Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-03-12 / 59. szám
5'.'. szál S Z A I M A KI valami értelme a fáklyásmenetes nagy lelkesedésnek és ilyen körülmények között mi is szívesen hozzájárulunk a lobogó fáklyafény emeléséhez — egy szál fidibuszszal. * Dal egy pár csirkéről. Egészen a Gárdonyi Géza tollára való kis jelenet játszódott le ma délután a városháza udvarán. Hőse egy pár sovány csirke, melyet egy szegény falusi ember hozott eladás czéljából a szatmári vásárra. Az atyafi annak rendje és módja szerint kiállt a.piaczra és vevőt keresett a két jószágra, de nem igen akadt. Vevő helyet azonban jött egy városi ember, a ki helypénzt kért. Minthogy pedig a jóvidéki embernek nem igen volt helypénzre valója, megindult a hivatalos apparatus és röviden dobra került a csirkepár a városházán. Egy városi hajdú volt a kikiáltó, és két szál rendőr a vevő közönség. A sült csirkének azonban nem azért van jó hire, hogy a különös liczitáczió csakúgy szárazon folyt volna le Rövid idő alatt valóságos vásár támadt az udvaron. A hivatalnokok seregestül, csapatostól rohantak az árverés színhelyére és tüzesen hezitáltak. Nem telt bele néhány perez és a csirkék ára felment 2 korona 80 fillérre. Csak ugv szállt, emelkedett az ár, mint a tőzsdén a jó papír. (Vagy tiz pereznyi árverés után egy kis hivatalnoké lelt a jószág, a ki le is szúrta érettük a kiliczitált összeget. A vételárból kifizették a fí fillér helypénzt, a többit pedig megkapta a falusi atyafi, a ki örömében csak any- nyit szólt: —- No hát ezt se hittem volna, hogy ilyen jól veszik itt a csirkét. Majd ajánlatot tett, hogy a jövő szerdán újra ellátogat. — Vigye kend az ördögnek a csirkéit szólt a kikiáltó hajdú, a ki ugyanis abban sántikált, hogy potom 40 filléren a maga számára kaparitja meg a két szárnyas jószágot. * Magyar név. Kiskorú Valesz Imre szatmári lakos nevét belügyminiszteri eugedálylyel „Vári“-ra változtatta, ' Uj csendőrőrsök Szatmárme- gyében. Széli Kálmán miniszterelnök a közszolgálat érdekében a csendőr őrsök decentralizálását rendelte el. A tervezett decentralizálás következtében a nagyobb létszámmal biró, de egymástól mesze, távoleső őrsök állományából több, kisebb létszámú, egy máshoz közelebb álló őrsöket állítanak fel. Azáltal, hogy őrsök egymáshoz közelebb lesznek, egyrészt úgy a prevenció, mint a nyomozószolgálat hathatósabban és eredményesebben lesz teljesíthető, másrészt pedig a csendőröknek a szolgálata is lényegesen megkönnyitteíik. A csendőrök rendkívül hosszú (50—60 órás), fáradságos és legtöbb esetben czéltalan járőri szolgálatának megszüntetése által, ezek működésűket inkább intenzivebben községekre, jártabb utakra és a közbiztonság szempontjából nagyobb éberséget igénylő földekre fordíthatják. — Ezen intézmény mielőbbi megvalósítása nemcsak a csendőrök egészségének megkimélése, hanem a közbiztonság tökéletesbitése szempontjából is döntő fontosságú. Szatmármegyében Nagv- majtény és Erdőszáda kapnak uj csendőr őrsöket. Kár, bogy a mi megyénket a második csoportba osztották, holott a közbiztonság talán sehol sincs any- nyira veszélyeztetve, mint az avasban. * Elfogott aranytolvajok. Megemlékeztünk lapunkban, hogy a borpataki aranybányából ismeretlen tettesek íraS /. a r ni <í r, csüt ö r t ö k gvobbmennyiségü erezet loptak cl. A csend őrség, a mely a lop is ügyében a nyomozást megindította, a napokban kézrekeritette az aranytolvajokat. A nyomozó csendőrök ugyanis Pap Illés mogyorósi munkásnál nagyobb menyi- ségü gazdag aranytartalrnu érezre bukkant, melynek származását tulajdonosa sehogy sem tudta igazolni. A csendőrség kinyomozta, hogy Pap Illés a borpataki Leopold-bányában dolgozik. A munkás bevallotta, hogy özvegy Sarody Jánosné és Szendrei József vitték hozzá az- érczet s arra Weisz János misz- bányai lakos már meg is alkudotl. Pa- polczy Lajos csendőrőrsvezető e vallomásra tovább nyomozott s fáradozását nem remélt siker koronázta. Szendrei- nél, kit éjjel leptek meg Ketney Mihály bányaigazgatóval, több bűnjelet találtak; még nagyobb eredménye volt a Weisz János misztbányaí lakosnál tartott házkutatásnak. Itt mintegy ötven gramm tiszta aranygolyót, többféle érczet és Weisz János öcscse lakásán pedig az istállóban elásva körülbelül 300—350 kilogramm érczet és marát találtak, mely igen tekintélyes értéket képvisel. A vizsgálat során a csendőrség Weisz János, Pap Illés és Szendrei Józsefen kívül még négy munkást letartóztatott, a kik bevallották, hogy az érczet a borpataki Leopold bányából lopkodták össze. * Riska kalandja. A czimből ítélve, ne tessék valami divatos dámára gondolni. Riska, a jó öreg Riska, tehén volt valahol. Tejjel tartott egy falusi családot, mely egy napon igen nagyon megszorult pénz dolgában. Nem volt mit mást tenni, mint Riskát eladni. így került ma Riska a szatmári vásárra. Ki tudja, hogy, hogy nem, Riska elkalandozott, talán sirt is, mert megérezte, hogy el akarják adni. Ott járt a mezőkön s arra gondolt, hogy vissza megy oda, a honnót elhozták, egy kicsi, sáros faluba. Ámde nem találta meg az utat. Kóborlása közben egy rendőr találta meg, aki elcsípte a szökevény Riskát, hogy jelentkező gazdájának visszaadja. Riska bömbölt a városházán, talán azért, mert érezte, hogy nehány apró gyerek sir a teje után... * Az áthelyezett Írnokok sorsa. Ez év január elsején a vármegyei pénztáraknál és számvevőségnél alkal mázott tisztviselők az állam szolgálatába mentek át az Írnokokkal egyetemben. A pénzügyminiszter, aki a megyei hivatalnokokat átvette, most egy esetből kifolyólag azt tudatta Bi- harmegyével, hogy az év végén mindazon áthelyezett Írnokokat, akik nem birnak a számvevői képesítéssel, újra átbocsátja a vármegye rendelkezésére. Ez a miniszteri kijelentés annyit jelent, hogy az összes nem megfelelően képesített áthelyezett Írnokok az év végén kenyér nélkül maradnak, mert a törvénynek nincs oly intézkedése, mely kötelezné a vármegyéket arra, hogy az e már fölöslegessé vált munkaerőket újra alkalmazza az évi költségvetés súlyos megterhelésével. * Vendégszereplő zsebtolvaj. Sándor Jenő szatmári illetőségű su- hancz nem ismeretlen alakja a rendőrségnek. Alig tizennégy év nyomja bár a vállát, mégis számtalanszor ült már apróbb lopások miatt a börtönben. Sándor Jenő különös előszeretettel viseltetik a mások duzzadó tárczája iránt s nagyban űzi a zsebtolvajlást. Sorsa a napokban Ungvárra vetette, a hol „operálni“ akart. Ott azonban elpártolt tőle a szerencse s ép akkor fogták el, a mikor a más zsebében kotorászott. Az ungvári rendőrség ma táviratilag kért a szatmári rendőrségtől informácziól a rovott múltú ficzkóról. * Megszökött tolvaj. Padru Juon környékbeli oláh czigány ma ellátogatott a szatmári piaczra s abban a biztos tudatban ringatta magát, hogy legalább egy-két lopása sikerülni fog. Hozzá is fogott a délelőtti órákban a munkához, de vesztére, mert egy szemfüles rendőr akkor csípte nyakon, a midőn már czélját majd elérte. A városházán Padru felhasznált egy alkalmas pillanatot a szökésre. Ámde a szabadságát alig élvezte, mert másik sarkon ismét rendőrkézre került. Most a város tömlöczében várja további sorsát. TÖRVÉNYKEZÉS. § A Barna—Komoróczi-ügy a kir. táblán. A múlt év november 24-én jogi szempontból rendkívül érdekes vesztegetési ügyet tárgyalt a szatmári kir. törvényszék. Komoróczi Iván főszolgabíró és Barna Fülöp dr. huszti ügyvéd állottak egymással szemben. Egy választás sajnálatos epilógusa volt ez a találkozás a büntetőbíróságnál. A főszolgabíró mint vádló, az ügyvéd mint vádlott várták a bíróság Ítéletét. A vádló azt mondta, hogy Barna Fülöp dr. megakarta őt vesztegetni, pénzt ajánlott fel neki, hogy a Bamberger- párt érdekében agitáljon. Becsületbeli és exi&tenczionális kérdés volt tehát llarna dr. ra nézve, hogy a súlyos váddal szemben eljárásának korrektségét és becsületének szeplőtlenségét igazolja. A törvényszék Barna Fülöp dr.-t az ellene emelt vád alól fel is mentette. Az Ítéletet Komoróczi Iván megfelebbezte. A debreczeni kir. ítélő tábla ma ítélkezik a nagy szenzácziót keltett bűnügyben. A mai tárgyalásra Barna Fülöp dr. védője, Kelemen Samu dr., védenczével együtt Debre- czenbe utazott. A tábla Ítélete iránt nemcsak városunkban, hanem megye- szerte rendkívül élénk az érdeklődés. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Kiváncsi. Halmi. A tényállás levele szerint a következő : Előkelő úri asszonynál két asszony van vendégségben. Beszélgetés közben jön be egy fiatal ember, a ki mind a három asz- szonynak jó ismerőse, a fiatal ember köszön és kezet csókol először a vendégségben levő egyik asz- szonynak,azután a háziasszonyíl a k, mig a harmadik asszonynak nem csókol kezet. Minő elbírálás alá esik ennek a fiatal embernek az eljárása ? — kérdi Ön. A felelet nagyon egyszerű. Az a fiatal ember először is tiszteletlenséget követett el a háziasszonynyal szemben, mert nem neki köszönt először. Azt az úri nőt pedig, a kit nem érdemesített kézcsókjára, kétszeresen sértette meg. Először, hogy a másik úri nőt vele szemben é s a ház úrnőjével szemben elsőnek tüntette ki és másodszor, hogy a másik két urinőnek megadott teljes tisztelet mellett — a mi előtte történt — őt megkisebbi- tette. Ha a fiatal ember azon tapintatlansága véletlen volt, úgy az, bár sajnálatos, de megbocsátható ; ha azonban szándékos volt, úgy a sértésnek azzal az úri nővel szemben igen erős és elítélendő bizonyítékát szolgáltatta. 1 3 3. ni íic/ius 12. KÖZGAZDASÁG Budapesti áru- és értéktőzsde— A .S/atmi-i Hírlap“ távirati tudósítás.-Budapest, tnárcz. i l Zárlat 5 órakor: Búza 1903. áprilisra ........................ 7.67 7.63 Ro zs 1903. áprilisra........................7.54 -7.55 Zab 1903. áprilisra........................ 6.78 -6 79 Tenge ri 1903. májusra......................6.09—6.10 Repcze augusztusra........................0.13--6.1-4 Zá rlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ........................ 684.75 Ma gyar hitelrészvény ........................ 742 — Leszámitolóbank r észvény................... 456 — Ri ma-Murányi vasmű részvény . . . 480 50 Osztrák-magyar államvasuti részvény . 693 50 Küzuti vasút..............................................621.50 Városi villamosvasút részvény . ... 315. — 303—1903. gt. sz. Hirdetmért Szatmár-Németi sz. kir. város, a nagycsonkai letarolt erdőnek azon részét, mely a szatmárhegyi ut mentén m. e. 150 holdnyi terjedelemben Madarász felé esik és a tnult évben is külön bérbeadás utján volt hasznosítva, egy vagy esetleg két részletben a folyó évi legeltetési idényre haszonbérbe alja folyó hó ltí án d. u. 2 órakor a gazdasági hivatalban tartandó árveré sen, 1500 kor. kikiáltási ár mellett, —- mely összegnek 10 százaléka bánatpénzül előlegesen leteendő s a netalán beadandó zárt ajánlathoz is melléklendő. Szatmártt, 1903. márczius 11. Pethő, gazd. tanáosos. 282 gt. sz. Árlejtési hirdetés. Szatmár-Németi sz. kir. város a középületeknél szükséglendő fenfaríási és jawjfási munkálatokat vállalatba adja s e czélból alulírott hivatalos helyiségében f. óyi márczius hó 18-án 3. u. 3 órakor szóbeli árlejtéssel egybekötött zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. A munkák, kőmives és ács csoportra vannak osztva s ajánlat tehető csoportonként, vagy az összes mun kákra is, melyek együtt 3006 k. 04 fillérrel vannak előirányozva. Felhivatnak vállalkozni szándékozók, hogy az előirányzott összeg 5 százalékát tevő bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a fent kitett helyen előzetesen nyújtsák be, mig ellenben a bánatpénz a szóbeli ajánlattevők által csak az árlejtés megkezdésekor teendő le. A feltételek alulírottnál a költségvetéssel együtt a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Szatmár, 1903. márczius 11. Pethő gazd. tanácsos.
