Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-02-22 / 44. szám

Szatroér, 1903. február 22 Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Bgész ívre , 12 kor. Fél évre . Negyedévre . Egy bóra . , Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . 8 kor. Negyedévre . . 4 kór. Egy hóra . 2 kor. Eiyes szóm éra 2 kr (4 fi.) Második évfolyam, 44. szám POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-u. 6. hová az előfizetések és a lap szót- kttldésére vonatkozó felszólalások intézendői. Kilátások. (K. sz.) Még a legélesebben látó politikusok sem lehettek elké­szülve arra az alakulásra, a mely­nek képét az Osztrák-Magyar-Mo- narchia belpolitikai helyzete ma mu­tatja. Ezelőtt rövid idővel Í6 a ma­gyar parlament munkaképességének teljes birtokában dolgozott s Ma­gyarország mint a monarchia való­ságos oszlopa tűnt fel szemben az­zal a dezolut állapottal, a melyben az osztrák reichsrath éveken át le- ledzett. Ma minden megváltozott. A magyar parlament szomorú képet mutat. A magyar törvényhozás előtt óriási feladatok állanak. Kiegyezés, vámtarifa, tisztviselők fizetésrende­zése, költségvetés várnak sürgős el­intézésre s a magyar képviselőház cselekvő képessége fennakadt két, relative csekély jelentőségű javas­lat tárgyalásánál. A véderő-javasla­tok megb nitották az állam akarat­nyilvánításának lehetőségét. Ezzel szemben az a világ csúf­jának gúnyolt osztrák reichsrath a helyzet magaslatára látszik emel­kedni. A gépezet működik. Ez a törvényhozás megcsinálta a három milliárdos konverziót s a magyar parlamentet megelőzőleg megsza­vazta a véderő-javaslatot. Ez idő szerint komoly tárgyalások folynak már arra nézve is, hogy a kiegye­zési javaslatok egész komplekszu- mának sorsát is biztosítsák. Igaz, a nehézségek, melyek ma még en­nek lehetősége elé tornyosulnak, nem csekélyek. A csehek jól tud­ják, minő hatalmas fegyvert adnak ki kezükből e javaslatok átengedé­sével. Ámde Körber ur ügyessége kimerithetlen, újabb és újabb kon­cessziók kitalálásában. Másrészt pe dig a választó-polgárság még Cseh­országban is sürgősen óhajtja a gazdasági viszonyok állandósulását s igy nem lehet véleménytelennek mondani a kísérletet, a mely ma vasárnap dől el a cseh végrehajtó­bizottság prágai ülésén. Minden magyar hazafinak csak örülnie lehet azon, ha a monarchia másik állama parlamenti kríziséből meggyógyul. Még inkább örvendez­nünk kell azon, ha tető alá jut a kiegyezés, melynek éveken át való függése a különben is súlyos gazdasági viszonyokat nálunk is még hátrányosabban befolyásolta. Sajnos azonban e pillanatban csak szomo­rúsággal töltheti el szivünket, a mi­kor e vigasztaló jelenségek mellett még jellegzetesebben tűnik ki a mi törvényhozásunk megbénulása. Az egyesült ellenzék obstruk- cziója még lankadatlan buzgósággal foly, de nem kevésbbé szilárd még a kormánynak elhatározása is, hogy javaslatainak keresztülviteléhez ra­gaszkodik. Akármennyire megfon­tolja is a kormány a parlament munkaképességének nagy érdekét, javaslatától el nem állhat, mert lel- kiismeretbeli kötelességének ismeri, hogy az ország védelméről gondos­kodjék. Konczessziókat az ellenzék­nek nem nyújthat. Amit nyújtha­tott, azt már megadta. Felmerült a póttartalékosok behivására jogel- kobzó természetű aggodalma. A kormány az intézkedést haladékta­lanul mellőzte. Úgyszintén a legna­gyobb előzékenységgel helyezett ki­látásba minden nemzeti követel­ményt, a mely a közös hadsereg törvényes egységébe nem ütközik. Többet immár nem nyújthat, mert most már nem maradna egyéb hátra, mint hogy egyenesen lemondjon a mérsékelt ujonczemelésről, a mire az ország védképc-ssége szempontjá­ból szükség van. Ilyen körülmények közt a kor­mány nem tehet egyebet, minthogy türelemmel várja, a mig a szélső- baloldalon a helyzetet másképen ítélik meg, mint a^ hogyan ma te­szik. Idő van rá. Április végén uj indemnityt kér Széli Kálmán, azu­tán tovább tárgyaltatja a véderő­javaslatokat, egyhuzamban egész nyáron át is, ha szükséges lesz. Ha az ellenzék úgy akarja, hát az idén őszszel sorozunk. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, febr. 21. A képviselöház mai ülése egy kis parázs, viharraj kezdődött. A vihart a czivillista felemeléséről szóló tör­vényjavaslat benyújtása idézte elő, de szerencsére, csak addig tartott, mig Kämmerer Ernő előadó elmondotta rövid mondókáját. Az ülésen Tallián Béla alelnök elnökölt. A mai nap érdekessége egyéb ként Tisza István gróf, nagyhatású beszéde voll, a melyet az ujonczjavas­lat mellett tartott. Minden oldalon nagyfigyelemmel kisérték Tisza István beszédét és a szabadelvüpárt a nagy beszéd után valóságos tüntetést ren­dezett a politikai világ e ki íinősége mellett. Tisza István gróf az ellenzéki szónokok eddig elhangzott beszédére reflektálva, azt fejtegette, hogy 67 óta minden a törvényhozás akaratával történt, és a mi azóta történt, a kor­mány és pártja vállalja el érte a fele­lősséget. Figyelmezteti az ellenzéket, hogy támadásaikra ne olyan kérdése­ket válasszanak, a melyekkel kést adnak ellenségeink kezébe. Ilyen az ujonczjavaslat elleni harcz is. A keleti kérdés — úgymond — dominálja a külpolitikát. Hazánk létérdeke, hogy megakadályozzuk a Balkán államok tömörülését ellenünk. Igaz ugyan, hogy ama kisállamok függetlensége a mi érdekünk is, de mindazonáltal látniok kell erőnket, hatalmunkat. Merész kül­politikát nagy, modern hadsereg nélkül elképzelni sem lehet. A maga részéről, éppen nemzeti érdekből, nyugodt lé­lekkel megszavazza a javaslatot. (Vi­haros éljenzés és taps a joboldalon.) Tisza István gróf beszéde után az elnök öt perez szünetet adott. Szü­net után Várndi Károly beszélt hosz- szasan a javaslat ellen. Ezután Láng Lajos kereskedelmi miniszter nehány interpelláczióra válaszolt. Az ülés berekesztése előtt Tal­lián Béla elnök jelentette, hogy a Ház a farsang utobó napjain, hétfőn és kedden nem tart ülést. TÁVIRATOK. A forrongó Balkán. Szaloniki. február 21. (Saját tudósítónktól.) ide érkezett jelen­tések szerint a bolgár határon Kiló kolostor mellett négyezer fegyve­res macedón áll készen, hogy a Sturma völgybe betörjön és Mel nik ellen előnyomuljon. Diplomá- cziai körökben biztosra veszik, hogy a felkelés két hét múlva okvet­len kitör. A félegyházi küldöttség Budapest, február 21. (Sa­ját tudósítónktól.) Ma érkezett Budapestre Félegyháza város monstre küldöttsége, a mely a katonai ja­vaslatok elleni memorandumot vitte a képviselőházba. A küldöttség meg­érkezését a pályaudvaron óriási nép­tömeg várta, közte igen sok egye­temi hallgató és függetlenségi kép­viselő. A mint a vonat a pályaud­varra berobogott, a nagy néptömeg riadó éljenzéssel fogadta a küldött­ség tagjait. A néptömeg a pálya­udvarról elindulva, a Kossuth-nótát énekelve, vonult végig a Kerepesi- uton, mig a parlament elé ért. A küldöttség a parlamentbe vonult, ahol Holló Lajos dr., a félegyházi kerület országos képviselője az el­nöki teremben átadta Apponyi Al­bert gróf elnöknek a katonai javas­latok ellen tiltakozó memorandu­mot. Azután a küldöttséget elhe­lyezték a karzaton, ahol végighall­gatta az ülést. Wechselmann végrendelete. Budapest, febr. 21. (Saját tu­dósítónktól.) Ma bontották fel Wechselmann végrendeletét. A vég­rendelet szerint az elhunyt összes vagyona hét millió egyszázhat­van ezerhétszáztizenkilenez ko■ róna. E horribilis vagyonnak a fe­lét jótékonyezélra hagyta, a másik felének pedig a felesége az örököse. Érdekesnek tartjuk itt egyúttal meg­említeni, hogy az elhunyt emberba­rátnak Szatmáron is vannak ro­konai. Heidelberg Imre, a ..Neu- schloss-féle fűrésztelep igazgatójá­nak Wechselmann nagybátyja volt. A bürokratizmus ellen. Az ország költségvetése. Szatmár, február 21. (Saját tudósítónktól.) Neményi Ambrus, a pénzügyi-bizottság előadója — mint lapunk tegnapi számában je­lentettük — a képviselöház tegnapi ülése elején terjesztette be a pénzügyi bizottság általános jelentését az 1903- iki költségvetésről. A bizottsági jelentés a szokásos sablontól eltérőleg merő aktualitás, amennyiben csupa oly dol­gokat világit meg pénzügyi vonatkozá­saikban, amelyek ez idő szerint a nagy közvéleményt állandóan foglalkoztatják, így a jelentés mindjárt a legelején felemlíti „a hivatalos állásoknak szinte megdöbbentő sokaságát és az ezen állások további szaporítását czelzó sok­féle törekvéseket“, valamint annak a szükségességét, hogy a további sze- mélyszaporitásnak eleje vétessék oly módon, hogy az esetleg még fokozódó hivatalos teendők, amennyiben azok érdemleges munkát involválnak és nem csak a formaságoknak szaporítását je­“Róth fülöjp karlsbádi czipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint legolcsóbbb bevá­Közvetlen a „PANNÓNIA“ szálloda mellett. (ilCssr Szatmár és Vidéke legnagyobb czipőraktára.

Next

/
Thumbnails
Contents