Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-02-15 / 38. szám
2 Szatmár, vasárnap SZATMÁRI HÍRLAP 1903. február 15. 38 szám. Szatmárvármegye rendkívüli közgyűlése Saját tudósitónktól. Szatmár, febr. 14 Szatmárvármegye törvényhatósága e hó 13-án, pénteken délelőtt Nagykárolyban, a vármegyeház nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés a bizottsági tagok rendkívül csekély érdeklődése mellett folyt le, a mi leginkább annak tulajdonítható, hogy lényegesebb tárgy egyáltalán nem került napirendre. Mindössze egy interpelláczió keltett nagyobb érdeklődést, de ez aztán olyan tomboló vihart idézett elő, a minőre régen emlékeznek a vármegye urai. Az interpellácziót Nemestóthi Szabó Bertalan intézte Nagy László alispánhoz Illosvay Endre mátészalkai főszolgabíró által — az interpelláló szerint — jogtalanul szedett na- pidij és fuvardijak tárgyában. Olyan felháborodást és olyan szenvedélyes vitát provokált ez az interpelláczió, hogy az elnöklő főispán alig tudta lecsendesiteni a felkorbácsol! szenvedélyeket. Az interpelláló, úgyszólván, egymaga maradt interpollá- cziója mellett ; az egész közgyűlés a leghevesebben tiltakozott a főszolgabíró ily módon való meggyanusitása ellen; A közgyűlés lefolyásáról egyébként részletes tudósításunk a következő : Hugonuay Béla gróf, főispán a gyűlést megnyitván, melegen üdvözli a megjelenteket. Egyben jelenti, hogy Nemestóthi Szabó Bertalan interpellácziót jelentett be, melyet Nagy László intézni. Felszólítja interpellácziót toralispánhoz kivan Szabót, hogy az jessze elő. Nemestóthi Szabó Bertalan előadja, hogy tudomására jutott, hogy Illosvay Endre, a mátészalkai járás fö- szolgabirája Nagyecsed közbirtokosságának gyűlésén elnökölt. Úgy tudja, hogy a törvény értelmében e funkezió- jából kifolyólag, semminemű dijakat a maga részére fel nem számíthat s a főszolgabíró ennek daczára napidijakat és fuvardíjakat számított fel; sőt a pénzeket fel is vette, de erre vonatkozó jegyzékét a megyei számvevőségnek érvényesítés végett be nein mutatta. E kétszeres szabálytalanság miatt a következő interpellácziót intézi Nagy László alispánhoz: Van-e tudomása arról, hogy Illosvay Endre mátészalkai főszolgabíró, Nagy-Ecsed község közbirtokosságának gyűlésein az 1894. XII. t.-cz. 6. és 11. §-ai érteimében való elnöklései alkalmából a birtokosság- től nap- és fuvardijai szed és hogy utiszámláját a megyei számvevőségnek érvényesítés végett be nem mutatja? Ősszeegyeztethetönek tartja ezen eljárási a 25(887 bjtkvi határozattal hozott szabályrendelet 2. § ával, továbbá a 3. §. második bekezdésével? Szándékozik-e ezen ügyben vizsgálatot tartani és mivel indokolja felügyeleti kötelességének eddigi elhanyagolását ? ___________ Sc hréter Sz. divatáru üzletében a (Bossin-féle gyógyszertár mellett) (A nagy vihar.) Nemestóthi Szabó Bertalan inter- pellácziója nyomán, az őszinte megdöbbenés moraja zúgott végig a közgyűlés termében. Öten is szólásra jelentkeztek egyszerre, de Hugonnai gr. főispán Nagy László alispánnak, a ki ingerülten, a fclhevüléstől szinte reszketve állott fel, adta meg a szót. Nagy László alispán hosszabb beszédben válaszolt Szabó Bertalannak. A legenergikusabban visszautasította az interpelláczióban foglalt gyanúsítást. A jóizléssel sem tartja összeegyeztet- hetőnek — úgymond — hogy egy köz- becsülésben álló tisztviselőt ilyen for mában meggyanúsítsanak. (Általános helyeslés.) Ha az intcrpellálónak e vádra nézve konkrét adatai vannak, jogában áll panasszal élni, de nem nyilvános ■ közgyűlésen, interpelláczió alakjában. Adja be írásban panaszát Illosvay ellen, s ő (az alispán) biztosítja, hogy a legszigorúbb vizsgálatot fogja elrendelni a panasz tárgyában, s ha a vád beigazolásl nyer, a törvényes követelményeknek megfelelően fog eljárni (Zajos éljenzés) Ilyen súlyos vádra, a mely hosszabb vizsgálatot igényel, most egyáltalán nem nvilat- kozhatik, tehát már ezokból sem veheti tudomásul a hozzája intézett interpellácziót. Hosszantartó, általános, zajos helyeslés és éljenzés követte az alispán válaszát. — Nem vesszük tudomásul az interpellácziót! — hangzott minden oldalról. Adja be panaszát Írásban. Nem tartozik a nyilvános közgyűlés elé. Ebben az ingerült hangulatban emelkedett szólásra Nemestóthi Szabó Bertalan, de alig vették észre, hogy szólni akar, a kedélyek még izgalotlabbakká lettek. A tiltakozás zugó moraja resz- keltette meg a vármegyeház ablakait: — Eláll! Eláll! Ne beszéljen; nem hallgatjuk meg. Üljön le — s a jó isten tudja, mi mindent kiabáltak a felháborodott bizottsági tagok, mig Szabó Bertalan megadta magát és letilt. Erre pár pillanatra csend lett, s Papp Kálmán bizottságitag emelkedett szólásra, aki azt fejtegette, hogy az interpelláczióban nemcsak Illosvay főszolgabíró megvádolását látja, hanem az alispán ellen irányuló gyanúsítás is foglaltatik abban, (ügy van, úgy van.) Ez ellen az egész közgyűlés nevében a leghatározottabban tiltakozik . . . Általános éljenzés követte Papp Kálmán beszédjét, a mi perczekig tartott. Jó egy negyed óra lelt még el, mig az általános izgatottság lecsöndesedett s Hugonnai Béla gróf, főispán kimondhatta a határozatot, hogy a közgyűlés nem veszi tudomásul az interpellácziót. (Egy hivatalszolga.) Ili osvay Aladár főjegyző előterjeszti, hogy az 1902. évi III. t.-cz. életbeléptetésével a közigazgatás egysze rüsitésével egy uj hivatalszolgái állás létesítése váll szükségessé. Egyben kéri a közgyűlés felhatalmazását, hogy ezen állás betöltésére 450 korona törzsfizetés és 88 korona lakpénzt a vármegye pénztárából fedezhesse. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette és felhatalmazta főjegyzőt az állás betöltésére, egyben a kért összeget, vita nélkül megszavazta. (A „Mátészalka-Fehérgyarmati“ vasút.) Láng Lajos kereskedelmi miniszter leiratát a „Mátészalka-fehérgyar mati“ h. é. vasút előmunkálati enge délyére vonatkozólag, a közgyűlés tudomásul vette, egyben felhatalmazta Nagy László alispánt, hogy az érdekeltekkel a tárgyalást mielőbb megkezdje. (A vármegye kegyelete.) Nagy László alispán jelenti, hogy az elhunyt honleány, özv. Károlyi Györgyné grófnő ravatalára a vármegye hatósága koszorút helyezett, melynek költségeit, 86 koronát, újólagosán megszavazni kéri. Hugonnai Béla gróf, főispán általános csendben emelkedett szólásra. Lendületes, meleg szavakban emlékezett meg az elhunyt grófnő soha el nem évülő érdemeiről, a melyeket a hazaszeretet ápolása körül szerzett. Vázolta a szabadságharezban kifejtett, önfeláldozó, hazafias működését, a melylyel nevét feledhetetlenné tette a a magyar nemzet előtt. Végül indítványozta, hogy a nagy honleány emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvbe iktassa. A közgyűlés a főispán indítványát egyhangú lelkesedéssel elfogadta, s az elhunyt grófné emlékét jegyzőkönyvbe iktatta. Ezután megszavazta még a közgyűlés néhai Szegedy Antal és néhai Ruszka Mór ravatalára helyezett koszorúk költségeit. (Árvaszéki ügyek.) A vármegyei árvaszék előterjesztésére, a községi nyilvántartások berendezése folytán előállott nyomtatványok költségeire, nemkülönben a kiküldöttek napidijaínak és költségeinek fedezésére, 8000 koronát a vármegyei gyámpénztári tartalék alapból, a közgyűlés az árvaszék rendelkezésére bocsátott. Ugyancsak az árvaszék előterjesztésére, a tiszti ügyész előlegekre, ár verési költségek és napidijak fedezésére a gyámpénztári alapból 6000 koronát bocsátott a közgyűlés az árvaszék rendelkezésére s az árvaszéki iratokat 10 évi kezelés után a levéltár kezelésébe adja. (A megyei pénzek átadása.) Nagy László alispán jelenti, hogy a vármegyei pénztárak államosítása folytán, ez év január 1-én a vármegyei pénzek és értékek az állampénztárba helyeztettek el. Az átutalt készpénz és értékek jegyzékét az alábbiakban ismerteti: Átadatott készpénzben 18517 K 10 fill., pénzintézeti betéti könyvek és értékpapírokban 1165345 K 81 fül. A gyámpénztárban kezelt készpénzül 6760 K 14 fill., betéti értékpapírban 125557 K 51 fill. Adóhivatali letétben 1321302 korona, adóslevélben 307050 K 96 fill. Ékszerekben 6560 K 18 fillér. Az átadás előtt a pénztárak hivatalosan megvizsgáltattak és minden a legnagyobb rendben találtatott. (Nagy-Majtény kérelme.) Nagymajlény község képviselő testületének ama kérelme, hogy az iskolaépítés czéljaira a községi gyámpénztárból kiveendő 10.000 koronáról hozott határozatát a közgyűlés hagyja jóvá, ismét hosszas, szenvedélyes vitát provokált. Nagy László alispán hosszabb beszédben polemizált az előtte szólott N. Szabó Bertalannal és általános tetszés között mutatott reá azon körülményre, hogy nemsokára úgyis elkövetkezik az az idő, midőn a 7 éven felüli gyermekek gondozása a vármegye nyakába szakad, s igy a gyámpénztári alap eléggé igénybe lesz véve. Kéri a közgyűlést, hogy Nagymajtény község határozatát ne vegye figyelembe. N. Szabó Bertalan újból védelembe vette a nagymajtényiak ügyét, de hasztalanul, mert az alispán érvelése teljesen meggyőzte a bizottsági tagokat és a közgyűlés nagy többséggel elfogadta a választmány elutasitó határozatát. (ínség a vármegyében.) Ilosvay Gusztáv, a szinérváral- jai kerület főszolgabirája, megdöbbentően sötét képét festette az avasi nép borzalmas ínségének. Mint annak az éhező, nyomorgó népnek főszolgabirája — úgymond — nap-nap után módjában áll tapasztalni a tarthatatlan viszonyokat, a melyeknek orvoslása immár halaszthatatlan. Ha az éhínség csak rövid ideig tart még, az avasi nép között kiüt az éhtifusz s az emberek százai fognak elhullni a szörnyű betegségben. Panaszkodik a vidéken napirenden levő tengeri uzsora miatt, a melyet lelketlen emberek — a nép nyomorát még jobban kihasználva — széltében űznek. Határozati javaslatot nyújt be, hogy az Ínség enyhítése ügyében írjon fel a vármegye sürgősen a belügyminiszterhez. Nagy László alispán személyesen meggyőződött a tarthatatlan Ínséges állapotokról, de mégsem helyesli, hogy a vármegye közgyűlése írjon fel a miniszterhez. Azt ajánlja, hogy az ínség ügyében megalakult bizottság, melynek Illosvay Gusztáv főszolgabíró is tagja, írjon fel a miniszterhez és sürgesse az általa már benyújtott memorandum fölött való döntését. E bizottságot rövid időn belül összehívja, a midőn behatóan tanácskoznak majd a gyors segélyezés módozatairól. A közgyűlés az alispán javaslatát fogadta el. Több kisebb ügy elintézése után a közgyűlés déli egy órakor véget ért. NAGYKÁROLYI HÍREK. * A vármegye közigazgatási bizottságának ülése. E hó 13-án délután 3 órakor a nagykárolyi vármegyei székház nagytermében Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága ülést tartott, melyen jelen voltak: Hugonnai Béla gróf főispán mint elnök, Nagy László alispán, Illosvay Aladár főjegyző, Kacsó Károly kir. főmérnök, Dénes Lajos kir. ügyész, Hemény Alajos kir. pénzügyigazgató, Bodnár György s. tanfelügyelő, Illosvay Ferencz árv. elnök, Kende Zsigmond, N. Szabó Antal, Dr. Schönpflug Richard várni, tiszti főügyész, Szuhányi Ödön és dr, Fekete Sámuel főorvos. Kimentették magukat az elmaradás miatt: Doma- hidy Sándor, Jókey Zsigmond, Nagy Béla, Luby Béla, Kováts Béla királyi tanfelügyelő. A főispán megnyitván az ülést, Illosvay Aladár főjegyző felolvasta az alispáni jelentést, mely előadja, hogy a közigazgatás menete a legpéldásabb rendben halad és az uj rend, az egyszerűsítés semmiféle nagyobb zökkenést nem idézett elő. Megemlékezik még az alispáni jelentés arról is, hogy az állatbetegségek legtöbb helyen megszűntek és az egész vármegye területén immár kevés azon községek száma, ho! a zárlat még feloldva nincs. Álispán a jelentés végén, melyet a közig, bizottsági tagok egyhangúlag tudomásul vettek, felszólal az iránt, hogy a nagykárolyi indóház férfi és női fehérnemüek, férfi, női és gyermekharisnyák, kartonok, vásznak alkalmi vétel folytán, úgyszintén téli alsó ruhák ~ az előrehaladott idény miatt — jóval a bevásárlási áron alul szerezhetők be.
