Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-03-15 / 62. szám
2 Szatmár, vasárnap SZATMÁRI HÍRLAP 1903. márcziua 15. 62 arára. POLITIKAI HÍREK. Nem lesz fizetésrendezés. Vakmerő merénylet volna a magyar tisztviselői kar ellen, ha valóra válna a kormánynak az a szándéka, hogy az ellenzék mostani obstrukczió- ját a tisztviselőkön akarja megboszulni. Ugyanis egyik fővárosi esti lapban olvassuk, hogy beavatott körökben már napok óla várják a legfőbb atout kijátszását. E forrás szerint leplezett fél- hivatalos hangok fognak emelkedni a sajtóban, hogy részint az ellenzék obstnikcziója miatt de a felhangzott általános panaszok következtében is a kormány visszavonni készül a javaslatot s a kifogások figyelembevételével fogja a kérdést újabb beható tanulmány tárgyává tenni. Ez oly jezsuita politika, ami előtt az első Széllisla is kalapot emelhet. Ezt, mig egyrészt te akartad, Georg Daudin perfid elvének kijátszása a tisztviselők ellen, mézes madzag jis a ház feloszlatása esetére, amelylyel biztosítják a tisztviselői voksokat, mert ha ellenzékieskedni mernek, a kérdés tanulmányozása elnyulhatik egy emberöltőnyíre is, amint azt a tanulmányozások gyöngyének, a katonai büntetőjog reformjának példája mutatja. A tisztviselővilág azonban megelőzi ezt a kétszínű perfid játékot. Pénteken este a fővárosi tanfórfiak összesége értekezletet tartott, amelyben egyenesen felszólították a kormányt, hogy ezt a szervi hibákban sinylő hasznavehetetlen törvényjavaslatot vonja vissza s a fizetésrendezés elvének megfelelően átdolgozva, nyújtsa be újra. Első és legfontosabb követelménye a tisztviselői karnak, hogy a fizetés- javítás elsősorban a kisfizetésű emberek sorsán enyhítsen. legközelebbi ülést keddre kívánja kitűzni. Széli Kálmán ellenezte az indítványt s a Ház ebben az értelemben íatározott. Az ülést hétfőre tűzte ki. Ezután külömbözö kérvényeket tárgyaltak, majd az ülés végén Szüllő Géza terjesztett be interpellácziót a brüsszeli czukoregyezmóny tárgyában. Az ülés végén a függetlenségi párti képviselők nagyrésze kerületeikbe utaztak, hogy részt vegyenek a már- czius 15-iki ünnepségeken. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, márcz. 14 Rövid, érdektelen ülése volt ma a képviselőháznak Apponyi Albert gróf, elnök az ülés megnyitása után jelentette, hogy a beteg Fejérváry minisztert Gromon Dezső államtitkár helyettesíti a Házban, az ujonczjavas- latok tárgyalásánál. A napirendhez Krasznay Ferencz szólalt fel és hosszasan támadva a kormányt, a katonai javaslatokat az országra nézve károsnak mondotta. Végül határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint a képviselőház küldjön ki egy harmincz- tagu vegyes bizottságot, melyben min den párt arányosan képviseltesse rna- 'j*át, hogy ez a bizottság a 67-es kiegyezés szelleme szerint állapítsa meg íp magyar nemzet jogait a hadsereg ben .09 határozat értelmében tegyen javas látót a magyar hadsereg felállítása iránt. Á. !ii,citfői napirend megállapításánál .Pichler Győző szólalt fel, a ki a TÁVIRATOK. Fejérváry miniszter betegsége. Budapest, márczius 14. (Saját tudósítónktól.) Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter a múlt éjjel hirtelen rosszul lett. Orvosai tanácsára nehány napig ágyban kell maradnia. Egy egyetemi tanár tragédiája. Budapest, márcz. 14 (Saját tudósítónktól.) Zimmermann Vilmos dr. stuttgarti szemorvos, egyetemi tanár, ma reggel Budapestre érkezett és a „Magyar Király“ szállodában vett lakást. De alig foglalta el szobáját, midőn hirtelen megőrült. Iszonyúan dühöngeni kezdett és késsel mindenkit, aki útjába akadt, megöléssel fenyegetett. A gyorsan előhívott mentők csak nagy- nehezen bírták a szerencsétlen embert megfékezni és megkötözve a Lipótmezőre szállították. Nagy katasztrófa egy ház lebontásánál. Lion, mái;ci|, 14. (Saját tudósítónktól.) Li'Vrtbair vn$ egy ház lebontásánál nagy katasztrófa történt. Ugyanis, a mint a munkások a tetőt bontották, a ház menye zete beszakadt és tizenkét munkást maga alá temetett. Az óriási tégla halmaz alatt valamennyien halálukat lelték. A felelősség a munkát vezetett mérnököt terheli. Öngyilkos tanár. Fiume, márcz. 14. (Saját tudósítónktól.) Andor György tanár a kezére bízott iskolai pénzekből ragyobb összeget sikkasztott. A sikkasztásra tegnap reájöttek, mire Andor, hogy a büntetést kikerülje, a tengerbe vetette magát. Öngyilkossága városszerte mély részvétet kelt, mert a szerencsétlen kedvelt tagja volt a fiumei társaságnak. Szabó-sztrájk Nagyváradon. Nagyvárad, márcz 14. (Saját tudósítónktól.) Az itteni ösz- szes szabómunkások ma beszüntették a munkát és kimondották | sztrájkot. A városok háztartása. Szatmár város figyelmébe. Szatmár, márcz. 14. Schadl József, Győr sz. kir. város főszámvevője érdekes füzotet adott ki, melyben Győr háztartásának húsz évi (1883—1902.) egyetemes zárószámadását állította egybe. Érdekes ez a füzet — melyet ma kaptunk kézhez — első sorban azért, mert tudtunkkal eddig egy város és egy megye sem tartotta szükségesnek a múltba visszatekinteni és fejlődésének számszerű adatait összefoglalni. Pedig az ilyen visszatekintés nagyon' tanulságos lehet, mert visszatükrözi a [ város gazdasági fejlődését vagy hányát-J lását, a közterhek emelkedését vagy csökkenését, azoknak a gazdasági állapothoz és a népszaporodáshoz való viszonyát, a hasznos befektetések értékösszegeit, uj pénzforrások keletkezését vagy apadását, szóval, mindama jelenségeket, a melyekből a város gazdasági életének alakulására nézve a jövő tekintetében is következtetést lehet vonni. De becses adatokat gyűjt össze az ilyen időszakos kimutatás a történelem számára is, a mely korunk tevékenységének hü képét annak idején csak az esetben tárhatja fel, ha a városi, megyei és községi háztartás mélyébe is bevilágít és az itt feltáruló adatok egybeállításából vonja le a kor jellemzését. Schadl Józsefnek, a kiváló szorgalmú városi főszámvevőnek az érdeme, hogy Győr városára nézve ilyen adatok birtokába jutunk és csak az volna a kívánatos, hogy ezt a példát más városok, de a megyék is kövessék és hasonló kiadványokkal tegyék lehetővé a városi, illetve megyei háztartás történelmének és statisztikájának egybeállítását. A füzet Győr város húsz év alatti rendes és rendkívüli bevételeit, kiadásait, létesítményeit, adózási és vagyoni viszonyait táblázatos- kimutatásokba foglalva, megfelelő kommentár kisére- téberi*lT()izli. Áttekintve ezeket az adu tokát, igen érdekes következtetésekre jutunk és megállapíthatjuk, hogy korunk az alkotások, de egyszersmind az adósságok csinálásának kora. Igen értékes javakat hagyunk mi örökül utódainknak, de egyszersmind terhes adósságokat is és felmerül az a kérdés, hogy vájjon nem volna-e már ideje alkotásvágyunkat mérsékelni. Például Győr város vagyona az 1883. évi 4.928,539 k.-ról 16.325,623 k.-ra emelkedett, adósága pedig ugyanezen idő alatt 833,059 k.-ról 3.950.383 k.-ra ment fel, az adósságok emelkedése tehát majdnem ötszörös. Nem nyomhatjuk el tehát azt az aggodalmunkat, hogy városaink gazdálkodása veszélyt rejt méhében. A fejlődés tulgyors és az improduktív kiadások egyre növekednek. Ne ámítsuk magunkat Szatmár város tiszta vagyona is csak kis részben (földek, épületek) reális vagyon, nagyobb része alig szolgál a jelentékenyen megnőtt adósságok fedezésére, sőt e vagyon egy része, nemhogy hasznot hajtana, de fentartása, kezelése folyvást újabb kiadásokat igényel. így állanak más városaink is; joggal büszkék vagyunk létesítményeinkre, de nem gondolunk arra, hogy a rohamos haladás következtében mindinkább elmerülünk az adósságok tengerébe, melyek kamatterhei egyre növelik a közkiadásokat és végre a tőkét is vissza kell egyszer fizetni. De nemcsak ez a baj, hanem az is, hogy a városok pénzforrása végre mégis csak kimerül. A községi adót sem lehet in infinitum fokozni, hiszen sok helyen máris eléri vagy megközelíti az állami adók magasságát, a városi fogyasztási adóbevételek is jóformán elérték a szélső határt, minélfogva a hét kövér évet követni fogja a hét sovány esztendő. Elijesztő példa erre a székes- főváros, amely ma ott áll, hogy nincs pénze az utczai kövezet renoválására sem és kalandos terveken töri a fejét, hogy szorult pénzügyi helyzetéből menekülhessen. Szolgáljon ez memento móri gyanánt városunknak is, mely Azomoru példát a jelen ismertetés alkalmával kiváló figyelmébe ajánljuk. SZÍNHÁZ. A bajusz Premier. A Magyar Színház ez idei kassza darabja, melyben Pálmay Ilka legújabb diadalát aratta, tegnap este került színre a szatmári színházban. Verő György, ez a minden izében magyar iró szerzője ennek a pompás énekes játéknak, melyben a kevés cselekményt ügyes színpadi technikával, fordulatokkal és humoros epizódokkal, lánczczal s dallal rakta körül a magyar bajusz dicsőségére s az idegenek meghódítására a magyar lovagiasság, nyilt férfiasság s egyenes őszinteség kedves festésével. A bajusznak, mely Mária Terézia udvarában játszik, ez a meséje : Kozári József (Szentes) magyar four hive lévén az osztrák dvnasztiának már évek óta elhagyta Magyarországot és Bécsben éli világát az udvarnál, a hol felvette mindama szokásokat, amelyek akkor divatban voltak. Például beret- vált arczczal járt s fehér parókát hordott. Minthogy Amáliát született Stol- czenburg grófnőt (B. Polgár Fáni) nőül vette, alkanczellárá lépett elő. Kozári unokaöcscse Gábor (Gyárfás) egy ízben látogatóba megy Bécsbe nővérével Ilonával (Etsy Emíliával) és János nevű huszárjával (Ferenczi József). Persze magukkal viszik azt a jó magyar levegőt, mely pompás hatással van a Bécsben élő magyarokra. Azonfelül olyan szép bajuszok van a vendégmagyaroknak, hogy mindenütt feltűnést keltenek. A fiatal Kozári megismerkedik ott Stolczenburg Ma- tilddal, a kanczellár gyámleányával (Lónyai Piroskaj, a kibe halálosan beleszeret. Rövidesen megkéri a leány kezét, de az udvar csak úgy akarja Gábornak adni, ha ugyanazon szokásoknak hódol, a mely ott dívik. A legelső feltétel pedig az, hogy a bajuszát leborotváltatja. Gábor erre azonban nem hajlandó s kijelenti, hogy nem teszi meg, de megesküszik arra, hogy Mathild az övé lesz. János, a huszár Róth Fülöp kárlsbádi czipöraktárat ajánljuk.at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. ‘Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! # Szatmár és vidéke Iegnaggobh czipőM\tára. krZtjßk ^ ^ tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek Jt valódi franczia sebewrő bőrű lábbelik.
