokkal és civillista emeléssel állott elő. Egyrészről tehát elvette a magyar néptől a megélhetés, az adófizetés képességeinek létfeltételét; azt, hogy terményeink, javaink nagy része jövőben se a magunk javára iorditta8sék, hanem ezentúl is idegen, ellenséges érzelmű népek hizlalására kelljen odaadnunk. Másrészt pedig, újabban még az eddigieknél is nagyobb terheket követel a magyar néptől. Ezzel tehát bebizonyította, hogy a magyar nemzet, az adófizető polgárság neki semmi; hogy a nép ebben az alkotmányos országban egyáltalán nem számit. Bebizonyította, hogy Magyarországon a fő, Ausztria nagyhatalmi állása. A magyar nép életérdeke nem jön számításba. Pedig hát a magyar képvise- íőhazban ülő szabadelvű többségnek nem Bécs érdekeire kellene első sorban figyelemmel lenni. Hiszen ők a magyar nép választott képviselői ! A magyar nemzetnek pedig valódi alkotmányosságra van szüksége Egy alkotmányos parlamentre, mely a nemzet s nem a bécsi udvar érdekeit szolgálja. Ez a tudat, hit, meggyőződés indította a képviselőhöz ellenzékét a most folyamatban levő önvédelmi harezra. Az az oka a kilencz hét óta tartó parlamenti küzdelemnek. Ez mozoitotta meg az ország népét. Ez ébresztette életre az ország közvéleményét. Ez mozgósítja nap-nap után a küldöttségeket, akik költséget, fáradságot nem kiméivé igazolják azt be, hogy az ellenzék küzdelmével együttérez maga az egész nemzet. Ez adja tudtára nap-nap után a küzdő ellenzéknek: Küzdj tovább bátran ! Ne tágíts ! És ez mozdította meg városunk hazafias polgárságát, hogy a maga intő szózatával is tudomására adja a kormánynak, miszerint az egész nemzet azt kívánja, hogy a katonai javaslatokból soha se legyen törvény. A nemzet tiltakozását vegyék figyelembe; s vonják vissza a nemzetrontó javaslatokat. Még nem késő ! TÁRCZA. Bob herezeg. (Operett 3 felvonásban. írták: Martos Ferencz és Bakonyi Károly. Zenéjét szerzetté: Huszka Jenő.) Mikor a „Bob herczeg“ czimü operettből az első színházi kommünikék megjelentek a fővái-osi lapokban, a színházi körökben azt beszélték, hogy nem lesz sikere, sőt az izgatottságtól remegő szerzőket csúfos bukással is fenyegették. — Miért ? — kérdezték sokan. — Azért, mert az olyan naiv operettek, a melyekben se trikó, sem pedig vizeslepedő mellett való vetkező- dés nincsen, nem maradhat műsoron, nem veszi be a közönség. — Ki néz meg manapság egy közönséges, pikantéria mentes darabot, pláne olyat, a melynek egy egyszerű, szerelmi történet a tárgya. Az ilyen darab nem arathat sikert. Ilyen vélemények és jóslatok előzték meg a bemutatót, mely a mull év deczember 26-án be is következett és fényesen megczáfolta az előítéleteket. Az első előadást óriási siker követte. Lázban égett tőle egész Budapest s ez a láz átragadt hamarosan a vidék mindazon városainak közönségére, a hol csak színház van. Ép úgy mini egykor a Fedák lázba, Pálmay-lázba és Küry-kanyaróba esett a közönség és úgy fogta el most a közönséget a „Bob-láz.“ Néhány napra a bemutató után egész Budapest énekelte: Londonban van bej számos utcza . . . A czigány a kávéházba csak ezt húzta, a suszter inas, kereskedő segéd, masamód lány, ur és szegény mind csak a Bob herczeg dalait dúdolták. Ma már a századik előadáshoz közelednek Budapesten. A nóták már ép úgy elkoptak, mint a Rózsabimbó, mint a kis Kohn stb. Sőt vannak kávéházak, a melyek ablakában egy kis tábla figyelmezteti a közönséget, hogy ott a „Bob her- czeg“-et nem játszák. Mindez azonban csak a darab népszerűségét és nagysikerét bizonyitja. A vidékre csak az ötvenedik előadás után került a „Bob herczeg“ s eddig mindenütt diadalmasan járta be a színpadokat. Zsúfolt házakról, jubi leumokról regélnek a vidéki lapok mindama helyeken, ahol már eddig színre került. Diadalmas kőrútjában ma este került színre a szatmári színházban is „Bob herczeg.“ Már hetekkel ezelőtt, a mikor még talán nem is vette meg Kréméi- Sándor a darabot, játszotta a czigány az operett néhány népszerűvé lett zeneszámait. Szóval a szatmári bemutatót is „Bob-láz“ előzte meg, ép úgy mint más városokban. Az operett librettója Martos Fe- reneznek. a kiváló poétának egy bájos verséből készült, amelyet Bakonyi Károly, az ismert humorista cziezo- mázott körül ötletes, humoros szöveggel. Bob urfi, György herczeg (Lónyai) ugyanis London utczáin csatangol éj- szakánkint Pomponius nevű (Szentes) tanítójává]. Bejárják a külvárosok le- bujait, a hol csirkefogókkal és utczai suhanczokfeal czimboráskodnak és holt részegre isszák le magukat. Bob urfi ezen csantangolásaí közben megismerkedik Tom bátya leányával Annie-vel (Juhász Ilonka) a ki iránt heves szerelemre gyűl. Annie is megszereti Bobot, s elhatározza, hogy elfogja venni feleségül. A külváros utczai népe persze nem tudja, hogy Bob urfi királyi sarjadék, hogy ma holnap már a királyi trónt fogja elfoglalni. Annie komoly vőlegény jelöltje Plumpudding fodrász, (Boda F.), a kinek oda is akarja adni a leányt az apa. HóthFülöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! # Szatmár és vidéke Iegnaggobb czipőral^ára. MonűrftoTÍolr f ? tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek iTiKljcrR.Kibljiv . • 99999 valódi franezia sehewrő bőrű lábbelik. 9 A Annie és Bob persze tudni se akarnak erről s valahányszor esküvőre indulnak, a ravasz Bob herczeg megakadályozza az egybekelést. Egy reggel, azon nap reggelén, a melyen a királyné (Bátosiné) a trónt nagy ünnepségek között át akarja adni Bob her- czegnek, a királyfi berúgva érkezik haza egy viharos éjszaka után. Ekkor a királyné tudomására akarja adni György herczegnek, hogy Viktória herczegnőt szánta neki. Bob nevet a dolgon s elfoglalja a trónt, a mellett egyébre se gondol, mint az ö kis Anniejára. A borbély újra templomba viszi a menyasszonyt, de Bob ismét megakadályozza az egybekelést. Végre is győz a szerelem s Bob meg Annie egymáséi lesznek. Ez az egyszerű történet a darab meséje. Ehhez irt zenét Huszka Jenő, a tehetséges fiatal komponista. Munkáját nagyon megkönnyítette neki az a körülmény, hogy olyan ügyes poéta irta a verseket, a kinek a poémái csak úgy csengnek, bongnak. A zene kedves, fülbe mászó, sub- tilis és bájos. Emlékezteit ugyan a nagyobb mesterek müveire, de azért sok helyen eredeti is.
