Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-02-19 / 41. szám

\ *A A Szatmár, 1903. február 19. Csütörtök. I- , Második évfolyam, 4\. szám .JjSf ....V'T’T Me gjelenik naponta. (hétfő kivéfHéVeC).--* ' Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106 Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Ej5yes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal; Kazinczy-u. 6, hová az előfizetések és alap szét- i küldésére vonatkozó felszólalások intézendök. A részletügylet-törvény és a kereskedők. Szatmár, febr. 18. Tudvalevőleg intéző köreink régóta rossz szemmel nézik a rész­letüzlet elfajulását. A minisztérium a törvényhozás elé szándékozik ter­jeszteni. E törvényjavaslat rendel­kezéseit azonban a kereskedők, kik amúgy is csak nagy ügygyel-bajjal képesek megküzdeni a mostoha vi­szonyokkal, magukra nézve sérel­meseknek találják és felpanaszol­ják, hogy — noha tagadhatlanul rendezést kiván kereskedelmi éle­tünknek ez a része, — a szabályo­zás által maga a szabályozandó anyag is meg fog semmisülni. Panaszaik hosszú sorában leg. elsőbben felemlítik, hogy a minisz­ter, amikor az ez ügyben tartott ankét tagjait összeállította, abba egyetlen egy igazán részletügyletek­kel foglalkozó kereskedőt meg nem hivott, holott a dolog természete hozza magával, hogy midőn ily nagy horderejű munka készül, ak­kor nemcsak az elmélet emberei le­gyenek jelen, hanem a gyakoi’lat emberei is szót emelhessenek. Nem helyes a javaslatnak az a része, mely a minden szabad ál­lamban elfogadott szabad kereske­désnek törvényes korlátozását mondja ki. Ez az intézkedés a kereskedő­ket gyámság alá helyezi és a gya­korlati életben való megvalósitása a legnagyobb és legkivihetetlenebb nehézségekbe ütközik. Ha továbbá a javaslatot csak a legközelebb fekvő osztrák tör­vénynyel hasonlítjuk össze, látjuk, hogy mig az osztrák kereskedő per­jogi helyzete felette kedvező, mert követeléseit magyar állampol­gár ellen minden akadály nélkül érvényesítheti Bécsből, addig a ma­gyar kereskedő még a magyar ál­lampolgárral szemben sem tudja pe­resíteni, ha adósa nem a telep he­lyén lakik. A kereskedők különösen ki­kelnek a perelési módozatok ellen, melyeket a javaslat kontemplál és melyek tönkrejutással fenyegetik őket, de mégis a legnagyobb baj­nak az ügynöki hatáskör kibővíté­sét találják, mert az a kereskede­lemnek ezt az ágát lehetetlenné teszi, a 13. §. pedig egyenesen el­söpri a kereskedelmet, és elveszi a kedvet attól, hogy bármely keres­kedő részleteladásra kössön ügyle­teket. Mert micsoda czélszeriiségi szempontok, micsoda jogpolitikai okok teszik kívánatossá, hogy vé­letlen eset következtében történt elveszés, vagy megsemmisülés az eladónak rovására essék, ha tulaj­donjogát fenntartotta, azt felfogni és megérteni teljesen képtelenek va­gyunk, mig Ausztriában, hol a rész­letügyletekről szintén van törvényes intézkedés,1 ezt a szakaszt nem is­merik, miért kelljen éppen hazánk­ban törvénybe iktatni ? Mig az oszt­rák kereskedő Bécsből szállított és eladott áruit, illetve azok vételárát Bécsben egész vígan magyar állam­polgárokon perelheti és behajthatja, addig a magyar törvényhozás nem fogja azt a jogot megadni, hogy a tulajdonjog fentartásával eladott do­lognak véletlen eset következtében történt megsemmisülése vagy elve­szése esetén bármit is követel­hessen. Meg kell vallani, hogy az eset­ben, ha e javaslatból törvény lesz, annak káros Itatásai nemcsak a ke­reskedőket sújtanák, hanem kihat­nának minden foglalkozási ágra, amelylyel a kereskedők összekötte­tésben állanak. Kereskedelmünk úgy sem áll valami nagyon erős lábon, korláto­zása, fellendülésének meggátlása te­hát csak azt vonná maga után, hogy az osztrák ipar nyomása alól soha­sem tudnánk kitérni. Elvégre is a törvénynek csak az lehet czélja, hogy megakadá­lyozza a visszaéléseket, a szélhámos­ságokat, de nem az, hogy az amúgy is küzködő kereskedelmünkre csa­pást mérjen. lett, Tisza István tudvalevőleg régen nem hallatta szavát a parlamenetben s igy mai beszéde iránt, pártkülömbség nélkül, rendkívüli érdeklődéssel néznek politikusaink. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, febr. 18. A képviselőházban napirend előtt Kubik Béla visszautasítja a „Ma­gyar Szó“ támadásait, melyek szerint Apponyival szövetkezett volna tegnap Fejérváry sarokbaszoritására, hogy tudniillik a szabályokkal ellenkező fel- szóllalásban követelje Fejérvárytól a titkos katonai iratok beterjesztését. Papp Zoltán kijelenti, hogy azon ezredest, a ki a Kossuthkutból nem j dtart inni, Bólémus-nak hívjak ; jelen­leg temesvári hadtestparancsnok, aki Gyergyószentmiklóson nyilvánosan ki­jelentette, hogy nem iszik Kossuthkut- vizet. Fejérváry báró felszólalásában elismeri tévedését Udvarnoky sze­mélyében, de a Hajdú esetre fentartja állítását. Felolvassa a Hajdúval felvett jegyzőkönyvet, s kimutatja a hadsereg sematizmusából, hogy nincs más Hajdú István. A ház a miniszter beszéde után áttért a napirendre. Mukics Simon és Benes László hosszasan beszélnek a katonai javaslat ellen. Végül interpellácziókkal az ülés véget ért. POLITIKAI HÍREK. Tisza István beszélni fog. Buda­pestről telegrafálja tudósítónk: Poli­tikai körökből ma egész pozitív alak­ban az a hir terjedt el, hogy a képvi­selőház mai, csütörtöki ülésén Tisza István gróf felszólal és hosszabb be­szédet tart a katonai javaslatok mel­TAVIRATOK. A Fejérváry Lengyel affér. Budapest, febr. 18. (Saját tu­dósítónktól.) A Fejérváry Géza báró, honvédelmi miniszter és Len­gyel Zoltán országgyűlési képviselő közt felmerült lovagias ügyben, a két fél segédei ma egész nap tár­gyaltak és a párbaj helyére és fel­tételeire nézve megállapodtak. A segédek a megállapodásra nézve a legnagyobb titoktartást fogadták. A párbaj valószínűleg holnap, csütör­tökön reggel fog végbemenni. Három és fél millió kor. jótékonyczéiokra. Budapest, február 18. (Saját tudósítónktól.) Wechselmann lg- nátz, volt budapesti épitőmester, aki az elmúlt éjjel meghalt, három millió és négyszázezer korona vagyonát jótékonyczélra hagyta. Az elhunyt milliomos végrendelete fő- városszerte óriási szenzácziót keltett. A macedón betörés. BéCS, február 18. (Saját tu­dósítónktól.) Szifiából táviratozzak, hogy Szaraiov Boris jól szervezett felkelő csapatával betört Macedó­niába. A hir, a melynek a bécsi börzén ma már nagy hatása volt, még megerŐ8Íté8re szorul. Közelebbi részletek az esti órákig nem ér­keztek. A zugiskolák megrendszabály ozása. Jóváhagyott szabályrendelet. Szatmár, február 18. Rendkívül sok baja volt városunk­ban a hatóságnak a gombamódra el­szaporodott zugiskolákkal. Itt is, ott is összeverődött 8—10 család gyermeke, s azon ürügy alatt, hogy az illető gyermekek kizárólagosan vallástanitás- ban részesülnek, más, a nyilvános is­kolákban kötelezett tantárgyakból is oktatást nyertek. Az ilyen tanítást, ter­mészetes, hogy a tanügyi hatóság ellen­őrizni nem tudta s megtörtént az, hogy számos család iskola köteles gyermeke, nem került a nyilvános iskolábba. E baj orvoslása czéljából a ható­ság a legkíméletlenebb irtóháborut in­dította a külömbözö zugiskolák ellen és Pap Géza polgármester szabályrende­letet dolgozott ki a zugiskolák meg­akadályozása végett. A szabályrendele­tet a város törvényhatósága, jóváha­gyás végett, felküldötte a belügymi­nisztériumhoz, ahonnan tegnap jött le, a szokásos jóváhagyó záradékkal el­látva . A zugiskolák megrendszabályozá­sára készített és a belügyminiszter ál­1 Róth Fülöp kárlsbádi czipő^aktárat ajánljuk at. ve vőköröneégnek mint learolesóbb bevásárlási forrást. # • • • • Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • • • # 9 Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.

Next

/
Thumbnails
Contents