Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-03-18 / 64. szám
Szatmár, 1903. mérczius 18 Szerda. Előfizetési árak: fdelybwi házhoz hordva: Egész évre . 12 kor. Fél évre . 6 kor. Negyedévre . 3 kor. Egy' hóra . , 1 kor. Vidékre postán kQidve: Egész évre . .15 kor. Fél évre . 8 kor. Negyedévre . 4 kor. £gy hóra . . 2 kor. Egyes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. Második évfolyam. 6^ szám Megjelerfik rtáproií# {hétfő L’-étiJjével.) Hirdet méltányos, sza egyezség szerint'' kiadóhivatal, Kazinczy Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazlnczy-u. 6. hová az előfizetések és alap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendök. Földbirtokok idegen kézen. Szatmár, márcz. 17. Az ország sok vidékéről azért vándorol el a magyar földmivelő nép, mert nincs elég föld, amelyet megszerezhetne vagy a melyen akár bérlő-, akár munkásképpen becsületesen megélhetne; sok helyütt pedig az a baj, hogy a magyar földet külföldön élő, hozzánk semmiféleképpen nem tartozó emberek szerezték meg. Szomorú dolog, hogy úgy az ország belsejében, mint különösen a határszéleken sok magyar nagyér középbirtok megy idegen kézre. Kein az 'rt, mintha ezek az idegenek megszerették volna a magyar kenyeret és sót, azon élve magyarok akarnának lenni, hanem csak azért, mert Magyarországon készpénzzel igen olcsón lehet birtokot vásárolni, tehát a földvásárlás nagyon jó üzlet. Eddig már két millió hold körül jár azoknak a magyarországi birtokoknak területe, a melyek idegen országbelieket vallanak uruknak. Ilyen rengeteg nagy az a terület, a melynek jövedelméből leg- fölebb valami kis munkabér és adó jut a magyar hazának. De a dologban még nem az a legfőbb baj, hogy a magyar föld egy része külföldieket gazdagít. Nagyobb pl. az, hogy mig a magyar földnek magyar állampolgár tulajdonosai itt élvén, a magyar államot nemcsak az adóval szolgálják, hanem fegyverrel és ha védelmi harczra kerül a sor, vérrel is. A magyar földön lakó em berek munkájából és filléreiből táplálkozik a magyar köz jótékonyság, a kultúra, a magyar pénzintézetek tőkéje. A magyar földnek idegen országbeli birtokosai nemzeti czélokra mit sem áldoznak itt s ekként evei: a darab földek teljesen haszontalanok az igazi magyar törekvésekre nézve. Az idegen birtokosok a hazai föld munkás népét nem tekintik mint testvéreket, hanem csak mint kihasználható eszközöket. Az erkölcsi kapcsok, a melyek a föld urait és munkásait összekötik, az ilyen helyeken hiányzanak. Ez azután számtalan keserűségnek és méltatlanságnak a kutforrása, a melyeknél rendszerint a munkásnép huzza a rövidebbet Ha kitörne egy háború, a melyekben a magyar föld minden fiának fegyverbe kellene állani, vájjon ezek az idegen birtokosok közénk és velünk jönnének-e? Bizonyára nem, mert nekik a birtokuk nem egy darabja a hazának, hanem csak haszonhajtó tárgy. Minden érdekünk a mellett 6zól tehát, hogy a magyar törvényhozás adja meg a módokat és eszközöket az idegen kézre ment birtokok visszaszerzéséhez s hogy azokat a birtokokat, a melyeknek tulajdonosai külföldi állampolgárok, nagyobb adózás alá vegye, legalább némi kárpótlásul azoknak a szolgálatoknak, a melyeket a magyar állammal szemben a hazai birtokosok teljesítenek, a külföldiek pedig nem. A kérdés oly fontos, hogy azzal minden magyar embernek foglalkozni kell. Valami keveset mindenki tehet ennek a kérdésnek megoldására, szóval vagy tettel. A magyar törvényhozásnak éreznie kell, hogy a szükséges intézkedések sürgősek már és azokat az egész magyar nemzet óhajtja. Mentői erősebb a közvélemény ilyen irányú nyilvánulása, annál könnyebben fog menni az idegen kézre került birtokok visszaszerzése. TÁVIRATOK. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, márcz. 16 A képviselöház mai ülésén Appo- nyi Albert elnökölt. A katonai javaslatok tárgyalásakor Sturmann György szólalt fel elsőnek, aki erősen támadta azokat. Határozati javaslatot nyújt be, majd kívánja, hogy a kormány részle tes kimutatást terjesszen a báz elé a katonai felszerelések és a tiszti állománynak Ausztria és Magyarországra való külön-külön eső részéről, illetőleg a létszámról. Utána Kaas Ivor báró beszélt a javaslat ellen, kibeszélvén az egész ülést. A városok ankétja. Budapest, márcz. 17. (Saját tudósítónktól.) A törvényhatósági joggal felruházott városok polgár- mesterei rna gyűlést tartottak a városok pénzügyi helyzetének javítása tárgyában. Az ülésen jelen voltak a polgármestereken kívül a városok képviselői is. A gyűlés eredményét küldöttségileg adták Széli Kálmán tudomására. A küldöttségben ott volt HierQnymi Károly, Szatmár város országgyűlési képviselője is. A miniszterelnök átvette a küldöttség emlékiratát, s megígérte, hogy az ügygyei igen behatóan foglalko zik majd. A Reichsraíh ülése. Bécs. márcz. 17. (Saját tudósítónktól). A Reichsrath mai ülésén megkezdte a kiegyezés tárgyalását. Előreláthatólag igen viharos ülések lesznek, mert eddig 87 képviselő jegyeztette elő magát szólásra. A katonai javaslatok ellen. Budapest, márcz. 17. (Saját tudósítónktól.) Szentes város hazafias közönségének 140 tagból álló küldöttsége ina adta át Ap- ponyi Albert házelnöknek a katonai javaslatok elleni emlékiratát. ítélet a Szentpéteri ügyben Budapest, márcz. 17. (Saját tudósítónktól.) A kúria több napi tárgyalás után Szentpéteri Klára bűnügyében ma hirdette ki az Ítéletet, a mely szerint az összes beadott sem miségi panaszokat elveti. A Vay család viszálya. Pozsony, márcz 17. (Saját tudósítónktól). A Vay család viszálykodása ügyében a törvényszék marasztaló Ítéletet hozott. Az Ítéletet Vay Aladár báró megfelebbezi. Elhunyt főrendiházi tag Budapest, márcz. 17 (Saját tudósítónktól.) Tóth Lőrincz főrendiházi tag, nyugalmazott kúriai tanácselnök ma délután elhunyt. Tóth Lőrincz a régi írói gárdának egy igen számottevő tagja volt. Egy prior halála. Budapest, márczius 17. (Saját tudósítónktól.) Fiizy Szaniszió irgalmasrcndi prior ma délelőtt itt elhalálozott. Megörült ezredes. Szentpétervár, márcz. 17. (Saját tudósítónktól.) Gromon ezredes, akit a katonai főtörvényszék árulás miatt Szibériába száműzött, épp akkor, a midőn tudomására akarták adni, bogy a jövő héten elviszik, megörüli s beszállították a tébolydába. Rablás egy üzletben. Budapest, márcz. 17. (Saját tudósítónktól.) Majthényi itteni droguistánál óriási sikkasztásnak jöttek nyomára. Az eddigi nvomo- zat kiderítette, hogy a czég Bakos Gyula nevű 14 esztendős tanulója a tettes, ki éjnek idején behatolt az üzletbe s onnét a Wertheim- szekrény felfeszitése után százezer korona értékű értékpapírt és készpénzt ellopott. A fiatal sikkasztó megszökött. Népgyülés Szaímáron. A polgárság megmozdult. Szatmár, márczius 17 A tárgyalás alatt levő katonai javaslatok az egész országban heves ellenzésre találnak. A polgárság tiltakozik minden olyan ujabbi megterhel- tetés ellen, mely jogtalan terheket ró reá. Az ellenzék még soha szentebb közérdekű ügyért nem harczolt. Törvényadta jogával él, midőn ereje teljes megfeszítésével megakadályozza a katonai javaslatoknak törvényerőre emelkedését. A magyar nemzet határtalan lelkesedése, biztató együttérzése szolgáltatja az értékes erőt az elszántan és fáradhatatlanul harezoló kisebbségnek. A 67-es alapra épített paritás hazug theoria, ostoba elmélet, melynek csak az a része igaz, hogy Magyarország évenként a közösügyek költségeire odaáldozza keservesen kiizzadott millióit, melynek ellenértékét a magyar nemzet semmiben sem találja meg. A közös külügy csak színes buborék, melyből hiányzik a magyar trikolórja. Követségeinek palotáin feRóth Füiöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek: mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! # Szafcmár és vidéke Iegnaggobh ozipőral^ára. 1\/ícmórlbrD7Íiobr ! f tavaszi és nyári idényre inegrendelt összes úri, női és gyermek i'lBljCÍ heilen • • • § g A § valódi franezia sehewrő bőrű lábbelik. 0 0 js
