Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-02-19 / 41. szám
\ *A A Szatmár, 1903. február 19. Csütörtök. I- , Második évfolyam, 4\. szám .JjSf ....V'T’T Me gjelenik naponta. (hétfő kivéfHéVeC).--* ' Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106 Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Ej5yes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal; Kazinczy-u. 6, hová az előfizetések és alap szét- i küldésére vonatkozó felszólalások intézendök. A részletügylet-törvény és a kereskedők. Szatmár, febr. 18. Tudvalevőleg intéző köreink régóta rossz szemmel nézik a részletüzlet elfajulását. A minisztérium a törvényhozás elé szándékozik terjeszteni. E törvényjavaslat rendelkezéseit azonban a kereskedők, kik amúgy is csak nagy ügygyel-bajjal képesek megküzdeni a mostoha viszonyokkal, magukra nézve sérelmeseknek találják és felpanaszolják, hogy — noha tagadhatlanul rendezést kiván kereskedelmi életünknek ez a része, — a szabályozás által maga a szabályozandó anyag is meg fog semmisülni. Panaszaik hosszú sorában leg. elsőbben felemlítik, hogy a miniszter, amikor az ez ügyben tartott ankét tagjait összeállította, abba egyetlen egy igazán részletügyletekkel foglalkozó kereskedőt meg nem hivott, holott a dolog természete hozza magával, hogy midőn ily nagy horderejű munka készül, akkor nemcsak az elmélet emberei legyenek jelen, hanem a gyakoi’lat emberei is szót emelhessenek. Nem helyes a javaslatnak az a része, mely a minden szabad államban elfogadott szabad kereskedésnek törvényes korlátozását mondja ki. Ez az intézkedés a kereskedőket gyámság alá helyezi és a gyakorlati életben való megvalósitása a legnagyobb és legkivihetetlenebb nehézségekbe ütközik. Ha továbbá a javaslatot csak a legközelebb fekvő osztrák törvénynyel hasonlítjuk össze, látjuk, hogy mig az osztrák kereskedő perjogi helyzete felette kedvező, mert követeléseit magyar állampolgár ellen minden akadály nélkül érvényesítheti Bécsből, addig a magyar kereskedő még a magyar állampolgárral szemben sem tudja peresíteni, ha adósa nem a telep helyén lakik. A kereskedők különösen kikelnek a perelési módozatok ellen, melyeket a javaslat kontemplál és melyek tönkrejutással fenyegetik őket, de mégis a legnagyobb bajnak az ügynöki hatáskör kibővítését találják, mert az a kereskedelemnek ezt az ágát lehetetlenné teszi, a 13. §. pedig egyenesen elsöpri a kereskedelmet, és elveszi a kedvet attól, hogy bármely kereskedő részleteladásra kössön ügyleteket. Mert micsoda czélszeriiségi szempontok, micsoda jogpolitikai okok teszik kívánatossá, hogy véletlen eset következtében történt elveszés, vagy megsemmisülés az eladónak rovására essék, ha tulajdonjogát fenntartotta, azt felfogni és megérteni teljesen képtelenek vagyunk, mig Ausztriában, hol a részletügyletekről szintén van törvényes intézkedés,1 ezt a szakaszt nem ismerik, miért kelljen éppen hazánkban törvénybe iktatni ? Mig az osztrák kereskedő Bécsből szállított és eladott áruit, illetve azok vételárát Bécsben egész vígan magyar állampolgárokon perelheti és behajthatja, addig a magyar törvényhozás nem fogja azt a jogot megadni, hogy a tulajdonjog fentartásával eladott dolognak véletlen eset következtében történt megsemmisülése vagy elveszése esetén bármit is követelhessen. Meg kell vallani, hogy az esetben, ha e javaslatból törvény lesz, annak káros Itatásai nemcsak a kereskedőket sújtanák, hanem kihatnának minden foglalkozási ágra, amelylyel a kereskedők összeköttetésben állanak. Kereskedelmünk úgy sem áll valami nagyon erős lábon, korlátozása, fellendülésének meggátlása tehát csak azt vonná maga után, hogy az osztrák ipar nyomása alól sohasem tudnánk kitérni. Elvégre is a törvénynek csak az lehet czélja, hogy megakadályozza a visszaéléseket, a szélhámosságokat, de nem az, hogy az amúgy is küzködő kereskedelmünkre csapást mérjen. lett, Tisza István tudvalevőleg régen nem hallatta szavát a parlamenetben s igy mai beszéde iránt, pártkülömbség nélkül, rendkívüli érdeklődéssel néznek politikusaink. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, febr. 18. A képviselőházban napirend előtt Kubik Béla visszautasítja a „Magyar Szó“ támadásait, melyek szerint Apponyival szövetkezett volna tegnap Fejérváry sarokbaszoritására, hogy tudniillik a szabályokkal ellenkező fel- szóllalásban követelje Fejérvárytól a titkos katonai iratok beterjesztését. Papp Zoltán kijelenti, hogy azon ezredest, a ki a Kossuthkutból nem j dtart inni, Bólémus-nak hívjak ; jelenleg temesvári hadtestparancsnok, aki Gyergyószentmiklóson nyilvánosan kijelentette, hogy nem iszik Kossuthkut- vizet. Fejérváry báró felszólalásában elismeri tévedését Udvarnoky személyében, de a Hajdú esetre fentartja állítását. Felolvassa a Hajdúval felvett jegyzőkönyvet, s kimutatja a hadsereg sematizmusából, hogy nincs más Hajdú István. A ház a miniszter beszéde után áttért a napirendre. Mukics Simon és Benes László hosszasan beszélnek a katonai javaslat ellen. Végül interpellácziókkal az ülés véget ért. POLITIKAI HÍREK. Tisza István beszélni fog. Budapestről telegrafálja tudósítónk: Politikai körökből ma egész pozitív alakban az a hir terjedt el, hogy a képviselőház mai, csütörtöki ülésén Tisza István gróf felszólal és hosszabb beszédet tart a katonai javaslatok melTAVIRATOK. A Fejérváry Lengyel affér. Budapest, febr. 18. (Saját tudósítónktól.) A Fejérváry Géza báró, honvédelmi miniszter és Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő közt felmerült lovagias ügyben, a két fél segédei ma egész nap tárgyaltak és a párbaj helyére és feltételeire nézve megállapodtak. A segédek a megállapodásra nézve a legnagyobb titoktartást fogadták. A párbaj valószínűleg holnap, csütörtökön reggel fog végbemenni. Három és fél millió kor. jótékonyczéiokra. Budapest, február 18. (Saját tudósítónktól.) Wechselmann lg- nátz, volt budapesti épitőmester, aki az elmúlt éjjel meghalt, három millió és négyszázezer korona vagyonát jótékonyczélra hagyta. Az elhunyt milliomos végrendelete fő- városszerte óriási szenzácziót keltett. A macedón betörés. BéCS, február 18. (Saját tudósítónktól.) Szifiából táviratozzak, hogy Szaraiov Boris jól szervezett felkelő csapatával betört Macedóniába. A hir, a melynek a bécsi börzén ma már nagy hatása volt, még megerŐ8Íté8re szorul. Közelebbi részletek az esti órákig nem érkeztek. A zugiskolák megrendszabály ozása. Jóváhagyott szabályrendelet. Szatmár, február 18. Rendkívül sok baja volt városunkban a hatóságnak a gombamódra elszaporodott zugiskolákkal. Itt is, ott is összeverődött 8—10 család gyermeke, s azon ürügy alatt, hogy az illető gyermekek kizárólagosan vallástanitás- ban részesülnek, más, a nyilvános iskolákban kötelezett tantárgyakból is oktatást nyertek. Az ilyen tanítást, természetes, hogy a tanügyi hatóság ellenőrizni nem tudta s megtörtént az, hogy számos család iskola köteles gyermeke, nem került a nyilvános iskolábba. E baj orvoslása czéljából a hatóság a legkíméletlenebb irtóháborut indította a külömbözö zugiskolák ellen és Pap Géza polgármester szabályrendeletet dolgozott ki a zugiskolák megakadályozása végett. A szabályrendeletet a város törvényhatósága, jóváhagyás végett, felküldötte a belügyminisztériumhoz, ahonnan tegnap jött le, a szokásos jóváhagyó záradékkal ellátva . A zugiskolák megrendszabályozására készített és a belügyminiszter ál1 Róth Fülöp kárlsbádi czipő^aktárat ajánljuk at. ve vőköröneégnek mint learolesóbb bevásárlási forrást. # • • • • Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • • • # 9 Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.
