Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-03-12 / 59. szám

Szatmár, 1903. márczrus 12. Csütörtök. Második évfolyam, 59. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy kére . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél érre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Eíyes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik. Mpóff (kétí’ő 'tóáífigjl Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, kova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő : HARSÁNYI SÁNDOR. il A bécsi ügynökök. Szatmár, márez. 11. Ausztria megszállva tartja Ma­gyarországot nemcsak a német nyelvit hadsereggel, hanem minden­féle iparczikkel, iparosokkal és ke­reskedőkkel, a kik idejárnak házalni és elszedik a magyar iparosoktól és kereskedőktől vevőiket. Ez ellen sok panasz volt mindig, de nem használt semmit. Nálunk pedig minden üzlet pang és erről az asszonyságok férjei is panaszkodnak, mégsem bírják az asszonyaiknál keresztülvinni, hogy hagyjanak föl az idegen ipar pár­tolásával és juttassák keresethez a tengődő magyar munkát. Erre az asszonyok azt felelik, hogy itt nem lehet olyan jól vásárolni, mint Becsben; a mi nem is igaz. De hát ki az oka, ha nern találnak meg mindent úgy, a hogyan kíván­ják ? Ok maguk. Hiszen ha nem juttatnak a magyar iparosnak és ke­reskedőnek pénzt, üzletét nem foly­tathatja oly könnyen, hogy minden­nel fölszerelje, a mit a vevő asz- szonyságok szeszélye kieszel. A ve­vők száma és kereslete határozza meg mindig az üzlet nagys gát és minőségét s ne higyje senki, hogy a szatmári divatárusok, szabók, vagy egyéb iparosok ne tudnának épp oly jól, vagy jobban dolgozni, ha a magyar vevők nem a bécsi piaczot keresnék föl, hanem szat­mári czéghez fordulnának. Nem menthetjük föl ettől a szemrehányástól sem a születés, sem a pénz arisztokrácziáját. Ezek a kö­rök rendelkeznek csak vagyonnal és a társaságban ők szabnak irányt a középosztálvu nemes és polgári köröknek. A divat az egész világon nem egyéb, mint majmolás. Fölkap­ják ezt a szint, vagy formát, mert az újabb és mert az udvar vagy egy ünnepelt dáma behozta. Ila te­hát a magyar főúri társaság és pol­gár társadalom megegyeznék abban, hogy ezentúl kerülni fogják Bécset és iparczikkeit, csakhamar föl virá­goznék a magyar ipar és izlés. — Nem is szegényednék el annyira édes hazánk, ha pénzünk itt fo­rogna és itt maradna. Kétségtelen, hogy nekünk jo­gunk van az osztrák ipar inváziója ellen védekezni. Bizonyos, hogy ezt nekünk a hazafias kötelesség pa­rancsolja. Máskép gazdasági függet­lenségünket el nem érjük, hanem mindinkább elpazaroljuk őseink örö­két. Ezt már tudta Széchényi és Kossuth hatvan esztendővel ezelőtt, de még most is csak ott vagyunk, hogy magunk nem akarjuk magun­kat emancipálni az osztrák uralom­tól gazdaságilag ós társadalmilag. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, márez. 11 A képviselöház mai ülésén foly­tatták a katonai javaslatok tárgyalását, a melynek során ismét többen támad­ták azokat. Hosszabb beszédre a mi­niszterelnöknek a tegnapi ülésen a közös hadseregről tett kijelentése adott okot. Napirendelőtt Keeskeméthy Fe- rencz szólalt fel. Beszédében reflektált Széli Kálmánnak tegnapi közbeszólá­sára. Kijelenti, hogy a „közös hadsereg“ kifejezést sehol se találja. Az 1867-es és 1868-as törvényekben szó nincsen róla s az 1875-ki 26. törvényczikkbe csak úgy csempészték be a nemzet félrevezetésére. Erélyes hangon tilta­kozik a félrevezetés intencziőja ellen. Kijelenti továbbá azt is, hogy a közös hadsereg fogalma, hanem is explicitis verbus, de benne van a törvényekben, a melyek véderő közösségét az ujoncz- javaslat tárgyalásánál kimondják. Majd Apponyit és a nemzeti pártot támadta meg, mivel a katonai javaslatokat megszavazni csak ők kívánják s fátyolt akarnak vetni múltban követett el­veikre. Ezután Egri Béla, Madarász Imre és Makai Zsigmond szóltak a katonai javaslatokhoz, kijelentvén, hogy nem járulnak hozzá, miközben élesen támadták a javaslatot és a kormányt. Végül Széli Kálmán válaszolt Kecskemétliy interpellácziójára s a választ a Ház tudomásul vette. TÁVIRATOK. A Vészi-Ziehy párbaj. Budapest, márez. 11 (Saját tudósítónktól.) A Zichy-Vészi pisztolypárbaj ma délelőtt folyt le A párviadalban egyik fél sem se­besült meg. Vészi a levegőbe lőtt, Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-u. 6. hová az előfizetések és a lap szét­küldésére vonatkozó felszólalások intézendök. Zichy Jenő pedig nem élt lövési jo­gával. Tudósítónk késő éjjel a pár bajnak egy rendkívül érdekes epi­zódját sürgönyzi nekünk. Mikor ugyanis Vészi a levegőbe lőtt, a párbajnak a feltételek szerint vege volt. Vészi a lövés után sarkon for­dult és el akart menni. Zichy Jenő a ezélzási időn túl öt lépéssel előre ment s lőni készült. A segédek azonban hozzá siettek s a fülébe kiáltották, hogy a párbajnak vége. Zichy ugyanis nagyot hall. Majd XVilczer Ferencz kivette kezéből a pisztolyt s az ügyet a lovagias sza­bályoknak megfelelőleg befejezett­nek nyilvánította. Ötszáz tagú küldöttség a katonai javaslatok ellen. Budapest, márczius 1 1. (Saját tudósítónktól.) Holnap egy ötszáz tagból álló küldöttség érkezik Bu­dapestre, hogy tiltakozó feliratot, nyújtson át Apponvl Albert gróf, elnöknek a katonai javaslatok ellen. Giron kolostorban. Dresda, márez. ll. (Saját tudósítónktól.) Itt ma mindenütt elterjedt az a hir, hogy Giron, Lujza herczegnő volt lovagja, nagy bátyja tanácsára belépett Trappis­ták brüsszeli kolostorába Az iskolák államosítása és a tiszántúli ev. ref. egyházkerület, Válasz a memorandumra. Szatmár, márez. ll. Elemi iskoláinkat a múlt évben államosították. Az államosítás külső eredményeit a város már is kellemesen érzi. A régi szűk és a fejlettebb köz- oktatásügyi viszonyoknak meg nein fe­lelő iskolák helyeit városunk egyszerre négy olyan hatalmas iskolával gyarap­szik, a mely iskolák már külsőleg is dokumentálják, hogy Szatmár város kulturális fejlettsége a díszes iskolák felállítását megkövetelte. Rövideden tetőzet alatt állanak immár a közművelődés hatalmas csar­nokai, de azért még mindig széles hullámokat vernek azok a subjektiv okok, melyek a tiszántúli ev. ref. egy­házkerületet e tárgyban oly heves ellenállás kifejtésére sarkalták. A tényállást olvasóink ismerik. Az államosítást még 1869-ben keresz­tül akarták vinni, a mi azonban nem sikerült. Az eszme 1896-ban ismét fel­színre került, de bizonyos okoknál fogva perfektuálható akkor sem volt. Ezelőtt két évvel, 1901-beu aztán a külömböző érdekeket sikerült össze­egyeztetni és elkészült a monumentá­lis mü, melynek jótékony kihatását vá­rosunk minden polgára már ez évben érezni fogja. Az államosításra vonatkozólag az első döntő lépést a város tette meg. Szatmár város törvényhatósága köz­gyűlési határozattal kimondotta az ál­lamosítást, a mit a miniszter jóváha­gyott. Erről a határozatról az egyházak tudomással birtak, sőt abhoz hozzá­járultak, a közgyűlésen az államosí­tás ellen, jóllehet az ev. ref. egyház­nak több főembere volt jelen, senki szót nem emelt, a határozatot egy­hangúlag hozták és azt senki sem fe- lebbezte meg. Pedig azok az állítólagos jogta­lanságok és törvénytelenségek éppen úgy megvoltak akkor, mint ma és az ev. ref. egyháznak még sem jutott eszébe akkor sérelmeinek orvoslását kérni. Mikor pedig a diszes iskolaépüle­tek alapozási munkálatait megkezdték, a mi az államosítás megtörténtét iga­zolja, a tiszántúli ev. ref. egyházkerü­let azzal a feltűnést keltett határozat­tal kavarta fel a szenvedélyeket, hogy a városnak nem volt joga az ő előleges megkérdezése és beleegyezése nélkül az iskolák államosítását keresztül­vinni. Ha a mellékkörülményektől elte­kintünk, az egyházkerületnek igaza van. De az egyház suppemácziájának ezen joga fiktivvé lesz, ha figyelembe vesz- szük, hogy a város nem az egyház- kerülettel, hanem az egyházközségek­kel tartozott érintkezni és e tárgyban nem a városnak, hanem az egyház- községeknek kellett volna felettes ha­tóságuk előzetes beleegyezését kikérni. Ha tehát, mulasztás volt, úgy ezt csak­is az egyházközségek követték el, ami a város jogúit nem csorbítja. Ez a tény. És a tiszántúli ev. ref. egyházkerület az igy szigorúan praeczi­W Róth Füiöp kárlsbádi ezipőraktárat JÉ1SL ajánljuk at. vevőközönségnek mint leorolesóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! # Szatmáp és vidéke legnagyobb cziporaí^ára. MßQ6i^k8Ztßk ^ ^ tavaszi és nyári idényre ntegrendelt összes úri, női és gyermek valódi franezia sehewrő bőrű lábbelik.

Next

/
Thumbnails
Contents