Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-03-25 / 70. szám
2 Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍRLAP 1903. iflárezius 25. 70 szám. vasárnapi népgyülés tárgyában interpellálja a miniszterelnököt és azt mondja, hogy a szocziáldemokrata- párt vezérei fizetett ügynökei a budapesti államrendőrségnek. Kérdi a miniszterelnököt, hajlandó-e a kormány az izgatások ellen eljárni. Széli Kálmán miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy a szocziális- ták vasárnapi beszédeiben tényleg van osztály és felekezet elleni izgatás. A bűnvádi eljárást ellenük meg- inditották. Bartlia Miklós szintén a szo- cziálistákat támadja és vezetőit se- honnai bitangoknak nevezi. Széli Kálmán válaszát a Ház tudomásul vette. Ülés vége négy órakor. TÁVIRATOK. Az egyetemi ifjúság mozgalma. Budapest, márczius 24. (Saját tudósítónktól.) Az egyetemi ifjúság ma csendesen viselkedett. Be- jelentetették a főkapitányságnak, hogy holnap fölmennek Budára és koszorút helyeznek a honvédszoborra. Nagy-Kőrös tiltakozása. Budapest, márcz. 24. (Saját tudósítónktól.) Nagy-Kőrösről ma háromszáztagu küldöttség érkezett Budapestre és a vasúti állomástól egyenesen a képviselőházhoz vonulva, átnyújtották Apponyí gróf házelnöknek a katonai javaslatok elleni peticziójukat. A ház elnöke a küldöttség tagjait igen szivesen fogadta és rövid beszédet intézett hozzájuk. A küldöttség tagjai Apponyit zajosan megéljenezték. uram agyonütötte. Egy kis lakkczipőcske lett a koporsója és teli sirott batiszt zsebkendőin a szemfödője .. . Erre well, sweet! ... Mikor a pozsonyi zárdában az apáczák és mi növendékek, nem egyszer az iskolapadokon állva, összefogott szoknyákkal, bosszunyelü nagy kefeseprűkkel kergettük és ijesztgettük a rideg iskolaterembe tévedi ártatlan egérkét, akkor biz’ sejtelmem sem volt, hogy egyszer a szobámba is megtűröm az egeret. S ha Londonban élnék, talán még tagja lehetnék a Mouse Fran- ciers’s Clubnak. „Mouse Franciers’s Club“-nak hívják tudniillik Londonban azt az egyesületet, a mely évenkint egérkiállitást szokott rendezni. A kiállításon érmekkel és pénzdíjakkal jutalmazzák a legszebb egerek kiállítóit. Eddig a hollandus egér a legbecsültebb fajta; tavaly teljes 145 koronáért kelt el egy hollandi tenyészegér. Az idei kiállitásnak anyaga rendkívül bőséges volt, legalább 450 egérfajta küldött reá képviselőké'. Az első dijat — 660 koronát — egy fekete szőni, vörös-sárga sávos egér kapta. Es ezt tűrik a macskák ! Az elbocsátott szolga bosszúja. T^óma, márcz. 24. (Saját tu dósitónktól.) Giacobib papnöveldéi igazgatót volt szolgája ma az ut- czán leszúrta. A főpap nyomban meghalt. A gyilkost elfogták. A vallatás alkalmával elmondotta, hogy volt gazdáját bosszúból gyilkolta meg, mert ok nélkül bocsátotta cl a szolgálatból. Fejérváry fenyeget. Végül kijelentem . . . Szatmár, márcz. 24. Fejérváry báró honvédelmi miniszter — mint lapunk tegnapi számában megírtuk — ismét rendeletet bocsátott ki, melyben tudatja a hatóságokkal, hogy az idei fősorozást újból elhalasztja, mert — sajnos — az újon czok megajánlásáról és tegyük mindazt hozzá: felemeléséről szóló tör vényjavaslat még mindig csak javaslat s mig ez a törvényhozás által letárgyalva nincs, a fősorozás a törvény értelmében nem tartható meg. A honvédelmi miniszter, bár a parlament fölött összetornyosult vészes felhők ez idő szerint ugyancsak elzárják előtte egy derűsebb jövőre való kilátás minden reményét, mégis bizonyos adag optimizimust vegyit a rendeletbe, mert hiszi, hogy a hazafias felbuzdulás vihara el fog múlni és a fősorozás májusban megkezdhető lesz. Lehetséges, hogy a megsértett és évtizedeken keresztül vérig megalázott magyar nemzet önérzetes tiltakozásából fakadt pusziitó vihar el fog múlni, sőt ez bizonyos is, de utána bizonyára élvezni fogja a magyar nemzet azt az üde légkört, mely rendes következménye az ilyen szemétsöprő zivataroknak. Fejérvárynak az optimizmusa és hősszerelmeshez illő sentimenlális ömlengése, amely rendeletén keresztül vonul, benünket nem érdekel. De a mit annak záradékában közöl, az olyan kérdőjelet von maga után, melyre felelni kell. Fejérváry ur ugyanis, miután egy szebb jövő reményében, per longum et latum rendelkezett, a következő fenyegető kijelentést is teszi : „Végül kijelentem, hogy az ismert parlamenti viszonyok kényszerhelyzete alatt kibocsátott rendelkezésekből kifolyólag, úgy a hatóságokra, mint az egyesekre és azok hozzátartozóira esetleg háramló mindenféle zaklatásokért, károsodásokért és másnemű hátrányos következményekért a kormány felelősséget nem vállal. Nem oda Buda, tisztelt miniszter ur ! Ha ön fenyeget, terrorizál, lessék annak következményeit viselni. A mostani állapotokat nem az „ismert parlamenti viszonyok“ teremtették, hanem a kormány teremtette, azzal az odiozus javaslattal. Az ok tehát nem a parlamentben, hanem a kormányban van. Ha a kormány szelet vetett, — arassa is le a vihart! Különben is a felelősség alól való kibúvásnak ez olyan neme, melyre a magyar parlament életében példát nem tudunk. Ha gyönge a kormány szembeszállni az elsepréssel fenyegető nemzeti akarat viharos kitörésével, álljon félre! De tiltakozunk minden jogsértő erőszakoskodás ellen. Vagy mit akar a miniszter azzal mondani, hogy egyesekre és hozzátartozóikra károsodás háramlik és hogy zaklatásoknak lesznek kitéve! ? Ilyen hangot a magyar nemzet nem tűr. így csak egy hitelező beszélhet az adósával. Vaktöllések ezek a fenyegetések, melyek nagyot szólanak, de nem ijjesztenek meg. Más töltényt tessék elővenni, olyant, mely a hazafiul érzés kohójában lett kovácsolva. Tessék a magyar nemzet színe elé, melynek kenyerét eszi, alázatos szolgaként járulni és nem fenyegetni. Tessék megkérdezni, hogy mit kíván és e kívánságot teljesíteni. Egy magyar felelős minisztertől ezt várja a nemzet. De a kaszárnya izü bakafántoskodást, fenyegetéseket felháborodással utasítja vissza a nemzet. ügy ám, kegyelmes ur! — r. A Kossuth-kerí rendezése A rendészeti szakosztály üléseSaját tudósítónktól. Szatmár, márcz. 24. A Kossuth-kert Szatmárnak legkiesebb helye, melyet a közönség szeretettel keres föl mindenkor, hogy kellemes séta közben élvezze azt az üde, ózonos levegőt, melyet e város területén, kánikula idején, meg nem találhat. A mint a tavasz enyhe légáramlatára kipattannak az első rügyek és megindul a lombfakadás poetikus folyamata, a hosszú szobafogságot szenvedő közönség sürü sorokban keresi fel a kies fekvésű Kossuth-kertet, mely egyike az ország legszebb sétatereinek. Gyönyörűen parkírozott hosszú sétautak, mindkét oldalról árnyat nyújtó fák, itt-ott kisebb s nagyobb dísznövényekkel tarkítva, melyek illatot terjesztenek, a közönségre ellenállhatatlan, vonzó erőt gyakorolnak s nincs is e városnak olyan polgára, a ki megfosztaná magát a Kossuth-kerti séták élvezetétől. A Kossuth-kert büszkesége, disze Szatmárnak és igy csak természetes, hogy úgy a szivünkhöz van nőve, akárcsak az elkényeztetett egyetlen gyermek. Volt azonban e kellemes sétahelynek a múltban egy szépséghibája, a mit hiába takargattunk. A sétauta- kon ugyanis az esővíz megállóit, mert nem volt lefolyása. Igen gyakran bokáig érő vizben és pallókon lehetett csak egy-egy helyen átkelni. Ennek a kellemetlen állapotnak most vége szakad. Ugyanis a rendészeti szakbizottság tegnap délután ülést tartott, melyen olyan üdvös intézkedéseket tettek, hogy a múlt évi abnormális állapotok a Kossuth-kertben nem fognak többé ismétlődni. A rendészeti szakbizottság tegnapi ülésén jelen voltak: Pap Géza polgármester elnök, Fogarassy Sándor, Tanódi Márton dr., Jálcó Mihály és Mátray Lajos. A bizottság elvi határozatot hozott, hogy szivattyú telepet állítanak fel, melynek czélja az, hogy a felső tó vizét mindig egy meghatározott színvonalban tartsa, mi által lehetővé válik, hogy az utakon összegyűlendő víz az alantabb fekvő tóba lefolyjék. E czélra a sétautak mentén alag* csöveket helyeznek el, melyek a viz levezetését az utak érintése nélkül eszközük. A fürdőben elhasznált vizet pedig ugyancsak a felső tóba betoncsatornán át vezetik le. Az alsó tó, mely közvetlen a kioszk mellett van, összeköttetésben van a felső tóval. Nehogy az az eset álljon be, hogy a felső tó vize az alsó tóét megárassza, a felső tó medrét mélyíteni fogják. Ezen szivattyútelep és munkálatok összes költsége alig tesznek ki 4000 koronát. A közönség bizonyára örömmel vesz tudomást a rendészeti bizottság intézkedéséről. A vasárnapi népgyülés. A rendező bizottság munkában. Saját tudósítónktól. Ssatmár, márcz. 24. Mire e sorok napvilágot látnak a vasárnapi népgyülést hirdető falragaszok a város minden zugában kiragasztva olvashatók lesznek. A polgárság lelkesedést meríthet a hazafias szózatból, a mit a rendezőbizottság sok száz példányban kiragasztat az egész város területén. Olvassa is el azt minden igaz magyar, aki a betűvetéshez ért és vasárnap délután legyen ott a Vigadó előtti téren, hogy Szatmár tiltakozása legyen méltó a város dicső mültjához. A falragasz, a mely a polgárságot a nópgyülésen való részvételre hivja fel, szó szerint a következő: Polgártársak! A katonai kormány újabb terheket akar rakni a nemzet vállaira ! Nem elégszik meg azzal a vér és pénzáldozattal, mely alatt most is roskadozunk, hanem több katonát és több pénzt akar a nemzettől. És követeli e hallatlan áldozatokat egy oly hadsereg számára, a mely nyelvében német, szellemében osztrák s a mely nemcsak nyelvünket, de a 67-es kiegyezésben gyökerező törvényeinket sem respektálja. Az egész ország felzudul ezen jogtalan követelések ellen. Megmozdult a nemzet, széles e hazában mindenütt népgyülések tartatnak és a polgárok ezrei tiltakoznak az újabb megterheltetés ellen. Vásároljon próbaképpen Vajda Mihály divatüzletében (Deák-téren.) fegyházban kötött harisnyát, Hek * Ugyanott divatczikkekben minden idényhez ÚJDONSÁGOK. 0S
