Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-03-21 / 67. szám

Szatmár, 1903. márczius 21. Szombat. 1 vV-.íjVv Második évfolyam,/6$f szárru jí - . > 12 kor. 6 kor. 3 kor. 1 kor. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . Fél évre . Negyedévre . Egy hóra . Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Eiyes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik naponta fhétfé kivitelével.) Hirtfe^pkétS , méltányos, é?8 egyezség szerint^Tehresz' a kiadóhivatal, Kazinszy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja : A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. ! Kazinczy-u. 6. hová az előfizetések és a lap szét- ! küldésére vonatkozó felszólalások intézendök. Kiegyezés veszekedéssel. Szatmár, márez. 20. A bécsi Reichsrathban tegnap­előtt megkezdték a kiegyezés tár­gyalását s mi természetesebb an­nál, minthogy a nagy nehezen meg­kötött békét újra háborúsággal kezdték. Esztendőkig tartott az alku, a tárgyalás és a veszekedés, a inig a két kormány valahogy megálla­podhatott a vámközösség további föntartásában. Ez idő alatt Ausztriában foly­ton tüzeltek ellenünk, azzal a bi­zonyítással, hogy Magyarországnak nincs is világosan tisztázott joga az önálló gazdasági berendezkedéshez. Most pedig, hogy vége az alkudo­zásnak, most, hogy Ausztria fölsza­badult a szörnyű lidércznyomás alól, a mely ipari termelését az elkülö­nített vámterület révével fenyegette, most könnyedén t's vígan — foly­tatja a régi játékot. Más ezimen és más ürügyön, de egy azon szives indulattal gyűlölködik, agyarkodik és áskálódik ellenünk s a mi tör­vényes benső kapcsolatunkat (mint valami rosszul sikerült házasságot,) ugyancsak megutáltatja velünk. Ismeretes az a zsidó adoma, a mely két konkurrens hitsorsos ki­béküléséről szól. Találkoznak a hosszú napon, a mikor minden em­ber tartozik kölcsönösen megbocsá­tani az ellene elkövetett vétket; találkoznak és kibékülnek. Azután szól az egyik: „Most kívánok ne­ked minden jót!“ Erre a másik föl* riad: „Már megint kezded?“ Szakasztott ilyen a mi állapo­tunk Ausztriával szemben. — Alig békültiink ki azon a réven, hogy minden jót kivánunk egymásnak, ő már megint kezdi. A kiegyezésben természetszerűen föltételezett köl­csönös jó szándékot olyanformán juttatja kifejezésre, mintha valójá­ban nem az egyezséget és a békés együttélést keresné, hanem a bom­lást és a viszályt. A Reichsrathban tegnapelőtt felszólalt hat osztrák hazafi közül csak egy vallotta magát lojálisán a kiegyezés hivének; de az is abból az okból, hogy az összállam sike­resen nézzen elébe a jövőnek. — Egyébként pedig minden föl­szólaló Magyarország ellen és a magyar nemzeti érdekek el­len foglal állást. S e közben olyan furcsaságok is megestek, hogy mig az egyik szónok azon sopán kodott, hogy a vámközösség meny­nyire kedvez a magyar érdekeknek, addig a másik a kiegyezés legna­gyobb hibájául rótta föl azt, hogy csak tiz évre lehet megkötni. De voltak egyenesen durva kiro­hanások is Magyarország ellen. De ezek az ellenséges és gyűlöl­ködő hangok az utóbbi időben na­gyon sűrűn szólnak át Bécsből s oly rendszeres és tervszerűnek mond­ható Magyarország gálád megszó- lása s Magyarország jogainak, tör­vényeinek és törvényes önállásának megtámadása, hogy czélzatos iránya szembeszökő és nyilvánvaló. Hasztalan erőlködés ez, a mely a magyar józanságot meg nem té­veszti. Magyarország megy a maga utján s történelmi múltja bölcs ta­nulságai szerint iparkodik megóvni érdekeit s jövője boldogulásának úját. Néha elveti a módot, de a czélt soha szem elől nem téveszti. Az osztrák nyelvöltögetésnek nincs hatása ránk. A kutya ugat s a ka­raván halad. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, márez. 20. Mig a kormánypárti úgynevezett félhivatalosok még mindig a leszerelés meséjéről ábrándoznak, a képviselöház- ban a függetlenségi párt lankadatlan kitartással folytatja az obstrukcziót. Tegnap este hat óráig tartott az ülés, s ma is a szokottnál tovább húzódott el a tanácskozás. A tegnap tízenegyórás ülés miatt ma a napirend alatt élénk vita támadt, melynek során Zichy Jenő gróf azt indítványozta, hogy a másnapi napi­rend megállapításához ezután csak 40 képviselő jelenléte legyen elég, az eddigi száz képviselő jelenléte helyett. Az indítvány tárgyalását egyis legközelebbi ülésre tűzték ki. Ugyancsak napirend előtt Barta Ödön a szegény egyetemi hallgatók ér­dekében szólalt fel. Vázolta azon sze­gény egyetemi hallgatók helyzetét, akik hosszú esztendők tanulása után, mivel az egyetemi tandijat fizetni képtelenek, ama keserves helyzetbe jutnak, hogy tanulmányaikat félben hagyni kénytele nek. Az ilyenekből lesznek aztán a tár­sadalom igazi proletárjai. Félemberek, akiknek egyedüli bűnök, hogy — sze­gények. A legmelegebben ajánlja a kor­mány és különösen a kulturminiszter ifigyeimébe ezen szegény egyetemi hall­gatók ügyét. A Ház ezután a napirenden levő ujonczjavaslatok tárgyalására tért át. A javaslatokhoz először Szluha István, aztán Uray Imre független és 48-as párti képviselők szólották. Mind ketten hevesen támadták a javaslato­kat és tiltakoztak a véradó felemelése ellen, Wlassies Gyula, vallás és közok tatásügyi miniszter Barta Ödön fel­szólalására kijelentette, hogy a kormány eléggé szivén viseli a szegény egyetemi hallgatók ügyét. A jó tanulóknak el­engedik a tandijat; a hanyag tanulók, a mennyiben nem érdemlik meg, nem részesülhetnek ebben a kedvezményben. Ezután Lukács László pénzügy- miniszter benyújtotta az állami tiszt­viselők kaucziójának megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatot. Ezzel az ülés véget ért. TÁVIRATOK. Kossuth Lajos halálának évfordulója. Az egyetemi ifjak tüntetése. Saját tudósítónk távirata. Mint minden esztendőben, az idén is áhitatos kegyelettel ünne­pelte ma, márczius 20-án, a nemzet Kossuth Lajos halálának évfordu­lóját. Ma márczius húszadikán ki- lencz esztendeje, hogy a messze idegenből, Turin városából hozta a táviró a szomorú hirt, hogy ama nagy idők egyik legtündöklőbb alakja örökre lehunyta szemeit. Kossuth Lajos, a nemzet atyja, elszállt a földről. Annak az órának szomorú emléke örökké fog élni s fájdalmas gyász költözik a szivekbe, vala­hányszor a szomorú nap fordulóhoz ér. A mai szomorú évforduló alkal­mából is, több városban gyászisten­tiszteletet tartottak. Az ország fővárosában pedig, Budapesten az egyetemi ifjuság nagy tüntetést rendezett azért, mert se az egyetemre, se a főváros köz­épületeire, a szomorú évforduló al­kalmából, nem tűztek ki gyászlo­bogót. A nagyszabású tüntetésről bu­dapesti tudósítónk az alábbiakat telegratálja : Budapest, márez. 20. Az egyetemi hallgatók ina dél­előtt nagy tüntetést rendeztek. Már a kora reggeli órákban mintegy ezer ifjú gyűlt össze az egyetem előtt, akik ma­gukkal hoztak egy gyászlobogót, mely alá egyre tömegesebben sorakoztak a közönség köréből is. Már óriási nagyra nőtt a csapat, a mikor az egyetemi hallgatók behatoltak az aulába és ki­tűzték a magukkal hozott gyászlobo­gót. Majd behatoltak a tantermekbe s megakadályozva az előadásokat, köve­telték, hogy ezen a napon szünet legyen. A tüntetők csoportja ezalatt mindegyre nagyobbodott s az egyetem­től, a Kossuth-nóta hangjai mellett a műegyetem elé vonultak, a hol a rek­tor azonnal kilüzette a gyászlobogót és beszüntette az előadásokat. Innen a tüntető csapat az orszá­gos kaszinóhoz vonult, s ott is .köve­telték a gyászzászló kitűzését. Ekközben a tüntetés hire a rend­őrség fülébe is eljutott, mely azonnal megjelent a kaszinó előtt és lovas- rendőrök segítségével szétkergette a tüntetőket, akik azonban a Nemzeti Színház előtt újra egyesültek. A rendőrség ide is elvágtalott, erélyesen akczióba lépett, de itt már nem sikerült szétkergetni a nagy tö­meget. A Nemzeti Színháztól a tüntetők ismét az egyetem elé mentek, a hol óriási lármával, zajjal tüntettek a rend­őrség ellen. Sokan kövekkel dobálták a rendőröket, a kik közül többeket megsebesítettek. Schmiedl rendőrfel­ügyelő oly súlyosan sebesült meg, hogy azonnal a lakására kellett szállítani. A rendőrök öt diákot el­Róth Fülöp kárlsbádi czipő raktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! # Szatmár és vidéke Iagnaggobb czipö'pa^tára. l\/ÍDnűTllrD7fiDlr f f tavaszi és nyári idényre njegrendelt összes úri, női és gyermek luCyCl ivüIüKA. • • $ # $ % $ valódi franezia sehewrő bőrű lábbelik. # ü % @

Next

/
Thumbnails
Contents