Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-02-01 / 27. szám

Szatmár, 1903. február Vasárnap. Második í yy \1 ^ . »vfdiy'Sm. 27. _s|^ Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E^yes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. ponía Síével.) 'Wcíetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : SÖ6. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő : HARSÁN YI SÁNDOR. Kiadja : A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-u. 6, hová az előfizetések és a lap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. A politikai helyzet. Szatmár, jan. 31. (K. sz.) Monoton egyhangú­sággal folyik a népképviselet uj, dí­szes hajlékában a véderő-javaslatok végnélkülinek tetsző diszkussziója A függetlenségi párt szónokai órá­kon át való beszédekben fejtik ki nézeteiket a kormány javaslatairól s ezenfelül valamennyien tiz aláírás­sal ellátott határozati javaslatok benyújtásával biztosítják maguknak az általános vitában való újabb szó­lásjogot. E határozati javaslatok azonfelül majdan az ellenzéknek kí­vánatos anyag lesznek véget nem érő névszerinti szavazásoknak. De hát nem is szorul ilyen tü­zetes igazolásra, mert a liberális szellemű magyar képviselőházi sza­bályok minden ismerője előtt kü­lönben is nyilvánvaló, hogy ha az ellenzék óhajtja, bármeddig is el­húzhatja a javaslatok vitáját s a parlament munkaképességét akár egy lusztrumra is megakaszthatja. Hiszen a szomszéd Ausztria parlamentje, az ö sokkal szigorúbb házszabályai daczára szomorú igazolása ennek az igazságnak! Az ellenzék obstrukcziójának fenyegető eredményei gyanánt a következő veszedelmek kisértenek: 1. A véderő javaslatok tör- vénvnyé emelésének megakadályo­zásával az ujonczozást az országban végrehajtani nem lehet. 2. Május hó elsején a kor­mánynak adott négy havi indemnity lejár és költségvetés hijján az or­szág törvényen kívüli állapotba kerül. Emellett egyelőre kombináczión kivül hagyjuk minő óriási kár az országra nézve a drága időnek ilye­tén fecsérelése, a mikor egy jó ki­egyezés és egy jó vámtarifa elő­nyeinek tető alá vitele olyan sürgős munka volna az ország érdekének. E javaslatok megszavazása nél­kül az országban 1903-ban ujon- czokat szedni nem fognak. Az el­lenzék tehát lelkiismeretlenül fel­áldozza az ország védelmét, amikor a Balkánon a hamu alatt ég a pa­rázs s a helyzet legalaposabb isme­rői is úgy vélik, hogy minden es­hetőségre el kell készülnünk. Fel­áldozzák az ország védelmét, a mi­kor még a munkaképtelen reichsrath I széthúzó pártjai is helyesnek Ítélik kikapcsolni az obstrukczióból a kö­zös haza hathatós védelméről való gondoskodást. E3 mindezt miért? Sérti váj­jon ez a javaslat az alkotmányt az ország nagy közjogait? Ezt-a füg­getlenségi párt legliarcziasabb szó­nokai sem állítják. Talán a kormány szolgált rá erőszakos politikájával, hogy parlamenti forradalom által elsöpörtessék ? Hiszen az ellenzék lapjaiban szónokaik beszédeiben nap­nap után elismerését találjuk annak, hogy az országban a jog és igazság kormányoz ! Avagy tán ebben a vi­tában a kormány merev, elzárkózó és leveszi az opposiczió aggodal­mait ? Minderről szó sincs. Fej T- váry b. olyan konqziliáns hangon szól a minőn oly hosszú évek óta nem beszélt, akczeptál, megfontolás tárgyává tesz minden diszkucziálható indítványt: Mi marad tehát az obs- trukczió alapjának ? Az a tény, hogy a hadügyi kormány 11 ezer embert kért a hadsereg állományá­ban mutatkozó legsürgősebb hiányok fedezésére. Az ország meg fogja mérlegel­ni, vájjon 11 ezer ujoncz kérése elegendő volna arra, hogy a parla­menti forradalom lángra lobbanjon, hogy abban a pillanatban, a mai helyzetben, még az ujonczozás le­hetősége is problematikussá váljék, hogy május hó elsejével az ország törvényen kívüli állapotba kerüljön s hogy a kiegyezés nagy müve és az autonom tarifa elintézetlenül he­verjen a t. Ház asztalán. Yalóban még nem volt obs trukczió, a melytől az egész ország oly távol állott volna, mint az, a mely most foly a magyar képvise lőházban! A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, jan. 31. A mai nap a Beöthy Ákosé volt. Beöthy Ákos, a mióta párton kivül áll, egyre hajlik a függetlenségi-párt prog- rammja felé s egyre hevesebben tá­madja a kormányt, hacsak alkalma nyílik reá. S az alkalom ma megvolt, a katonai javaslatok vörös posztó, hát még a sok frázis, a mit ezek kapcsán el lehet puffogtatni — az ország pén­zen. Újat nem igen mondott Beöthy Ákos sem, aki pedig tudna újat is mondani, dehát az öbstrukcziós viták, tudvalevőleg egy húron pendiilnek. Más-más szórendben elmondják ugyan­azt tizen, húszán is, a fő az időpazar­lás. Beöthy Ákos is elérte ezt a czélt: elpazarolt az időből 1—2 órát. Ennyi az egész. Napirend előtt igazolták a Har­kányi mandátumát. Az ülés végén interpellácziö is volt, Benedek János dr. interpellálta Wlassics minisztert az Ajtajú-féle ügyben, de a Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Az ülés lefolyásáról tudósítónk az alábbiakat telegrafálja: Apponyi Albert gróf, elnök, dél­előtt tíz órakor nyitotta meg az ülést. .Napirend előtt Harkányi mandátumát igazolta a Ház, majd áttértek a kato­nai javaslatok tárgyalására. Az első szónok Illyés Bálint függetlenségi és 48-as volt, aki hosszasan beszélt a ja­vaslatok ellen. Foglalkozott Hieronymi ÍKároly tegnapi beszédével, végül ki- j jelentette, hogy semminemű újabb ter- I hét nem szavaz meg. A javaslatot nem (fogadja el. Beöthy Ákos hosszasan fejte­gette az ország közgazdasági állapotát, polemizált Hieronymi és a többi kép­viselőkkel, akik a javaslatot elfogadták. Vakmerő merényletnek tartja — úgy­mond — a kormánytól, hogy a javas­latot a ház asztalára tette. Ezzel szem­ben teljesen jogosultnak tartja az el lenzók megtorlását és helyénvalónak tartja az obstrukcziót. Azt vitatja, hogy sem a nemzetközi viszonyok, sem Ausztria-Magyarorszäg nag) hatalmi állása, sem a hadügyi felelősség nem indokolják a hadiköltségek emelését. Az oro»z mumustól sem fél —- úgy­mond — mindég ezzel emelték a költségeket. A nagy hadseregekre, sze­rinte, ma már nincs szükség, mert dinasztikus háborúk ma már nincse­nek ; ha pedig nemzetközi súrlódásról van szó, mondjuk ki nyiltan, a tör­vényhozás felelőssége nagyobb a had­ügyi kormányénál, mert a polgárok jólétét kell első sorban biztosi ani. A javaslatot nem fogadja el. (Élénk he­lyeslés és taps a baloldalon.) Apponyi Albert gróf elnök öt perezre felfüggesztette az ülést. Szünet után Kelemen Béla szintén a javas­latok ellen beszélt. Különösképen azt kívánja, hogy a magyar ezredek tisztjei a magyar állampolgári esküt tegyék le; legyenek magyar állampolgárok. (Élénk helyeslés.) A javaslatot nem fo­gadja el. Benedek János dr. az Ajtay- ügyben interpellácziót terjeszt be, a melyben kérdi, hogy van-e a minisz­ternek tudomása a dologról s mit szándékozik tenni, hogy a jövőben ilyen botrányos dolgok elő ne fordul­janak '? Wlassics Gyula vallás- és köz oktatásügyi miniszter válaszában vé­delmébe veszi Ajtayt. Egyébként meg­nyugtathatja a Házat, hogy uj hulla­házat építtet, a melyet a legszigorúbb rendőri felügyelet alá fog helyes ni. A Ház a választ tudomásul vette s ezzel az ülés véget ért. TÁVIRATOK. Az állami tisztviselők fizetésjavitása. Budapest, január 3 1. (Saját tudósítónktól) Lukács László pénzügyminiszter ma bizalmas ma­gánkörben kijelentette, hogy az ál­lami tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot a jövő hét folyamán a Ház elé terjeszti. A mint ez megtörténik, az ellenzék követelni fogja, hogy a javaslatot soron kivül, minél gyorsabban tárgyalja le a képviselőház. A tiszt­viselőknek tehát alapos reményük lehet, hogy a várvavárt fizetésjavi- tást mielőbb megkapják, mert ily formán igen valószínű, hogy a ka­tonai javaslatok tárgyalása, mig ezt elintézik, féiben marad. Gyász a gróf Károlyi családban. Budapest, január 31. (Saját tudósítónktól) Károlyi György gróf özvegye, született Zichy Ka­rolina grófnő, a jótékonyságáról or­szágszerte ismert matróna, a 48-as idők lelkes honleánya, 85 éves ko­rában, a múlt éjjel Budapesten el­hunyt. Az elhunyt matróna kopor­sóját ma éjjel helyezik ravatalra, holnap délután három órakor be­szentelik, este pedig a Budapest- Kőrösmezei személyvonat! al Nagyká­rolyba hozzák, ahonnan Kaplonyba viszik és a családi sirboltba helye­zik. A haláleset széles körben nagy részvétet keltett. Halálos zuhanás. Róma, január 31. (Saját tu­dósítónktól.) Neckeée Félix 79 éves mytilenei érsek ma Rómában a mint a Vatikán lépcsőjéről lefele haladt, leejtette szemüvegét. Mikor utána hajolt, elcsúszott a lépcsőn, miközben elvesztette az egyensúlyt és lezuhaut a lépcsőkön. Zuhanás közben olyan veszedelmes sérülése­ket szenvedett, hogy pár pillanat után meghalt. A farsangi idényre ajánlja újonnan érkezett csinos kivitelű férfi és női MNGZGZIPŐIT a lehető legjutányosabb árban.

Next

/
Thumbnails
Contents