Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-03-12 / 59. szám
Szatmár, 1903. márczrus 12. Csütörtök. Második évfolyam, 59. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy kére . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél érre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Eíyes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik. Mpóff (kétí’ő 'tóáífigjl Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, kova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő : HARSÁNYI SÁNDOR. il A bécsi ügynökök. Szatmár, márez. 11. Ausztria megszállva tartja Magyarországot nemcsak a német nyelvit hadsereggel, hanem mindenféle iparczikkel, iparosokkal és kereskedőkkel, a kik idejárnak házalni és elszedik a magyar iparosoktól és kereskedőktől vevőiket. Ez ellen sok panasz volt mindig, de nem használt semmit. Nálunk pedig minden üzlet pang és erről az asszonyságok férjei is panaszkodnak, mégsem bírják az asszonyaiknál keresztülvinni, hogy hagyjanak föl az idegen ipar pártolásával és juttassák keresethez a tengődő magyar munkát. Erre az asszonyok azt felelik, hogy itt nem lehet olyan jól vásárolni, mint Becsben; a mi nem is igaz. De hát ki az oka, ha nern találnak meg mindent úgy, a hogyan kívánják ? Ok maguk. Hiszen ha nem juttatnak a magyar iparosnak és kereskedőnek pénzt, üzletét nem folytathatja oly könnyen, hogy mindennel fölszerelje, a mit a vevő asz- szonyságok szeszélye kieszel. A vevők száma és kereslete határozza meg mindig az üzlet nagys gát és minőségét s ne higyje senki, hogy a szatmári divatárusok, szabók, vagy egyéb iparosok ne tudnának épp oly jól, vagy jobban dolgozni, ha a magyar vevők nem a bécsi piaczot keresnék föl, hanem szatmári czéghez fordulnának. Nem menthetjük föl ettől a szemrehányástól sem a születés, sem a pénz arisztokrácziáját. Ezek a körök rendelkeznek csak vagyonnal és a társaságban ők szabnak irányt a középosztálvu nemes és polgári köröknek. A divat az egész világon nem egyéb, mint majmolás. Fölkapják ezt a szint, vagy formát, mert az újabb és mert az udvar vagy egy ünnepelt dáma behozta. Ila tehát a magyar főúri társaság és polgár társadalom megegyeznék abban, hogy ezentúl kerülni fogják Bécset és iparczikkeit, csakhamar föl virágoznék a magyar ipar és izlés. — Nem is szegényednék el annyira édes hazánk, ha pénzünk itt forogna és itt maradna. Kétségtelen, hogy nekünk jogunk van az osztrák ipar inváziója ellen védekezni. Bizonyos, hogy ezt nekünk a hazafias kötelesség parancsolja. Máskép gazdasági függetlenségünket el nem érjük, hanem mindinkább elpazaroljuk őseink örökét. Ezt már tudta Széchényi és Kossuth hatvan esztendővel ezelőtt, de még most is csak ott vagyunk, hogy magunk nem akarjuk magunkat emancipálni az osztrák uralomtól gazdaságilag ós társadalmilag. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, márez. 11 A képviselöház mai ülésén folytatták a katonai javaslatok tárgyalását, a melynek során ismét többen támadták azokat. Hosszabb beszédre a miniszterelnöknek a tegnapi ülésen a közös hadseregről tett kijelentése adott okot. Napirendelőtt Keeskeméthy Fe- rencz szólalt fel. Beszédében reflektált Széli Kálmánnak tegnapi közbeszólására. Kijelenti, hogy a „közös hadsereg“ kifejezést sehol se találja. Az 1867-es és 1868-as törvényekben szó nincsen róla s az 1875-ki 26. törvényczikkbe csak úgy csempészték be a nemzet félrevezetésére. Erélyes hangon tiltakozik a félrevezetés intencziőja ellen. Kijelenti továbbá azt is, hogy a közös hadsereg fogalma, hanem is explicitis verbus, de benne van a törvényekben, a melyek véderő közösségét az ujoncz- javaslat tárgyalásánál kimondják. Majd Apponyit és a nemzeti pártot támadta meg, mivel a katonai javaslatokat megszavazni csak ők kívánják s fátyolt akarnak vetni múltban követett elveikre. Ezután Egri Béla, Madarász Imre és Makai Zsigmond szóltak a katonai javaslatokhoz, kijelentvén, hogy nem járulnak hozzá, miközben élesen támadták a javaslatot és a kormányt. Végül Széli Kálmán válaszolt Kecskemétliy interpellácziójára s a választ a Ház tudomásul vette. TÁVIRATOK. A Vészi-Ziehy párbaj. Budapest, márez. 11 (Saját tudósítónktól.) A Zichy-Vészi pisztolypárbaj ma délelőtt folyt le A párviadalban egyik fél sem sebesült meg. Vészi a levegőbe lőtt, Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-u. 6. hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendök. Zichy Jenő pedig nem élt lövési jogával. Tudósítónk késő éjjel a pár bajnak egy rendkívül érdekes epizódját sürgönyzi nekünk. Mikor ugyanis Vészi a levegőbe lőtt, a párbajnak a feltételek szerint vege volt. Vészi a lövés után sarkon fordult és el akart menni. Zichy Jenő a ezélzási időn túl öt lépéssel előre ment s lőni készült. A segédek azonban hozzá siettek s a fülébe kiáltották, hogy a párbajnak vége. Zichy ugyanis nagyot hall. Majd XVilczer Ferencz kivette kezéből a pisztolyt s az ügyet a lovagias szabályoknak megfelelőleg befejezettnek nyilvánította. Ötszáz tagú küldöttség a katonai javaslatok ellen. Budapest, márczius 1 1. (Saját tudósítónktól.) Holnap egy ötszáz tagból álló küldöttség érkezik Budapestre, hogy tiltakozó feliratot, nyújtson át Apponvl Albert gróf, elnöknek a katonai javaslatok ellen. Giron kolostorban. Dresda, márez. ll. (Saját tudósítónktól.) Itt ma mindenütt elterjedt az a hir, hogy Giron, Lujza herczegnő volt lovagja, nagy bátyja tanácsára belépett Trappisták brüsszeli kolostorába Az iskolák államosítása és a tiszántúli ev. ref. egyházkerület, Válasz a memorandumra. Szatmár, márez. ll. Elemi iskoláinkat a múlt évben államosították. Az államosítás külső eredményeit a város már is kellemesen érzi. A régi szűk és a fejlettebb köz- oktatásügyi viszonyoknak meg nein felelő iskolák helyeit városunk egyszerre négy olyan hatalmas iskolával gyarapszik, a mely iskolák már külsőleg is dokumentálják, hogy Szatmár város kulturális fejlettsége a díszes iskolák felállítását megkövetelte. Rövideden tetőzet alatt állanak immár a közművelődés hatalmas csarnokai, de azért még mindig széles hullámokat vernek azok a subjektiv okok, melyek a tiszántúli ev. ref. egyházkerületet e tárgyban oly heves ellenállás kifejtésére sarkalták. A tényállást olvasóink ismerik. Az államosítást még 1869-ben keresztül akarták vinni, a mi azonban nem sikerült. Az eszme 1896-ban ismét felszínre került, de bizonyos okoknál fogva perfektuálható akkor sem volt. Ezelőtt két évvel, 1901-beu aztán a külömböző érdekeket sikerült összeegyeztetni és elkészült a monumentális mü, melynek jótékony kihatását városunk minden polgára már ez évben érezni fogja. Az államosításra vonatkozólag az első döntő lépést a város tette meg. Szatmár város törvényhatósága közgyűlési határozattal kimondotta az államosítást, a mit a miniszter jóváhagyott. Erről a határozatról az egyházak tudomással birtak, sőt abhoz hozzájárultak, a közgyűlésen az államosítás ellen, jóllehet az ev. ref. egyháznak több főembere volt jelen, senki szót nem emelt, a határozatot egyhangúlag hozták és azt senki sem fe- lebbezte meg. Pedig azok az állítólagos jogtalanságok és törvénytelenségek éppen úgy megvoltak akkor, mint ma és az ev. ref. egyháznak még sem jutott eszébe akkor sérelmeinek orvoslását kérni. Mikor pedig a diszes iskolaépületek alapozási munkálatait megkezdték, a mi az államosítás megtörténtét igazolja, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület azzal a feltűnést keltett határozattal kavarta fel a szenvedélyeket, hogy a városnak nem volt joga az ő előleges megkérdezése és beleegyezése nélkül az iskolák államosítását keresztülvinni. Ha a mellékkörülményektől eltekintünk, az egyházkerületnek igaza van. De az egyház suppemácziájának ezen joga fiktivvé lesz, ha figyelembe vesz- szük, hogy a város nem az egyház- kerülettel, hanem az egyházközségekkel tartozott érintkezni és e tárgyban nem a városnak, hanem az egyház- községeknek kellett volna felettes hatóságuk előzetes beleegyezését kikérni. Ha tehát, mulasztás volt, úgy ezt csakis az egyházközségek követték el, ami a város jogúit nem csorbítja. Ez a tény. És a tiszántúli ev. ref. egyházkerület az igy szigorúan praecziW Róth Füiöp kárlsbádi ezipőraktárat JÉ1SL ajánljuk at. vevőközönségnek mint leorolesóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! # Szatmáp és vidéke legnagyobb cziporaí^ára. MßQ6i^k8Ztßk ^ ^ tavaszi és nyári idényre ntegrendelt összes úri, női és gyermek valódi franezia sehewrő bőrű lábbelik.
