Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-03-20 / 66. szám
Szatmár, péntek SZATMÁRI H I R L A P. 1903. máreziu* 20. 66 szám. w 1 , m O felsége májusban ismét visszatér Budapestre huzamosabb tartózkodásra. Az obstrukczió. Budapest, márcz. 19. (Saját tudósítónktól.) A képviselőbáz Vi- sontai Soma beszéde után még este 6 óráig maradt együtt. Ennek oka az volt, hogy a napirendet nem tudták megállapítani, mivel a Ház nein volt határozatképes. Az elnök névsor olvasást akart elrendelni, de erre olyan óriási lárma és zaj támadt, hogy lehetetlen volt. Ehhez járult még az is, hogy a szélsőbal a padokat ütögette s igy az elnök szava elveszett. A megszámlálást megakadályozták azzal is, hogy a függetlenségipárti képviselők kivonultak a teremből. Végre este felé a kormánypárti képviselők közül annyian jöttek a terembe, hogy az elnök a Házat határozatképesnek nyilvánította. Ezekütán pedig a holnapi napirendet elfogadták s az ülés véget ért. A párbajellenes liga ellen. Budapest, márcz. 19 (Saját tudósítónktól.) Pietricli hadügyminiszter ma a monarchia összes katonai parancsnokságaihoz repde- Ietet küldött, a melyben megtiltja az összes aktiv és tartalékos tiszteknek, hogy bármilyen párbajellenes ligába belépjenek Képviselő jelölés. Kézdivásárhely, márcz. 19. (iSaját tudósítónktól.) Itt ma népes választási gyűlés volt, a melyen Polonyi Gézát jelölték a kerület képviselőjévé. Az a bizonyos fáklyásmenet. Szatmár, márczius 19. Sajnálom, hogy szerkesztőségem az én távollétem alatt a „Szatmári Hírlap“ mai számában a Heti Szemlé nek adott válaszának keretében, mintegy kötelezett, hogy a Heti Szemle otromba kirohanására reagáljak. Mert az olyan handabundázás, a mita „Heti Szemle11 minden héten, egyszer ellenem, másszor más valaki ellen, majd ismét egy harmadik, negyedik s isten tudja hányák ellen — a reveranda védelme alatt — elkövet, szánalmas mosolynál egyebet nem érdemel. Polemizálni a Heti Szemle-vei: merénylet a jóizlés és a müveit olvasóközönség ellen. Mert váljon ki a fészkes fene veszi komolyan a „Heti Szemléa-nek ikertestvére, a „Herkó Páter11 -bői jól ismert tele szájjal való káromkodásait ? Amaz — izetlen vicclap ; emez — goromba vicclap ; az elsőn néha mulatunk, az utóbbin, itt-ott mosolygunk, legtöbb szőr szánakozunk, punktum. Ez az én szerény véleményem a „Heti Szemle“ oktalan kirohanásairól. De mert szerkesztőségemmel teljes szolidaritásban állok, mai közleményünk után, kénytelen vagyok otromba kirohanására röviden reflektálni. A mi Hugonnai Béla gróf, főis páni érdemeit illeti, megmaradok álláspontom mellett, hogy nemcsak komikus, de abszurd és hülye az a felfogás, hogy a fökapitányi kinevezés olyan érdem, a melyet Szatmár város polgárainak fáklyásmenettel kell honorálni. Igaz, hogy ötven ut- czai gyereket és egy nehány szál embert, akik égő fáklyákat vigyenek, mindenkor lehet fogni, de ha ez — még utczai gyerekekkel is — ebből az alkalomból megtörténnék, lealázó kisebbítése lenne, nemcsak Tankóczi Gyula főkapitánynak, hanem Szatmár város közönségének is, a mely követelte a Tankóczi kinevezését. Jogos követelésének teljesítését, egy minden tekintetben arra termett hivatalnok kinevezését, fákiyásmenettel honorálni olyan talpnyalás lenne, a mi nem méltó e város közönségéhez. Megmaradok továbbá az oly nagy garral idézett „Öt esztendő“ czimü czikkem mellett is, hogy Hugonnai, habár — sajnos — nem a maradandó becsű, nagy alkotások embere, simulé- kony modoránál fogva és éppen azért, mert kevés vizet zavar, meglehetős nyugalomban ül főispáni székében és az erős megyei ellenzék sem zavarja, a mit egy kis jóakarattal népszerűségnek is lehel nevezni. Nem volt reá okom, hát miért mutattam volna reá akkor — éppen a jubileum alkalmából, a mikor egyszerűen durvaság lett volva az ünnepi hangulatba disszonáns hangot vegyíteni — főispáni minőségében való hibáira, gyöngeségére ? Nem honosítom meg lapom hasábjain a. „Heti Szemle“ szellemét: ok nélkül senkit nem támadok. — Nem tettem ezt a főispánnal szemben sem, s nem teszem a jelenben, valamint a jövőben sem. Csak ha okom lesz reá, olyan ok például, mint az a bizonyos fáklyásmenetes szerencsétlen idea, vagy ha ő méltóságának olyan fogadatlan szószólói akadnak, mint a „Heti Szemle“. itt az összefügés a két közlemény között. Mindkettő igaz. Semmi más. A mi pedig politikai meggyőződésemet illeti, az sem változott. Pártoktól függetlenül nyilvánítottam eddig politikai nézetemet. Nem lévén lekötve semminemű politikai pártnak, egy-egy politikai kérdésben olyan álláspontot foglalhattam el, a minőt éppen jónak láttam. Ha a Heti Szemle a zsurnalisztikában ezt „párját ritkító esetnek tartja, úgy egész egyszerűen nem ért se a zsurnalisztikához, se a politikához. Ismétlem : nem akarok kivételt tenni, s nem veszem komolyan a „Heti Szemle“ kirohanását, kötekedését, tehát nem érdemesíthetem arra, hogy e tekintetken példákkal álljak elő, hogy igenis Tisza Kálmántól kezdve, le egész Széli Kálmánig politikusok is, lapok is, nem egyszer változtatták politikai meggyőződésüket. És úgy e politikusok, mint e lapok, mindenkor állottak a politikai erkölcsnek, olyan magaslatán, mint az e fölött csudálkozó Heti Szemle. Ezúttal ennyit a lap politikai irányáról; későbben még lesz erről nehány szó e lap hasábjain Minekutánna pedig a Heti Szemle kirohanására, azt hiszem, elég hi- gadtan és tárgyilagosan, megadtam a választ, kijelentem, hogy ozután semminemű handa-bandázására nyomdafestéket nem pocsékolok. Harkányi Sándor. Elzüllött uriasszony. Ezt is a szerelem tévé . . Egy anya, ki valamikor szebb napokat látott, port indított gyermekének- apja ellen s arra kérte a bíróságot, kötelezze az apát arra, hogy anyagilag segitse első gyermeke neveltetését és gondozását. Ez ilyenformán nem ritka dolog s nem is adnánk tudósítást a bíróság határozatáról, ha az ügy s előzményei nem lennének érdekesek. Aradmegyében lakott egy feltűnő szépségű uriasszony, a ki nagyon megun háttá a férje urát, mert se szó, se beszéd: egyszer csak fakópnél hagyta s szivét egy olyan férfinak ajánlotta föl, a ki teljesen megértette lelkének kívánságát. Az asszony tehát férjet cserélt s hosszú ideig boldogan élt szive választottjával. Nem sokat adtak a törvényes formákra, hanem a szerelem jogán éltek közös háztartásban, vagy a mint nevezni szokták: vadházasságban. Az asszonyt azonban vére és hajlama tovább vitte azon a lejtön, mely egysorban van az erkölcstelenséggel. Ott hagyta a földbirtokost is, a miként hites urát s eltűnt a kedves, barátságos lakásból, hol — a világ elölt — mint házvezetőnő szerepelt Sz. F., igy hívják a ház urát, egy napon értesítést kapott arról, hogy a szép asszonynak, az ő megszökött galambjának gyer- rneke született. A gyermek apja ő volt s gondoskodni akart arról, hogy tisztességben fölneveljék, de ez eleinte nagyon nehezen ment. Az asszony, a gyermek anya mindjobban züllött — már a gyermek is a börtönben látta meg a napvilágot — s olyan követelésekkel lépett elő, hogy azokat teljesíteni nem lehetett. Ekkor az anya port indított Sz. F. ellen s a boros- jenöi járáshiróság elmarasztalta az apát arra, hogy havonta 24 koronát fizesen gyermekének eltartására s annak születési idejéig visszamenőleg pedig fizessen 700 koronát. Időközben az árvaszék dr. Mérő Samu ügyvédet kinevezte a gyermek magán gyámjává s ekkor a csöppséget közigazgatási gondozás alá helyezték s jelenleg is egy lelenczházban van. Az apa túl soknak találta a biróilag megállapított összeget s ezért felebbe- zett. Az aradi törvényszék felebbviteli tanácsa tegnap tárgyalta ezt az ügyet és meghallgatta Sz. F.-et, ki fél óráig tartó beszédben ügyesen védte az álláspontját. Elmondta, hogy gyermekének anyja, a mióta tőle eltávozott, nagyon regényes, bűnös életet folytat Uop, csal, váltót hamisít s ezért már többször volt becsukva s jelenleg is a börtönben van. Volt már nevelőnő, czirkuszhölgv is, de mindenféle állását el kellett hagynia üzelmev folytán, Sz. F. ezután azt fejtegette, hogy a gyermek nevelését nem bizhatják az anyjára, mert annak múltja és jelene nagyon sötét. Szívesen fizet a saját véréért — mondta ezután — de mivel neki törvényes gyermekei is vannak s azokról kötelessége gondoskodni, a 24 korona leszállítását kérte. Hivatkozott angol, porosz és franczia törvényekre s ügyes czitátumaival a bíróság előtt határozottan föltünést keltett. A törvényszék Sz. F. vagyoni állapotára való tekintettel úgy döntött, hogy a rossz asszony gyermekének eltartására havonta 17 koronát köteles fizetni Sz. F. A borosjenői bíróság által megállapított 700 koronát szintén leszállította a törvényszék és pedig 300 koronára. A törvényszék határozatát kézbesíteni fogják a fogház egyik bus lakójának : az egykori szép szőke asszonynak, az anyának. SZÍNHÁZ. — (A csapodár) Sardou Viktor ezen vígjátéké nem abból a konyhából került ki, mely túlságosan izgatja a közönség nevető idegeit. Unalmasnak tetsző hosszú dialógok vezetik be a cselekményt, mely czammogó lépésben indul s rohamléptekben fejlődik és szédületes gyorsasággal nyer befejezést. Maga a darab csupa ötlet és szellem, melyben a sovány mese elvesz. a darabnak természetesen csak akkor van hatása, ha az egyes szerepek müvészkezekbe vannak letéve. Az egymásra torlódó szellemes mondások mozaikja akkor lesz szép, ha a szereplők azt mesterkéletlen közvetlenséggel, ragyogó köntösben mutatják be. A tegnapi előadás a közönséget nem elégítette ki. Champignae kreálása megizmosodott bonvivant szinésztalentumot igényel. Nagy Sándor a czimszerep- ben nem tudott érvényesülni. Orgánumának érdessége nem alkalmas a finomabb nüanszirozásra. Gesztusai sem megfelelők, mimikája nem mindig találó. Alakításának mindazonáltal voltak sikerült részletei s ha erős ambiczió- val tanul, bizonyára jelentősebb sikerei is lesznek. Holéozy Hona Camillát kitünően játszotta meg. Etsy Emilia, Ligeti és Bátosi jók voltak. — (A karmester jutalomjátéka.) Érdekes színházi estében lesz része kedden a közönségnek. A színtársulat érdemes karmestere, Kubesch Richárd ugyanis ekkor veszi ki jutalomjátékát, mely alkatommal a „Virágcsatau kerül előadásra A karmester nehéz és fáradságos működésével szemben a közönség már több Ízben adott jóindulatának kifejezést, mert tudja, hogy az operetteknek élvezhetösége és művészi színvonala csak akkor van biztosítva, ha a karmesteri székben olyan zenei képzettségű dirigens ül, mint Kubesch Richárd. De méltányosak és hálásak vele szemben a színtársulat énekes tagjai is, a kik most legjobb akarattal buzgólkodnak, hogy a jutalomjáték köretén belül nagyrabecsülésüknek kifeHölgyek figyelmébe. A tavaszi és nyári újdonságok ^^énÍsy 'otulX&l*S —— Szénásy Hoffmann és Társától raktáromra —» megérkeztek, melyeknek megtekintését tisztelettel kérem. A színházzal szénben, PATAKI HENRIK, A színházzal szemben.
