Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-03-28 / 72. szám

2 Szatmár, szombat SZATMÁRI HÍRLAP 1903. naárczius 28. 72 szám. SZÍNHÁZ. rán belül megtehették, teljesítették a segédek kívánságait. A mozgalom ügyében ma a rend- örfökapilányi hivatalban békéltető tár­gyalás volt, a melyen Tankóczi Gyula főkapitány elnökölt. Az értekezleten a munkaadók részéről jelen voltak : VaJ- nai György, Tóth Sándor, Kikeli Sándor, Bottyán Antal és Sajka Jó­zsef lcömives mesterek, továbbá Gazda Ferencz ácsmester és Fazekas László kőmives pallér. A munkások részéről megjelentek : Gebődi Sándor, Erdélyi Gyula és Kiss József kőmives segédek File Ferencz és Kusza József ácsse­gédek. Az értekezleten a munkások által előterjesztett kívánalmakat Hajdú rend- őrforgaímazó terjesztette elő a mun­kaadóknak, a kik az elsőpontnak, melyben a munkások a munkaidőre vonatkozólag 2 órai szünetet kértek, teljesítették. A munkaidőt reggel 6 órától kezdve esti 7 óráig szabták meg. A munkabért illetőleg az a meg­állapodás jött létre, hogy a diszvako- lásoknál a minimálisan 26 fillért fizet­nek s igy az eddigi bér minimumot törölték. A vidéki munkákra nézve pe­dig egyezség szerint állapodtak meg. Ugyancsak alkuvás szerint fizetik a túl órai munkát is. A vidékre való kiszállítás és ha­zajövetel költségeit a felek közös meg­egyezések állapítják meg. A szombat esti kifizetést elfogad­ták a munkaadók még pedig úgy, hogy e fizetéseket a munkatelepen fogják teljesíteni. Az ötödik pontot, mely arról szólt, hogy a szombati fizetéseknél bármely fél felbonthatja a munkaviszonyt, elfo­gadták. A kártérítésre vonatkozólag pedig az a megállapodás jött létre a felek között, hogy a kártérítési összeg csakis az esetben vonható le a fizetésből, ha a kárt szándékosan okozta a munkás. Az akkord munkát eltörölték. Husvét, Pünkösd, Szt.-István és Kará­csony ünnepén az ünnepeket meg­előző napon a munkát délután 4 óra­kor szüntetik be, de az egész napi fizetést húzzák a munkások. A mun­katelepen egészséges vízről és ivó- edényekről a vállalkozó gondoskodik. A segédekkel való bánásmód em­berséges és minden tekintetben kifo­gástalan lesz. A szakbavágó munkák­nál a munkaadók csakis munkakönyv­vel biró munkásokat vesznek fel. A munkás szükségleteknek beszer­zését a segédek a szakegylete közvetí­tése utján kérték a munkaadóktól. Azonban ezt a kivánságot, mint tör­vényellenest, nem teljesitik. A munka­adók ellenben kötelezik magukat arra, hogy segédszükségleteikről az építke­zések helyén falragaszt fognak kifüg­geszteni. Végül kötelezték magukat a mun­kaadók, hogy a bérmozgalomból kifo­lyólag nem fogják a szerződésben lévő munkásokat elbocsájtani. A tárgyalás eredményét közölni fogják a munkásokkal s ha elfogadják a megállapodásokat, úgy a jövő héttől kezdve már érvénybe is lép. A munkások vasárnap a köz­ponti szállóban értekezletet fognak tartani, a melyen a békéltető tárgyalás eredményét tudomásukra fogják adni a kiküldöttek. — (Tűzoltók a színházban.) Rend­kívül érdekes színházi estében lesz részünk a jövöhét keddjén, a mikor is a színházban az „Önkéntes tűzoltó11 czimü énekes életkép fog színre ke­rülni. a pompás életképet Dalnoki Gál Sándor irta. A darabban egy men­tési jelenet is fordul elő, a melyet a szatmári önkéntes tűzoltók fognak elő­adni természetszerűen, élethűen. Az előadás bevétele a szat mari önkéntes tűzoltó és mentő egylet alapjáé lesz, igy hát jótékonyczélu, ezért felhívjuk reá a közönség figyelmét. A pompás darabban a főszerepeket Lónyai Pi­roska, Ferenczi, Holéczy Hona, Ved- rődi Gizi, Szentes és Bá tosi játszák. Az előadásra szóló jegy ek Tankóczi Gyula főkapitánynál kaphatók. ÚJDONSÁGOK. 4 nőtlenség és gyermektelenség megadóztatása. Egy törvényhatóság állásfoglalása Hont vármegye törvényhatóságá­nak ez évi április hónapjában tartandó tavaszi közgyűlése elé, — mint nekünk írják, — Krupecz István, honti ágos­tai hitvallású evangélikus alesperes s megyebizottsági tag, indítványt fog be­terjeszteni az országos törvényhozás elé benyújtandó s az összes hazai tör­vényhatóságokkal megszivlelés és szi­ves hozzájárulás czéljából közlendő fölirat ügyében a sokgyermeküség jutalmazása s a nőtlenség és gjrer- mektelenség megadóztatása tárgyá­ban. Az indítvány maga igy szól: Elismervén a Magyarországon, édes hazánkban uralkodó egy gyer­mek-rendszerben rejlő nép- s nem- zetpusztitó veszedelem, a rideg anyag- elvüség és rut erkölcstelenség elhárítá­sának immár elodázhatatlan szüksé­gességét ; mérlegelvén továbbá általá­ban — az elismerésre méltó minden kivételek iránti tisztelet mellett — a nőtlenség áldatlanságát, nemkülönben a házasok gyermektelenségének nem­zeti szempontból is meddőségét, s mél­tányolván a nemzetfönntartó népes csa­ládok megélhetésének számos nehéz­ségeit, a magyar országos törvényho­zás fölkérendő olyan országos törvény alkotására, mely 1. a sokgyermeküséget juta­lomban (főképen adóelengedésben ré­szesítené, s 2. a nőtlenséget és a gyer- mektelenséget külön adó alá vetné. A lelkes és hazafias indítványozó hosszú és érdekes megokolást fűz ja­vaslatához. E megokolás tapasztalati és tudományos alapon fejtegeti a fon­tos kérdést. * Lobogózzuk fel házainkat. Holnap délután fél két órakor a budapesti gyorsvonattal illusztris vendégek érkeznek városunkba. Va­sárnap délután megtartandó tilta­kozó népgyülésünkre, ezideig hat országos képviselő jelentette be le- jövetelét, az országos függetlenségi és 48-as pártnak valamennyien ki­váló tagjai; kemény magyarok, igaz hazafiak, akik fenn, a parla­mentben elszánt, hősi harezot viv- uak a nemzet jogaiért. Az országos függetlenségi és 48-as párt tagjai, valamennyien apostolok most; a nemzet apostolai, akik felváltva, hol itt, hol ott jelennek meg az országban, hogy megjelenésükkel reménységet öntsenek a katonai terhektől roskadozó, a hadügyi kor­mány újabb és újabb követeléseivel sanyargatott nemzet csüggedő szi­vébe. Holnap városunkba is elláto­gatnak ; a mi vendégeink lesznek, fogadjuk őket igaz szeretettel a nagy nemzeti ügyhöz méltó fény­nyel : lobogózzuk fel házainkat. Öltsön e város zászlódiszt, vonul­junk ki minél tömegesebben, nem­zeti szinti zászlók alatt, a pályaud­varhoz és fogadjuk vendégeinket 'ünnepélyesen, mert ünnep, hazafias, nemzeti ünnepünkké kell avatnunk a holnapi napot, a midőn a mi impozáns, hatalmas tiltakozásunk fog elhangzani. Legyen ez a tiltakozás méltó Szatmár város régi dicsősé­géhez és legyen ott e városnak minden polgára, aki igaz magyar, aki nem hajtja nyakát megadással az osztrák katonai kormány igá­jába, aki a nemzeti követeléseknek lelkes hive. A gyülekezés déli fél egy órakor a Vigadó előtt lesz, onnan egy órakor indul a menet lovasbandériummal, nemzeti szinü zászlók alatt a pályaudvarhoz a vendég képviselők ünnepélyes fo­gadására. A népgyülés délután 3 órakor kezdődik. * Toperczer Kálmán halála To- perczer Kálmán holttestét csütörtök délután helyezték ravatalra. Az elhalt vizsgálóbíró iránt városszerte mély részvét nyilvánul. Az elhunyt barátai és nagyszámú tisztelői tegnap délután a Kossuth Lajos-utczai szomorú ház­ban egymásnak adták a kilincset, hogy a gyászoló család előtt kifejezést ad­janak igaz részvétüknek. Meszlényi Gyula püspök titkára, Szabó József pápai kamarás utján tolmácsolta rész­vétét. Részvétlátogatást tettek a töb­bek közt Uray Géza, Vajay Imre dr., Szombathy Imre szolgabiró, az ügyész­ség, a törvényszék és járásbíróság tes­tületileg. Az elhunyt ravatalát elhal­mozták szebbnél-szebb koszorúkkal, melyek között feltűnést keb a kir. törvényszék hatalmas koszorúja. A megboldogult temetése ma délután 3 órakor lesz. egyesület érdekes felolvasó estélyt rendez, melyen dr. Aczél Károly, a fővárosi mentőegyesület elnöke fog szakszerű és könnyen megérthető elő­adást tartani a baleseteknél követendő első segélynyújtásról. Az első felolva­sás, mely délután 6 órakor kezdődik, szombaton lesz a városháza nagyter­mében. A második felolvasás vasárnap délután 4 órakor, a harmadik pedig hétfőn délután 6 órakor fog megkez­dődni. A rendkívül érdekes és tanul­ságos, előadásokra felhívjuk a közön­ség de különösen a munkásnép fi­gyelmét. * Tömeges katonai áthelyezések. Katonai körökben erősen tartja magát a hir, hogy május elsején — daczára hogy a katonai javaslatok ez ideig még nem mentek keresztül, — tömeges át­helyezések várhatók a katonaság köré­ben. Az idegen helyeken szolgáló ma­gyar fiukat magyar ezredekhez helye­zik az idegeneket pedig azok helyére teszik át. Felhívták állítólag az át­helyezendő tiszteket is, hogy jelöljenek ki három ezredet, amelyeknél legin­kább szeretnének szolgálni. Ez ezredek közül fognak választani a hadügymi­nisztériumban. Az áthelyezések ezután minden év május és november havá­ban ismétlődni fognak. * A kis nyomdász gyerek. Tegnap­előtt este, a mint azt a „Szatmári Hír­lap“ tegnapi száma jelezte egy apró em­berke vált meg életétől. Gottlieb Jó­zsef volt a kis öngyilkos, a ki Morvái János szatmári könyvnyomdájában ta­nuló volt. A fiatal gyerek holttestét még tegnap este kiszállították a hulla­házba, de felbonczoltatása iránt, te­kintve, hogy az öngyilkosságot feltétlen konstatálták rajta, nem intézkedett a kir. ügyészség, igy hát holnap elfogják temetni. A tragikus véget ért ólomka­tona jelöltnek, daczára, hogy fiatal volt érdekes a múltja. Apját, anyját nem ismerte, senkisem tudja kié volt. A jó szivü emberek vették fel a kis poron­tyot az utcza szögletén ezelőtt tizenhét évvel, a mikor olt sirt, nyöszörgött az édes anya tejért keservesen . . . Ekkor aztán bevitték a lelonczházba, a hol már sok ilyen apróságot ringattak a dajkák és ott tanult meg aztán kedve­sen günnvögni, majd beszélni, ép úgy, mint a többi gyerek. Mikor aztán már nagyocska lett, a mikor már elérte azt a kort, midőn az apátián és anyátlan gyermekeket elküldik a lelenczházból Morvái János nyomdatulajdonos lett a gyámapja, aki igazi apai gyámolitás- sal halmozta el a kis Józsit. A mikor már olyan idős lett, hogy mesterség után kellett nézni, bevette a nyom­dába tanoneznak. Jól viselte magát, szerették s el is nézték neki apró, gyerekes csinjeit. Éppen ezért nem tudják megmagyarázni az öngyilkos­ságot. A kis Józsit pedig holnap he­lyezik örök nyugalomra. Valahol, ki­tudja merre megdobban egy anya szív, eped, vágyakozik egy gyermek után, a kinek maga se tudja a nevét, csak anyit, hogy barna volt és sötét szemű. * Eltűnt egy szép leány. Napok óta közbeszéd tárgyát képezi már a városban egy viruló szép leány eltű­nése. Az alig tizenhatéves leány, kinek Csathó Szeréna a neve, elhagyta az édes szülői házat s elbujdosott vala­merre, messzire, úgy hogy mai napig se tudják még csak legkisebb nyomát Hölgyek Felolvasás a mentésről. Meg­írtuk már, hogy a szatmári mentő figyelmébe. A tavaszi és nyári újdonságok ^™szén/tóv gyulától*^ —— Szénásy Hoffmann és Társától raktáromra megérkeztek, melyeknek megtekintését tisztelettel kéx*em. A színházzal szemben. PATAKI HENRIK. A színházzal szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents