Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-03-13 / 60. szám
3 60. szám. Szatmár, péntek S' Z A T M A 11 I I II L A P. 19j3. ntárczius 13. György VIII. o. t. Hattyudal Erkeltől, előadja az ifj. zenekar. Márczius Idusán, óda, irta Imlauer Vilmos VIII. o. t. szavalja Parraghy Barna VIII. o. t. Ábránd Schumanntól, vonós quintett. Ünnepi beszéd, tartja Nagy Vincze VIII. o. t. Harczi dal Szentirmaytól, énekli az ifj. férfikar. Márczius 15-ike, óda, irta Nagy Vincze Vili. o. t. szavalja Miksa Rezső VII. o. t. Induló az Eleven ördög-bői, előadja az ifj. zenekar. * Jegyzőkönyvhitelesités. Szat- már szab. kir. város tanácsa ma d. u. ülést tartott, a melyen a hétfői közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesítették. Az ülésen, melyen Pap Géza polgármester elnökölt, a tanács tagjain kívül Bö- löny László, Teitelbaum Herman, Tankóczi József,Mátray Lajos, Sz. Török János és Virág Andrásvettekrészt. * Beszüntetett állások. Április elsejével nehány szegény család kenyér nélkül marad. Pedig eddig sem valami nagyon duslakodtak az anyagi javakban. A fizetésük bizony nagyon sovány volt a mezőőröknek, csakhogy éppen megéltek belőle. — De most már ez a kevés sem lesz. A Szamos bal- barti birtokosok a város megkeresésére —- egyértelműig kijelentették, hogya város hivatalos mezőőreire nincsen szükségük és hogy a mezőőri szolgálatot önmaguk fogják teljesíteni. Minthogy az érdekelt birtokosoknak ehhez joguk van, a bejelentést a város tudomásul vette és április elsejére a mezőőröknek felmond. Egyidejűleg utasította a főkapitányi hivatalt, hogy közegeivel ellenőriztesse, hogy a hivatalos mezőőröket visszautasító birtokosok mezöőrszolgálati kötelezettségüknek pontosan megfelelnek e ? * Rózsaszinü és fekete számok. Rideg betűk, magas számok feküsznek előttünk, száraz statisztikai adatok, a melyokot az országos statisztikai hivatal állított össze. Ezek a számok arról szólnak, hogy egyre kevesbedik a magyar. A nemzet népesedése aránytalanul kisebb, mint az előző éven. A kaszás ember egyre csak arat, a gólya pedig elkerüli az országot. A rózsaszínű és fekete számok semmiképen nem egyeznek össze, mert az elmúlt január hónapban 58,768 ember halá- lozott el és 48,523 gyermek látta meg a napvilágot. A statisztika azt is megemlíti, hogy erre mifelénk szinte páratlanul alacsonyra szállt alá a szaporodás. Ez a statisztika nagyon szomorú és ijesztően megdöbbentő. * Kivándorlás a megyéből. Egyre ijesztőbb, egyre nagyobb és nagyobb arányokat ölt az Amerikába való kivándorlás nemcsak a szomszédos vármegyékben, de nálunk is. Alig múlik el nap, hogy szatmármegye községeinek lakossága meg ne fogyna tiz húsz emberrel. Csak a napokban adtunk hirt erről a ragadós betegségről, mely már nagyon elharapódzott vármegyénkben, s" most arról értesülünk, hogy a múlt hóban kivándoroltak száma kétszer akkora, mint a mennyi januárban volt. A kivándorlás lelketlen ügynökök munkája, a kik csábos ígérettel veszik rá a népet, hogy hazáját elhagyja. És ez a tudatlan falusi nép megy, megy az uj világba, a hol se hire, se hamva a fényes életnek, hanem igenis csalódásra ébrednek, mely nagyon keserves munkával párosul. Egy statisztika szerint Szatmá/megyéből 520 ember vándorolt ki a múlt hóban Amerikába. * Magyar név. Jaszicsek Imre szatmári lakos nevét belügyminiszteri ehgedélylyel „JánosP-ra változtatta. * Meghalt, mert szeretett. A szerelmi drámák óriási száma újra szaporodott egygyel, ismét egy életet kívánt áldozatul a reménytelen szerelem. Ez a régi, de mégis mindig uj téma képezi most a szenzáczió tárgyát Turvékonya községben, ahol a falu egyik legcsinosabb leánya követett el öngyilkosságot. Tamási Ilonkának hívták a szerencsétlen leányt, a ki — mint tudósítónk jelenti — tegnap erős méreggel oltotta ki ifjú életét. Fiatal volt, szép is, megigéző s igy meg van magyarázva az, hogy bolondultak utána a falu legényei, de ő csak egyet szeretett. Szerelmese azonban csapodár volt, egyszerre másokért is hevült. A mikor pedig Tamási Ilonkánál elérte a czélját, elhagyta, mint másokat. Ezt a leány nem bírta elviselni s elhatározta, hogy inkább megválik az élettől. Elhatározását telt követte, mert tegnap halva találták meg odahaza. * Veszett sertések. Nagyszeren csétlenség történt az elmúlt héten, mint tudósítónk Írja, Szamos-Ujlak községben. Ezelőtt két héttel kóborkutya futkosott a mezőn s az ott legelésző sertések közül többeket megmart. A kóborkutyát akkor a pásztorok elzavarták, a nélkül, hogy sejtették volna, hogy veszett volt. A múlt héten valami különös nyugtalanságot vettek észre a legelő sertéseit között, de még akkor sem sejtették, hogy mi lehet az oka ; azt hitték, hogy az erős szeles idő okozta a kavarodást s e miatt a szokott hajtási időnél előbb megindították a csüt-hét hazafelé. A mint a faluhoz közeledtek, a sertéseket már nem tudták visszatartani, rohantak be a nagyutezán, hol akkor sok apró gyermek játszott. A megvadult sertések neki rontottak a gyermekeknek, hármat közülök : az öt éves Huber Mihályt és Weisz Mártont s a négyéves Stock Frigyest fellökték és összemarezangolták őket. A gyermekek sikoltozására kifutott szülök és az időközben odaért kanászok csak nagy nehezen tudták elkergetni a habzó szájú sertéseket a gyermekektől, akiket véresen és eszméletlen állapotban vittek haza szüleik. A sertések viselkedése gyanússá vált a gazdáknak is, akik aztán állatorvost hivattak, s ez megállapította, hogy eddig hat sertésen tört ki a veszettség. A megmarczangolt gyermekek szülei csak akkor rémültek meg igazán, a mikor megtudták, hogy a sertések veszettek voltak. A gyermekek sérülése oly súlyos, hogy nem is lehet őket a Pasteur-féle intézetbe szállítani s valószínűleg pár nap alatt mind a három belehal a sérülésbe. A veszett sertéseket agyonlövettók, a többieket pedig zár alá vették. * Dal a feketekávéról. Egy vidéki napilapban a napokban egy költemény jelent meg, melyben a költő markáns vonásokkal festette a kávéházi életet, majd egy strófában a kávéház tündé rének közömböségét énekelte meg, mely- lyel az éjjeli élet iránt viseltetik. A vers utolsó strófájában pedig azt mondja a költő, hogy elég neki amit látott, kifizeti feketéjét és hazamegy. Másnap a lap szerkesztője a következő levelet kapta: Tekintetes Szerkesztő Ur I B. lapjának tegnapi számában X. úrtól egy vers jelent meg, a melynek ezen strófája ellen: , Kifizettem feketémet, Felöltözöm hazamegyek . . .“ a költői igazság szent nevében ezennel tiltakozom, mert X. ur sohse szokta kifizetni a feketéjét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 342 pikkolómmal tartozik. Tisztelettel Jan, főpinezér. És mondja még valaki, hogy a költők igazat beszélnek! ! x Szatmár és Vidéke elsőrangú czipőraktára Vuja János Szatmár, (Keresztes-ház.) Ajánlja a n. é. közönség szives figyelmébe az újonnan érkezett férfi, női és gyermek tavaszi és nyári czipő különlegességeit, a legelegánsabb és legújabb divat szerint, a legjutányo- sabb árak mellett. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A „Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, márcz. 12 Zárlat 5 órakor: Búza 1903. áprilisra ........................7.65 - 7.66 Ro zs 1903. áprilisra........................7.5 L—7.52 Za b 1903. áprilisra...........................6.76—6.77 Tengeri 1903. májusra...................6.08—6.09 Repcze a ugusztusra..........................6.20—6.21 Zá rlat 5 órakor : korona Osztrák hitelrészvény ........................ 685.75 Ma gyar hitelrészvény ...........................742.50 Leszámitolóbank részvény...................450.— Ri ma-Murányi vasmű részvény . . . 478.— Osztrák-magyar állam vasúti részvény . 692.75 Küzuti vasút..............................................617.60 Városi villamosvasút részvény . . . 319.50 Nyilttér*) MEGTÖRT 1^ SUGARAK, (Tíz elbeszélés.) Irta: Savor Kálmán. —-1 ■ - - Ara 2 korona. Kapható: Lőwy Miksa és Reizer János könyvkereskedésében. REGÉNYCSARNOK A LEJTŐN. 64 Regény. Irta: Claretie Gyula. A szive nyugtalanul dobogott arra a gondolatra, hogy azt a kis leányt, a ki jóformán a szeme előtt nőtt fel, valami aljassággal, mi több, büntóny- nyel vádolják. — Luciet ! minő őrült gondolat! Nem ösmerik szegény leánykát! Kimondhatatlan felindulást érzett, midőn a gyűjtő-fogház rideg termében viszontlátta Luciet. Eszébe jutott a kis leány, mikor első áldozására ment, fehér, hosszú fátyola alatt csillogott aranyszőke haja ... és hol látta őt viszont? — e végtelen szomorú helyen, hol annyi sárban hentergett, bukott leány és vérrel befecskendezett gonosztevő megfordult már. A szegény doktor, fehér hajával, sovány, összeesett alakjával szánalomra méltóbb benyomást keltett, mint Lucie. A leány pillanatnyi látható megzavarodás után, hirtelen magához tért és a rögeszme, ami lelkét uralta, erőt adott neki, hogy kiállja az orvos tekintetét és vértezve legyen ennek a becsületes embernek kérdései ellen. Ez a kedves, derék doktor, minő jó volt egykoron hozzá és anyjához! Pomeroy pedig ugv érezte, mintha valami rokonát találta volna fel ebben a gyilkossággal és lopással vádolt leányban! Mert a de la Berthiére házában megejtett vizsgálat kimutatta, hogy az öregnél vagy halála előtt, vagy utána, lopást követtek el. Az orvos nem tudta magának megmagyarázni, miért bántja, alázza meg őt jobban ez a második vád? Hogy Luczie gyilkolt, az képtelenség volt és ez alól a vád alól könnyi lesz őt tisztázni. Mi oka lett volna neki de la Berthiéret megölni? De a lopás vádja már sokkal lealacsonyitóbb és úgy tetszett a jó doktornak, hogy ezt a vádat nehezebb lesz megsemmisíteni. Mert hogyan ? Senki sem lépett be a fiatal leány előtt a könyvtárba, s utána sem. És a megbolygatott könyvek, az átlapozott atlasz, a vaskos kötetek, melyekben itt-ott bankjegyeket találtak, világosan kimutatták, hogy a bűntény indoka lopás volt. Igen, lopás. Behatoltak az öreghez, megakarlák őt rabolni és mivel valami akadály támadt, megölték őt! Mindezt Pomeroy orvos még mielőtt a gyüjtőfogházka ment volna, hallotta már. A vizsgálóbíró tüzetesen megmagyarázta neki az esetet. Kétségtelen volt, hogy a vád lesujtólag behálózta Luciet. Ez a leány tolvaj volt. Hol dugta el, kire bízta a bankjegyeket, amiket a Saint Méderic-utczában lopott? Lucie nem adott feleletet semmire, makacsul állította, hogy nem lopásról, csupán a pénz visszaszolgáltatásáról van szó. Visszaszolgáltatás ! Ezt a szót használta Mornas, hogy Luciet engedelmessé tegye, hogy legyőzze fellázadó lelkiismeretét. Pomeroy tiszteletteljesen figyel a biró minden szavára, de ez az elvitázhatatlan tény azért nem győzte öt meg. Nem, daczára minden bizonyítéknak, a fiatal leány nem lehet bűnös. Kivéve, ha önkívületi állapotban cselekedett, ha megörült! . . . — Persze, hogy igy kell lenni, megörült! (Folytatása következik.) Birtok eladás folytán Weisz Károlynál Józsefházán, 70 drb egészséges anyajuh bárányostól és 40 drb tokjuh jutányos áron eladó. Megtekinthetők: Weisz Károlynál Józsefházán. Ne vegyen Czimbalmot vagy Harmoniumot mig Reményi Mihály mü-hangszer ész legújabb képes árjegyzékét át nem olvasta, mely ingyen és b érmentve küldetik Budapestről, Király-utcza 44|I. sz.
