Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-02-24 / 45. szám

45. szám. SZATMÁRI HÍRLAP 1903. február 24 3 Szatmár, kedd „San-Toy“ szerdai előadásairánt nagy érdeklődés mutatkozik.Csütörtökön pe dig eseményszámba menő előadás lesz, mely alkalommal Baróthi Rezső juta­lomjátékául Bródy Sándor nagy hirii darabját, rA dadát“ adják, a címsze­repben Baróthi Irma, a pozsonyi szin- ház országos hirü tagjával. A vendég- miivésznőnek e darabban nemkülönben az ezt megelőző „Bál utánban“ szen- záeziós sikere volt. Pénteken a „Ne- bántsvirágot“ ismétlik meg zónában. Szombaton pedig Baróthi Irma má­sodik felléptével „ Váljunk el“ megy, melyben szintén kitűnő szerepe van, vasárnap pedig „Keresd a szived“, Jókai nagyhatású drámájában búcsúzik a közönségtől. — (Két pisztoly.) Az elmúlt hét szánalmasan gyönge repertoárjának csat­tanó befejezője volt az a ponyvaizü tákolmány, a mit vasárnap este „Két pisztolyu czimen tálaltak fel a publi­kumnak. Ilyen illogikus, feje tetejére állított helyzetekből összefoltozott da­rabban a szereplők nem is játszhatnak ambiczióval és igy ezúttal nem tesszük bírálat tárgyává azt a sok valószínűt­lenséget, melyet játékukkal bemutattak. Szentes János az egyedüli, a ki ezút­tal is bizonyítékát adta annak, hogy oszlopa a társaságnak. Ferenczy, Ho- léczy és Étsy igyekezettel játszottak, de minden hatás nélkül. ÚJDONSÁGOK. * Jubiláns istentisztelet A pápa jubileuma alkalmából városunk is méltó kifejezést adott annak a nagy szere­tetnek és hódolatnak, melylyel a kath. egyház ezidő szerinti feje, XIII. Leo pápa személye iránt a hívek milliói viseltetnek. Vasárnap délelőtt — az ünnepnapra való tekintettel — a szé­kesegyház zsúfolásig megtelt a hívők sokaságával, a kik között az összes polgári és katonai hatóságok, a külön­féle kath. intézetek, egyesületek és is­kolák testületileg jelentek meg. Az ünnepélyes szent misét Hehelein Ká­roly apátkananok tartotta fényes segéd­lettel. Mise végén buzgó imát mondott XIII. Leo pápáért. A róm. kath. egy­ház ünnepéből a helybeli gör. kath. egyház is ki vette részét. Itt is hála­adó istentiszteletet tartottak. A szent misét, nagy segédlettel, Papp Lajos gör. kath. lelkész tartotta. Mise után szent beszéd volt, melyet a hívek ájtatosan hallgattak. Predikáczió után dicsének volt, miközben a hívek kör­menetet tartottak. * A konverzió. A város — mint több ízben jeleztük is — nagy pénz­ügyi művelet előtt áll. Kölcsöneinek jelentékeny részét kedvezőbb, kevésbé terhes feltételek mellett átváltoztatni akarja. Erre vonatkozólag a „Magyar Jelzálog Hitelbank“ eléggé előnyös ajánlata már a város birtokában van, melynek el- vagy el nem fogadása felett a városnak záros határidőn belül nyilatkozni kell. Ezen körülményben találja magyarázatát az a lázas sietség, melylyel a város e rendkívüli fmanczi- alis előnyökkel járó ügyben mihama­rabb jogérvényes határozatot akar hozni. A gazdasági szakbizottság a kérdéssel holnap délután fog foglal kozni és már csütörtökön e tárgyban rendkívüli közgyűlés lesz. így tehát kilátás van reá, hogy a kölcsönök kon­vertálásával a város nagy összegű évi megtakarítást fog eszközölhetni, hacsak a t. városatyák indolencziája ezt a fontos kérdést is el nem odázza a vég­telenségig. * A Ferencz József laktanya fe­lülvizsgálata. A kassai had testparancs­nokság átiratban értesítette a várost, hogy e hő 25-én a Ferencz József laktanya felülvizsgálata végett egy megbízottját küldi Szatmárra. A had­testparancsnokság átiratát a város tu­domásul vette és a maga részéről Pethö György gazdasági tanácsost és Erdélyi István városi főmérnököt küldi ki, hogy az esetleges észrevételekre a szakszerű felviiágositásitást megadják. * A lépcsőadót megfelebbezték Megemlékeztünk a minap a csengeri kupaktanács azon bölcs határozatáról, melylyel mindazon üzlet és háztulaj­donosoknak, a kiknek üzletébe vagy házába lépcsőn lehetett bejutni, évi tizenkét korona lépcső adót sózott a nyakába. Ezen teljesen uj és eddig egyáltalában nem létezett és nem hal­lott speczialis adó ellen a terhelt felek most felebbezést jelentettek be és — akarva nem akarva — a felsőbb ható­ságnak is foglalkozni kell a nevezetes ügygyei. Mint csengeri levelezőnk írja, az „érdekelt felek“ lázas izgatott­sággal várják a felsőbb hatóság dön­tését, * Ég a szénalóger I Tegnap este, valamivel kilenezóra előtt Kaut- mann Ignátz kereskedő betelefonált a központba, hogy a szénaraktár ki- gyuladt és a telep lángokban áll, ve­szélyeztetve az egész környéket. A központ természetesen nyomban érte­sítette a tűzoltókat, akik gyorsan ki­robogtak a jelzett helyre, ahol azt tapasztalták, hogy alaposan felültek a veszedelmes hírnek, mert a széna­raktár környékén méla csend honolt, leszámítva egy-egy bókétien kutya éjszakai vakkantását. A hir azonban, hogy nagy tűz van, nem volt minden alapnélküli, mert a jelzett időben a vasúti állomás felől biborfény borí­totta a keleti égboltot. Az óriási tüz- nyelvek a Deák-térről is úgy látszot­tak, mintha tényleg a város ama ré­szén pusztított volna a dühöngő elem. Az óriási tűz, mint értesülünk, a kö­zeli Udvariban pusztít, elhamvasztva, majdnem a fél községet. Midőn e so­rokat írjuk, a messze távolból még látszanak az ég szélét nyaldosó ha­talmas lángnyelvek. E pillanatban nem tudhatjuk még egész biztosan, hogy hol pusztít a dühöngő elem, de annyi bizonyos, hogy itt valahol a közeli szomszédságban, talán egy egész falu áll lángokban. * Uj doktor. Fekete Dezső ügyvédjelöltet, Schwarcz Albert hely­beli nagykereskedő fiát, a kolozsvári egyetemen a napokban a jogtudományok doktorává avatták fel. * Szakbogarászat. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter figyelme úgy látszik, nagyon kiterjed minden oly in­tézkedésre, a mely a mezőgazdasági viszonyok javítását czélozza. Minden évben kiadja a kártékony állatok, ro­varok és férgek pusztítására irányuló rendeletéit s mivel arról győződött meg, hogy a legtöbb helyen nem valami nagy erélylyel hajtják végre intéz­kedéseit, az idén már szakközegeket küld ki az ország valamennyi törvény- hatóságába, hogy a hatóságok eljárását ellenőriztesse. Ügy látszik, a földmive- lesügyi miniszter nem elégszik meg azzal, hogy kiadja rendeletéit, sőt a a foganatosításról hozzá juttatott je­lentéseket se tekinti szentirásnak, ha­nem még külön is kíván meggyőző­dést szerezni. Az országos szakboga­rászok szerint az idén a cserebogarak nagyobb mértékben fognak föllépni. Erről a földmivelésügyi miniszter a várost értesítette azzal a meghagyás­sal, hogy mentül több cserebogarat semmisítsenek meg az idén, annál ke­vesebb lesz három év múlva. Ez az egy mód kínálkozik az erdők és gyü- mölgyösök, cserjés legelők megvédésére. * Kossuth komornyikja koldul. Kossuth Lajos volt komornyikja Su- senna György nagy nyomorúságba ju­tott Turinhan s a fővároshoz fordult segítségért. — Kérelméhez mellékelte Helfy Ignácz levelét, a melyben Helfy köszönetét mond neki, hogy az agg kormányzót olyan lelkiismeretesen s hűségesen ápolta. A tanács száz ko­rona segítséget szavazott meg Susenna Györgynek. Különösnek tartjuk, hogy Kossuth Lajos kedves komornyikja s betegségében hü ápolója az emberek könyörületére szorul. Tudtunkkal két fia van Kossuth Lajosnak. Egyik sem gazdag ember, de annyit csak áldoz­hatnának szentemlékü atyjuk becsületes öreg cselédjére, hogy azt a kezet, a mely hűen ápolta a szent öreget, ne legyen kénytelen remegve alamizsnáért kinyújtani. MŰI j ATSA GO A Lorántffy Zsuzsanna egyesület bálja. Lezajlott az idei farsang utolsó estélye — az előbbiekhez hasonló fény­ben, pompában és sikerekben. A fiatal egyesület immár rövid idő alatt olyan prestigere tett szert, amely méltán kelt­heti föl mindenkinek csodálatát és elis­merését a vezetők lelkes munkálkodásai iránt. Az a fényes és impozáns hölgy­közönség, mely e bálon a Pannónia dísztermét megtöltötte — a fiatal egy­let olyan eklatáns népszerűségét bi­zonyítja, melyet megirigyelhetne tőle a társadalmunkban élő minden más jóté­kony kultur egyesület, ügy látszik, — a Lorántffy egyesület mindenben meg fog felelni annak a várakozásnak, me­lyet jövőjéhez fűznek és a kitűzött czél nemes szolgálatában szebbnél-szebb eredményt fog felmutathatni. A vasárnap esti nagysikerű bálról részletesen a következőkben számo­lunk be: A bál hangversenynyel kezdődött, melynek első száma a dalegylet által előadott férfikar volt. Azután Schőn- her Sándor lépett a pódiumra és he­gedűn eljátszotta Beriot népszerű 9-ik versenyét. A közönség — szatmári jó­szokáshoz híven — kedélyesen disku- rálgatott és igy alig lehetett az elő­adott darab szépségeit kellően élvezni. A műsor 3 ik száma Németh Jenőné úrnő zongora-solója volt. Bethoven: Sonate appasszonátáját játszotta mű­vészi felfogással és teljes technikai készséggel, — azonban a darab mély­séges klaszikája még kevésbbé tudta a hallgatóság figyelmét megragadni. Ez­után egy dialog következett, melyet Madár Tériké és dr. Koller János ad­tak elő — méltó tetszés mellett. Zajos tapsokkal fogadták a Halmos Ilona úrnő és Demidor Ignácz ének duett­jét is, valamint a Lukácsi Mátyás, Ferencz Gusztáv, Saja Viktor és Ve­ress Lajos által produkált Mozart-féle vonós-négyest, — melyre annyit va­gyunk bátrak megjegyézni, hogy a fu­vola gyönge tónusa nem tudja pótolni a vezető szólam domináns szerepét. Tomboló tapsvihar fogadta Markó Kál­mánná úrnőt a pódiumon való megje­lenésekor. Orkánszerii tapsviharrá nőtt pedig a lelkesedés, amikor Weber ragy áriáját befejezte. Ezt a hatalmas áriát — melylyel a világhírű Lindh Marcella szokta a közönséget megbabonázni — Markóné úrnőtől betéve és oly köny- nyedséggel, annyi érzéssel és tudással hallottuk, melyet csak egy bevégzett, hivatásos művésznő ambiczionálhatna. Se vége, se hossza nem volt az óvá- cziónak, melyet ő nagysága, közkívá­natra, egy pár népdallal honorált. A progrramm utolsó száma Boer Endré­nek zongorán — czigányos modorban — előadott népdal csoportja volt, me­lyet a közönség természetesen zajosan megismételtetett. A műsor befejeztével megkezdődött a tánez és amint mon­dani szokás — ki világos kivirradtig tartott. Az estély anyagi sikere is fényes volt. (*) A ref. felsőbb leányiskola hangversenye. A szatmárnémeti ev. ref. felsőbb leányiskola növendékei, az iskola tanszereinek gyarapítására szépen sike­rült hangversenyt rendeztek szombaton. Az intézeti tornateremben, ahol az elő­adást tartották, zsúfolásig megtelt a kis düettánsok mamáival és rokonaival. Szép számmal volt jelen a lelkesült diákság, a mely itt is bőven juttatott mindegyik közreműködőnek a megérdemelt tapsok­ból. Az előadás karénekkel kezdődött. Aztán következett egy verses mese, „A patkány házassága“ melyben a kis H o ff- m a n n Ella tűnt fel értelmes előadásá­val. A harmadik szám egy tavaszi tün­dérjáték volt, melyben feltűnt a „Hófe­hérkét“ személyesítő kis Kelemen Lili gyönyörű megjelenésével. A többi közreműködők közül a három kis törpe, Herman Elluska, Schwartz Lujza és Helénke tűntek fel. Nagyon ügyes volt Berghoffor Ilonka, és édesen csicsergett egy pöty fiúcska, Nagy Lajoska, mint „Hüvelyk Matyi“, úgyszintén Nagy Attila, mint „Hököm Matyi.“ Nagyon szépen zongoráztak Tar Ella, B e r e y Mariska és Kálmán Emma. Szépen szavalt B á t h o r y Ilona, és óriási tap­sot kapott a kis Csendes Fáni, ér­zésteljesen előadott szavalatáért. Azután következett egy kis vígjáték „Az uj ne­velőnő.“ Ebben a kis Kovács Margit és Hájtájer Mariska tiint fel kivá- válóan ügyes játékával. Jó volt Haj du Irén is. Nagyon ügyesen játszott még Molnár Irén és Némethy Rózsi. Egy monolog előadásával a kis Mátray Viola ért el zajos sikert. Szépen sikerült élőképek is voltak, a melyekben ügye­sen előadott játékkal feltűntek Balogh Etelka, Reiter Regina, Nagy Er­zsiké, Nagy Juliska és K u 1 in Margit. Előadás után tánezra perdült a gyer- meksereg, a mely a legvidámabb han­gulatban éjfél utánig tartott. TÖRVÉNYKEZÉS. § A komorzáni gyilkosok esküdt­széki tárgyalása. Megírtuk már több- izben, hogy Dobje Alexa, Bura Mihály, a komorzáni gyilkosok, kiket a múlt esküdtszéki cziklus alkalmával a tör­vényszék kötéláltali halálra ítélt, e hó 26-ikán csütörtökön kerülnek ismét az esküdtbiróság elé, mivel a Kúria, tudvalevőleg, megsemmisítette a halá­los Ítéletet. A bitótól egyelőre megsza­badult két komorzáni ember tárgyalása iránt, nemcsak Szatmáron, hanem me- gyeszerte oly óriási érdeklődés nyilvá­nul, a minőre a Papp Béla tárgyalása óta nem volt példa. Leffter István iro­daigazgatót egy álló hét óta valóság­gal megostromolják a jegyekért, de hiába, mert minden jegy már napok-

Next

/
Thumbnails
Contents