Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-02-28 / 49. szám
49. szám. Szaknál*, szombat SZATMÁRI J903. február üo J HIRL A I* Jelen szelvény, a rajta kitüntetett keltezéstől számítva egy év alatt beváltandó. A szelvény második oldalán : 1. Ezen értékjegy tulajdonosa eladhatja a mellékelt három szelvényt egyenként 10 frankért. 2. Mindegyik szelvény vásárlója, ha a szelvényt és harmincz frankot beküldi (37, reu de Ponthieu) ehez hasonló, három szelvénynyel ellátott értékjegyet kap, amely szelvények darabját hasonlóképen 10 frankért lehet árusítani. 3. Ha a vásárló háromszelvényes értékjegyet kért és ha harmincz frankot küldött érte, akkor a jelen szelvény birtokosa egy tetszés szerinti mérték után készült 150 frank értékű (jupont) alsó szoknyát kap Parisból bérmentesen. 4- Ezen szelvény tulajdonosa akkor is megkapja a jupont, ha az értékjegyről levágott három szelvényt a 3 pont szerint visszaküldi. 5. Az értékjegy tulajdonosa a hiányos vagy elveszett szelvénye okozta kár fejében beküldheti az értékjegyet, (37 rue de Ponthieu) de minden be nem küldött szelvényért 30 frankot köteles megtéríteni. 6. Ez esetben az értékjegy tulajdonosának joga van a juponra és harmincz frank ellenében egy uj, három szelvényes értékjegyre. 7. Ha szelvények a 2. pont szerint beérkeznek (37. rue de Pontheiu), akkor arról tudatjuk az értékjegy tulajdonosát. 8. Az értékjegy tulajdonosa, ha a szelyényeket nem helyezné el, kártalanítást nem igényelhet. Bex kisasszonyt felvételeivel, együtt ajánljuk hatóságaink figyelmébe, vi szont óva intjük a szatmári közönséget, nehogy a finomabb eszközökkel dolgozó zsebmötszés mestereivel becsapassa magát. “ SZÍNHEZ. — (Nebántsvirág.) Ez a gyönyörű zenéjü operette sohasem téveszti el hatását. A fülbemászó, édes dallamok fölvillanyozzák a publikumot és a sok tenyér a szebbnél-szebb zeneszámok után önkénytelenül összeverődik. A tegnapi zsúfolt ház is tapsolt szivvel- lélekkel és minden egyes főszereplőnek bőven kijutott az elismerésből. A közönség lelkesedése természetesen Ló- nyai Piroska mellett nyilvánult a legmelegebben, a ki a czimszerepben játéktehetségét kitünően érvényesítette. Csupa sikk, elegantia és báj volt minden mozdulatában. Szentes János, mint Celestin, egyike volt a legjobbaknak. A rendezés és összjáték kifogástalan volt. ÚJDONSÁGOK. * A sétatéri szinkör árverezése. Hiába no, a sétatér egykor hires arénáját már nem lengi körül a régi di •csőség emléke. A komor deszkafalakról a múlt sok szép reminiszczencziája lemállott, akárcsak a malter. Ott áll az üres bódé a mi kis külön „Práterünk1“ kellő közepén s mintha csak érezné, hogy ma már nem egyéb értéktelen anyagnál, stoikus nyugalommal hallgatja a feje fölött megütött dob pergósét: 100 korona . . . 200 korona . . . 300 — 400 — 500 — 600 korona , . . senki többet ? Egyszer, kétszer . . . 615 korona! Egyszer . . . kétszer . . . háromszor! Tehát senki többet! Hát biz ez sovány eredmény, melyről Petliő György gazdasági tanácsos nagy szomorúsággal tett jelentést a tanácsnak azzal a toldalékkal, hogy már ezért a kis pénzért még sem adta oda a színkört. A tanács azonban másként gondolkozott és utasította a gazdasági tanácsost, hogy uj árverést rendeljen el és a legtöbbet igérőnök az arénát oda kell adnia. r‘ Wechselmann szatmári rokonai. Mint már említettük, az elhunyt nagy emberbarátnak, Wechselmann Ignácznak, a ki egyetlen teltével örök emlékezetűvé tette nevét, Szatmáron is van rokonsága. A nagynevű filantróp szatmári rokonai Heidelberg Imre és Neuschloss Fülöp a kik városunk társadalmában előkelő helyet foglalnak el. Neuschloss Fülöp oldalági rokonságban állott a híressé vált milliomos adakozóval és ezen rokonsági kötelék bizonyítására hatósági bizonylatot vett most ki a várostól, amit meg is kapott, melynek alapján örökösödési igényét fogja bejelenteni. * Meszlényi Gyula püspök köszöneté. Meszlényi Gyula püspököt valóságos belső titkos tanácsossá történt kinevezése alkalmából a városi tanács meleg hangon üdvözölte. A püspök a hivatalos város üdvözletét köszönettel fogadta és a városhoz intézett levelében biztosította, hogy a város érdekében továbbra is mindent meg fog tenni. * Nagybánya város közgyűlése. Nagybánya város — mint levelezőnk írja — e hó 25-én tartotta Gellert Endre polgármester elnöklete alatt ez évben első rendes havi közgyűlését. A tárgysorozat sok érdekes és nagyfon- tosságu ügyet ölelt fel, melyekből kiemelendőnek tartjuk annak a 10.000 koronás kölcsönnek megszavazását, melyet teljes összegében a város rendezési és szépitési munkálataira fordítanak. E tétel csupán belügyminiszteri jóváhagyást vár s nyomban hozzáfognak a munkálatokhoz. Nagyfontosságu határozatot hozott a közgyűlés a bá- nyabiráskodás ügyében benyújtott tanácsi javaslat elfogadásával, mely azt a czélt óhajtja megvalósítani, hogy a kormány kerületi bányatörvényszékeket Nagybányán állítson fel. * Éhínség Szatmárvármegyében. Á múlt év kedvezőtlen gazdasági viszonyai megtermették a sejtett és félve rettegett pusztító éhínséget. Különösen az Avas vidéke az, mely a legnagyobb nyomornak néz eléje. Ilosvay Gusztáv főszolgabiró személyesen szerzett tapasztalatot a szomorú állapotról, melynek alapján a vármegyétől sürgős segítséget kért. Mint értesülünk, az in- ség-bizottság már megalakult és az avasi ínséges nép nyomorának enyhítésére intézkedéseket is tett, hogy elejét vegye az éhtifusz esetleges kiütésének. * Betörés Nagybányán. Harmati Márton 52 éves asztalossegéd, korához nem illő bravúros cselekedetet müveit e hó 25-én Nagybányán. Munkahiányában a vagyonszerzésnek olyan módjához folyamodott, melyet a törvény szigorúan büntet: betörést követett el. E czélra a Spinetti Sándor kereskedő utczai raktárát szemelte ki. De tettén rajtavesztett, mert észrevették, s hogy a büntetés elől meneküljön, eszeveszett futásnak eredt. A betörő üldözése nagy csődületet és riadalmat okozott Nagybányán, a mi végre is eredménynyel járt. Az elfogott betörő a rendőrség kezei között van. * Az érmihályfalvai bankcsaló Amerikában. Emlékezetében van még a közönségnek az a szenzácziós csalás, amelyet Friedmann József, szénkereskedő követett el a múlt hónapban. Hamis váltó révén, amelyet Benedek Mátyás érmihályfalvi gazdag kereskedő nevére hamisított, 11 ezer koronát csalt ki a debreczeni ipar- és kereskedelmi banktól. A furfangos csalás után Friedmann Józsefnek nyoma veszett. Erős hajsza indult meg utána, a debreczeni rendőrség a maga embereit egész Predeálig elküldötte a csaló után. Mint utóbb kiderült, a hajsza hamis nyomon indult meg s a rendőrség nem tudta Friedmannl kézrekeri- teni. Friedmann az egész hajsza alatt nyugodtan dolgozta ki úti programmját. Mint minden szélhámos, ö is Amerika felé igyekezett és szerencsésen el is érte czélját. Tegnapelőtt táviratilag értesítette Érmihályfalván nevelő atyjánál tartózkodó feleségét, hogy szerencsésen megérkezett New-Yorkba s jól érzi magát, az ügyes csaló tehát biztos helyen van, sikerült kikerülnie a büntető igazságszolgáltatás megtorlását. * Furcsa affér. A Perényi-utcza sarkán levő korcsmában érdekes „lo- vagias ügy“ nyert tegnap elintézést. Pap János lázári lakos kissé illuminált állapotban estefelé betért a korcsmába, hogy nehány kupicza pálinkával rettentő szomját csillapítsa. Le is hajtott három kupiczával a legnagyobb gyorsasággal, mert sietett hazafelé. Mikor aztán fizetésre került a sor, a jó atyafi nem találta a pénzét sehol. Kiforgatta valamennyi zsebét, de bizony tátongó ürességnél egyebet egyikben sem talált. A korcsmáros végre is türelmét vesztette és úgy kilóditotta az ipsét a korcsmából, hogy ez a földön való hentergésében a csillagot is bőgőnek nézte. Közbe azonban édes csengés ütötte meg fülét és ekkor jutott eszébe, hogy a pénz a csizmaszárból hullt a kövezetre. Felszedte a pénzt és magát, újból beállított a korcsmába s fizetett. „No árendás, azt hiszem, hogy ezzel a lovagias-ügy elintézést nyert. * Izgató jelenet a Szamos nagy- vashidján. Tegnap délben fél 1 és háromnegyed 1 óra között a mennyire mulatságos, épp annyira izgató és veszélyes jelenetnek voltak tanúi, kik a Szamos nagy vasúti hídja közelében jártak. A dolog úgy történt, hogy 4 jó barát beszélgetett egymással s egy közülök arra ajánlkozott, hogy végigszalad a vashid ivezetén, ha fáradságáért 1 — 1 korona tiszteletdijat adnak neki a többiek. A barátok tréfára vették a dolgot s nevetve mondták, hogy megadják az 1—1 koronát. Miután erre kezet is adtak, az illető, mielőtt feltartóztatták volna, hirtelen, mondhatni rohanva, neki szaladt a hídnak, mint a mókus kúszott fel az ivezetig s mire a barátok, kik csaknem bor- zongva álltak meg a tréfából keletkezett veszélyes látvány hatása alatt, ámulatukból magukhoz tértek volna — a vakmerő tornász a hid másik végén már le is szaladt az ivezetről. Mint nyíl suhant végig a — megengedjük szilárd — de félig a levegőben lógó ivezoten, melyről, mivel nagy erővel, „teljes gőzzel“, rohant, könnyen beleröpithette volna egy kis félrecsuszás a zajló Szamosba. A három koronát a három barát örvendve adta át neki s meg akarták igértetni vele, hogy többet ilyen mutatványokat nem csinál. Tornászunk, azután kijelentette, hogy éjjel felényi árért, vagyis 25 krajezár- ért is végig fut az ivezeten, sőt ha kivánják mindkettőn egymásután s a közepén, a hol az iv legmagasabb, tánczlépésékben háromszor meg is fordul. * Megtagadott aláírás. Az aradi anyakönyvi hivatalban egy fiatal pár házasságkötése alkalmával ritkajelenet játszódott le. Bogcha Gyula piskii máv. hivatalnok tartotta esküvőjét Csa- balla Annával s tanú a vőlegény részéről Wolf Aladár háztulajdonos, a menyasszony részéről pedig Kis János mezöhegyesi róm. kát. segédlelkész volt. Mintán Szondy Béla a házassági anyakönyvi bejegyzést megtette s a törvény által előirt kérdésekre a házasfelek mindketten egybehangzóan igennel feleltek, az anyakönyvvezető felszólította a feleket, hogy írják alá a jegyzőkönyvet. Az immár férj és feleség, valamint Wolf Aladár tanú alá is írták nevüket, mikor azonban Kis Jánosra került a sor, az a következő kijelentéssel utasította el a feléje nyújtott tollat: — Vallási meggyőződésem tiltja, hogy a polgári anyakönyvet aláírjam. Mivel a törvény értelmében az aláírásra senki sem kötelezhető s annak megtagadása a házasság érvényességét nem érinti, Szondy anyakönyv- vezetö a következő megjegyzéssel zárta le a bejegyzést: Felolvastatván, helybenhagyatott s a vőlegény, menyasszony és egyik tanú által aláíratott, Kis János tanú vallási meggyőződésére való hivatkozással az aláírást megtagadta. Az aradi anyakönyvi hivatalban ez az első ilyen záradékkal ellátott bejegyzés. MULATSÁGOK. (*) Bányászok mulatsága. Az országos magyar bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya sikerült tánczestélyt rendezett Nagybányán a „Nagyszálló“ táneztermében. A mulatság a késő hajnali órákig tartott. A négyeseknek különös érdekességet kölcsönzött, hogy azokat Kádár Ilonka, a nagybányai társadalom egyik legrokonszenvesebb nőtagja rendezte. Nyilttér. MEGTÖRT ^ SUGARAK, (Tíz elbeszélés.) Irta: Sávor Kálmán. . Ára 2 korona. - ------? Kap ható: Lőwy Miksa és ReÍZ8f János könyvkereskedésében.
