Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1902-12-04 / 22. szám
2 Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP. 1902. (ieczember 4. 22. szám A gyűlés végre is a tanítók által felhazott indokokat vette figyelembe és kérvényezők kérelmét nem tartotta teljesíthetőnek. Itt jegyezzük meg, hogy a gyűlés e tárgyban érdemileg hozott határozatot, holott az elnöki bejelentés szerint e tárgyban csakis a tanítótestület illetékes határozatot hozni (Apróbb ügyek.) Mihály Ferenez iskolaigazgató terjesztette elő ezután beszámolását a pénztárbevételekröl. E jelentés szerint valamennyi iskola telepen befolyt tandíjakban 1003 korona, könyvecskékért 239 korona és értesítőkért 658 korona. Az első két tétel államilag számolandó el, mig a harmadik a gondnokságnak. E jelentést tudomásul vették és elhatározták, hogy iskolai tanító könyvtárakra 1000 koronát fognak fordítani. Az állami iskolák részére szükséges fa beszerzésére felhatalmazzák Mihály Ferenczet, hogy azt a legolcsóbb j helyen szerezze meg. Ezután Veréczy Antal, Csomay Imre és Korányi János. Soron kívül foglalkozott a gyűlés a személyesen megjelent Hollósyné Krémer Gizella kisdedóvónő kérelmével, mely szerint támogatást kér a karácsonykor rendezendő ünnepély költségeire. Elhatározták, hogy a szükséges összeget gyűjtés utján szerzik meg. Egyéb tárgy hiányában elnök a gyűlést délután öt órakor bezárta. NAGYKÁROLYI HÍREK. községi elöljáróságot és a vármegye nagyobb birtokosainak közbelépését tarja legszükségesebbnek és legczél- ravezetőbbnek. Miért is a községi olüljáróságokhoz a vármegyei alispán, a nagyobb birtokosokhoz pedig a gazdasági egyesület utján felhívást intéz, hogy a beköszöntő tél folyamán a kínálkozó alkalmak helyes felhasználásával ezen intézmény kiváló jótékonyságát a néppel megértetni és a népet belépésre serken teni szíveskedjenek.“ A javaslathoz egyedül Nagy László alispán szólott hozzá, ki igen helyesen jegyezte meg, hogy a kivánt siker akkor lesz legjobban elérhető, ha a fö- szolgabirák személyes befolyásukat használják fel arra, hogy a nagyobb birtokosokat a belépésre bírják,! s azoknak példája után a nép is könyebben fogja az intézmény kiváló horderejét felismerni. Hugonnai. Béla gróf főispán indítványára az értekezlet az alábbi üdvözlő táviratot köldötte Darányi Ig- nácz földmivelésügyi miniszterhez : „Szatmárvármegyének az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár fellendülése érdekében mai napra egybehívott értekezlete haza- fiui üdvözletét küldi Nagyméltóságodnak, mint ezen és még számos áldásos intézmény létesítőjének. Gróf Hugonnai, főispán.“ Végül az elnök megköszönve a szép számban megjelentek érdeklődését, az értekezletet berekesztette. A főispán a munkásnépért. Értekezlet a „Gazdasági munkás- és cselédsegélyzöpénztár“ ügyében. Saját tudósitónktól. Nagykároly, decz. 3. Nagyfontosságu értekezlet volt a múlt hó 29-én, szombaton a vármegyeház nagytermében. Az értekezleten Hugonnai Béla gróf főispán elnökölt és résztvettek azon Szatmárvármegyének föszolgabirái, orvosai, körorvosai és körjegyzői majdnem teljes számban. Ä gazdasági munkásnép érdekében tartott értekezlet egyetlen, de rendkívül fontos tárgya a fölötti tanácskozás volt, hogy miként kellene a néppel a „Gazdasági munkás- és cse- lédsegélyző-pénztár“ áldásos intézményét megkedvelteim s az érdekelteket minél tömegesebb belépésre bírni. Hugonnai Béla gróf főispán, az értekezletet megnyitván, hangsúlyozta, högy a kormány — szocziális szempontból — különös súlyt helyez arra, hogy ezen intézmény minél szélesebb körben elterjedjen a nép rétegeiben. A maga részéről e tekintetben mindent elkövetett s megelégedéssel konstatálhatja, hogy kiadott felhívásának, különösen Ilosvay Endre mátészalkai főszolgabíró járásában lett igen szép eredménye. Melegen óhajtaná, hogy a föszolgabirák és körjegyzők, valamint a járási- és körorvosok, mint a kik a néppel közvettenül érintkeznek, odahassanak, hogy a néppel ezen intézményt megismertessék. Majd felhívta Péchy István aljegyzőt az ügy előadóját, hogy erre vonatkozó javaslatát terjessze az értekezlet elé. Péchy István aljegyző szépen megindokolt javaslatot terjesztett elő, melyet az értekezlet egyhangúlag elfogadott s mely a következőleg szól: »Mondja ki az értekezlet, hogy az Országos gazdasági munkás- és cselédsegélvző-pénztár érdekében a * A nagykárolyi „Kölcsey-egyeSÜlet“ e hónapban két felolvasó estélyt is szándékozik rendezni. Az egyik 14- én, a másik pedig 28-án lesz. Kuszány Alajos az uj irodalmi szakosztály elnöke fáradtságot nem ismerő buzgalommal j igyekszik, hogy a téli felolvasó estélyeket minél változatosabbá, s minél élvezetesebbé tegye. * A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. Tekintettel arra, hogy folyó hó 12-én délelőtt rendkívüli közgyűlés lesz, a főispán a vármegyei közigazgatási bizottság ülését 12-én délután 3 órára halasztotta cl. TÁVIRATOK. A kolozsvári kivégzés előtt. Kolozsvár, deczemb. 3. (Saját tudósitónktól,) Friedrich Ferenez előtt ma hirdették ki a halá. los ítélet végrehajtását. A halálra ítélt megrendült és zokogva kérdezte, nincs-e számára kegyelem ? „Térjen Istenhez — mondta neki Szász Béla helyettes elnök — feléje forduljon nagy bánatában. Az Ítélet kihirdetése után az elitéltet az igazságügyi palotából, a hol fogva volt, bérkocsin átszállították azügyész- ség fogházába. A kivégzés holnap reggel történik. A gyilkos kérte, hogy küldjék hozzá mielőbb az édes anyját, beszélni akar vele; el akar tőle búcsúzni. Friedrich védője a mai napon a királyhoz táviratozott kegyelemért. A halálra ítélt édes anyja ma détután Majláth püspökhöz is táviratozott, hogy a saját hatáskörében tegyen meg mindent fia megmentésére, a ki r. kath. vallásu. Báli Mihály, a hóhér reggel érkezeti Kolozsvárra. Az állomásnál óriási kiváncsi néptömeg várta. A hóhér délután midőu kiment a várost megtekinteni, kénytelen volt a rendőrségre menekülni, mert az utezán nagy néptömeg vette körül, ■ a kik kíváncsiságból látni akarták. Az ügyészséget valósággal megostromolják a kivégzéshez szóló belépőjegyekért. Az egész város a holnapi kivégzés borzasztó hatása alatt áll. ÚJDONSÁGOK. Villamos elgázolás. A kocsiforgalom veszélyeztetése. Ugyancsak büszkék vagyunk a mi villamos vasutunkra ! Hát hogyne lennénk reá büszkék, mikor születésekor kimondták reá, hogy emeli városunk forgalmát, hogy nagyvárosias jelleget ad városunknak, hogy a csillingelve rohanó kocsik nemcsak forgalmi eszköznek pompásak, de látványosságnak ■ is gyönyörük. Hát még heti vásárok alkalmával, a mikor bejön a sok bugris vidéki, hogy cihámul az isten adta jámbor nép azon a magától szaladó kocsin! Még a szája is nyitva marad. Ez is látványosság! No az meg aztán különös élvezete a városi embernek, ha a villamos éktelen csilingelésétől megvadult lovakat elragadni látja. Még a vasút igazgatója is gyönyörködik benne mert hát ö is szereti az érdekes jeleneteket, a mikor látja a megriadt [ arczu szegény parasztot, a mint kinos erőlködéssel igyekszik a nekivadult lovakat megfékezni, — de azért a villamos kalauz dehogy fékezné meg az őrült sebességgel száguldó kocsit. Ha aztán a parasztszekér fölfordul, darabokra törik; a kocsiban ülőnek pedig a koponyája, egy két oldalbordája, a karja vagy lábszára törik össze, no ez aztán valóban felséges mulatság, a mit nem lehel mindenhol látni. Mikor aztán a dolog egy kissé komoly fordulatot vesz, de annyira, hogy halál legyen a vége, a villamos igazgató jó kedélye ilyen bagatell dolgokon még nem borul el, ellenben rendithetlen humorral mondja rá: — Az isten éltesse! Hát éltesse az isten az igazgató urat, tartsa meg a jó kedvét is, de azt már kikérjük magunknak, hogy a polgárság bőrére czirkusz mutatványokat produkáltasson közegeivel. Semmi szükségünk nincs reá, hogy könnyelmű közegek bravúros stiklijeit embervérrel pecsételjük meg. Az alábbi eset is igazolja, hogy a villamos részéről a tegnapi napon is mulasztás történt, a minek igy is meg van a szomorú következménye s véletlen szerencse csak, hogy a vétkes gondatlanságot emberélettel nem kellett j megfizétni. Idősb Róka László batizi lakos tegnap délután 2—3 óra között a Deák-tér 6. sz- ház előtt hajtott kocsijával, midőn szembe jött vele a villamos. A lovak a soha nem látott nagy szörnyetegtől, a rohanó villamos kocsitól megijedtek és a sínek felé ritték a kocsit. Kosa Menyhért, a 83. sz. kocsi vezetője jól látta ezt, de sem nem csengetett, sem nem fékezett, hanem a megkezdett tempóban nyugodtan haladt előre, mintha nem is történne semmi. Ott volt előtte a veszély ijesztő nagyságával, de ő azt kutyába sem vette, ment előre, mint a jó katona. Az összeütközés elkerülhetlen volt. A lovak rakásra hullottak, a kocsi darabokra tört, a kocsiban ülő Pável Emma zsadányi lakosnak pedig eltört a karja. Csak annyi történt és egyéb semmi. Eh, bliktri! Szót sem érdemel. A villamos kocsi nyugodtan ment tova, zúgva, csilingelve. Azt a szegény leányt pedig beszállították a közkórházba, a hol a nagy vérveszteségtől elájult. Ugy-e kérem, ez már csakugyan tüneményes látványosság ? Az isten éltesse a mi villamosunkat ! * Nyugdíj és gazdasági szakbizottsági ülés. Ma két ülés lesz a városházán. Délelőtt 11 órakor nyugdijvá| lasztmánvi ülés lesz, melyen Vary Antal volt tanácsjegyzö özvegyének ngugdij kérvénye felett határoznak. Ugyancsak tárgyalni fogják Lüerwaldt János volt számtiszt ügyét, a ki két éven át befizetett nyugdijilletékének visszatérítését kérelmezi. Délután 3 órakor a gazdasági szakbizottság tart ülést a következő tárgysorozattal: 1. A szinház udvarán levő szivattyús kút ! kijavítása, illetve furott kúttá való átalakítása. 2. A rendőrség létszámának : 10 emberrel való felemelése. 3. A vá- ! ros gazdászatánál levő faanyagok egy- í ségárának megállapítása. * Az árvaszék ügyvitelének egyszerűsítése. Uj esztendőkor életbe lép az uj törvény, melynek czélja a köz- igazgatás egyszerűsítése. Még mielőtt az uj törvény gyakorlati alkalmazást talált volna, hivatalos körökben máris az az egyhangú vélemény, hogy az uj törvény, ha elméletileg helyes is gya. korlatilag nem fog beválni, mert nem egyszerűsíteni, — hanem határozottan komplikálni fogja a közigazgatási hivatalos eljárást. A városháza kistanácstermében tegnap délután Pap Géza polgármester, árvaszéki ülnök, mint lapunk tegnapi számában röviden jeleztük, konferencziára hivta össze az árvaszék ügyeit kezelő tisztviselőket, bogy megismertesse velük az uj törvényt, mely lényegesen megváltoztatja az árvaszéki ügyek eddigi vezetését és kezelését. Az uj törvényt a polgármester ismertette s mindenkinek joga volt hozzá szólani és véleményt nyilvánítani. Alig a felét olvasták el a törvénynek s már is konstatálták, hogy bizony bakot lőttek az uj eljárással, mert az csak bonyolultabbá teszi az ügykezelést. Megállapították még, hogy uj nyomtatványokra lesz szükség, melyekre nézve előterjesztést tesznek a tanácsnak. — Daczára annak, hogy a gyűlés csaknem négy óra hosszat tartott, csak a felét vették át az uj törvénynek, melynek hatályba lépése elé aggálylyal néznek az árvaszék ügyeit vezető köztisztviselők. Ha az uj eljárás gyakorlatilag nem válik be, akkor a város előterjesztést tesz a belügyminiszternek. Legközelebb újból ülés lesz, melyen az uj törvény másik része kerül tárgyalás alá. * A főispán a gyorsvonatok visz- szaállitásáórt. Hugonnai Béla gróf főispán, úgy látszik, szivén viseli vára-
