Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-12-02 / 20. szám

Szatmár, 1902. deczember 2. Kedd Első évfolyam. 20. szám. Előfizetési érek: Hegyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Pél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Eáyes szóm ára 2 kr (4 fi.) SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott ári; ... is egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon: I06.„.— Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. hova a lap szellemi äészét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő : HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. ■ Kazinczy-U. 6, hová az előfizetések és a lap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendök. A Széli-kormány válsága. Szatmár, decz. 1. Báró Fejérváry Géza vissza­érkezett Bécsből és még nem mon­dott le. Ressort miniszter és nem adhatja be lemondását a királynak, hanem csakis a miniszterelnök ke­zéhez adja be lemondását. A király el sem fogad tőle semmiféle le­mondó levelet és bármennyire is szeresse Fejérváryt, az ő kedvéért nem fogja megsérteni az alkotmá­nyosságnak ezt az elemi rendelke zését. Fejérváry tehát elment Bécsbe és nem hagyott itt lemondó.levelet, de nem is vitt magával olyat, mert nem vihet; de az szinte természe­tes, hogy Fejérváry az ő királyi urának és barátjának panaszkodott és ha ez a panasz meghallgat- tatásra talált, úgy ennek nem Fejérváry, hanem a Széli-kabi­net bukása lesz a következmé­nye és Fejérváry megfog maradni az uj kabinetben is, nem lehetetlen hogy annak feje is lösz. Ismételten megírták a lapok, ismételten megczáfolták és mindig igaz volt, hogy Széli és Fejérváry között, de különösen Apponyiék és Fejérváry között folytonos ellenté­tek vannak. Apponyiék még nem felejtették el Fejérvárynak a sértést, a melyet az emlékeze­tes, éjjeli ülésben rajtuk elköve­tett és csak az ő hűséges szolgájuk, Széli Kálmán kedvéért tartották fenn valahogy a külszínt az érint­kezésben; de azért nem mulasz­tottak el egyetlen egy alkal­mat sem, hogy egész sziklákat görgessenek Fejérváry útjába. Az első katonai javaslatok visz- | szavonását is Apponvi és Bolgár Ferencz erőszakolták ki a kuliszák mögött; a Nessi affér alatt pe­dig Apponyi minduntalan és leplezetlenül húzta keresztül Fejérváry számadásait. Széli pe­dig, a ki Fnjérváry mellé hajtotta a kormánypártot, beszédjében Ap- ponyinak adott igazat, nehogy elveszítse utolsó mentsvárát és ne legyen senkije, sem a kire támasz­kodhassak. A kabinet állása megrendült; bármely pillanat váratlan fordulattal meghozhatja a bukást. Széli és Apo- nyi ezt jobban tudják, mint bárki más és most egyszerűen erőpróbát csinálnak ; nyíltan állást foglal­nak Fejérváry, a király ked- vencze, a régi szabadelvű aera | praegnans képviselője ellen. Ha sikerül a dolog és a király elejti Fejérvárit, megerősödött az ő pozi- cziójuk, az egész vonalon megvolna a beolvadtak uralma és meg volna a pártegység a nemzetiek szellemé­ben, mert az ó hitüek aligha nem kivonulnának és az ellenzéken fog­lalnának helyet. Ha nem sikerül a dolog és magukra haragítják a királyt, úgy elmegy a Széli-kabinet de nem szűnt meg a remény, hogy Apponyiék ezután is egészben vagy részben megkaparintják a hatalmat. Mi azonban nem hisszük, hogy akár az egyik, akár a másik sike­rülne; nem hisszük, hogy Fejérváry egyedül bukjék és nem hisszük, hogy a kabinet népszerű formában elme,- hessen. POLITIKAI HÍREK. A képviselöház munkarendje. Szatmár. deczember 1. A magyar politikai életet domináló, de mélyebb politikai jnlentöséggel nem I biró kérdések egyike, a Nessi-ügy végre I lekerült a napirendről. A Nessi-eset elintézésével ismét az indemmity-javaslat került a napi- | rendre. Hűvös atmoszférában moz­gó théma, a melynek csak az ad | jelentőséget, hogy a szélsőbal, mint v ‘ázási anyagot tartja ideig-óráig napi­renden, hogy általa a véderő-javaslatok tárgyalása elől egy ideig az utat el­zárja. Ám a véderő-javaslatok a plená­ris tárgyalásra még különben sem ér­tek meg. A Ház ezeket az előterjesz­téseket a véderőbizottságon kívül a pénzügyi bizottsághoz utasította, a hol csak a jövő hét elején kerülnek sorra. Miután pedig az előterjesztések pénz­ügyi szempontból is sok megbeszélni valót nyújtanak és a szélsőbalt a pénz­ügyi bizottságban épen a legharczia- sabb elemek, mint Barta Ödön és Kom­játhy Béla képviselik, nyilvánvaló, hogy egy darab időt a pénzügyibizottság tárgyalásainak is szánni kell. De az indemnity-vita után a Ház : plénumába is sürgősebb tárgy akad a véderő-javaslatoknál, jelentéktelen théma, de határidőhöz nem kötve s január elsejéig törvénynvé kell lennie. E tárgy az a provizórium, a melylyel végleges megegyezés hiján egy-egy teendőre rendeznünk kell Horvát-Szla- von- Dalmátországokkal való pénzügyi viszonylatunkat. Csak ezután a javaslat után, tehát, számításunk szerint csak deczember végén kerülhetnek sorra a véderő-javaslatok, melyek ma a po­litikai helyzetet uralják. E javaslatok sorsa sok tekintet­ben problematikus, Legproblemati­kusabb azonban osztrák szempontból. Tudvalevő ugyanis, hogy Ausztriának analog törvényt kell hozni, mint Ma­gyarországnak. A reichsrathban a ja­vaslat ellen az akczió nem csekélyebb, mint a magyar ösjogi ellenzék körében. Igaz ugyan, hogy odaát a javaslatokból a 14. §. alapján is alkothatnak tör­vényt szükség esetén. Ám csak úgy, ha a reichsrath szétküldésére azonban nincs kilátás. Sőt a helyzet odaát ha­tározottan javul és békés szellők len­gedeznek. Fegyverszünetre van kilátás, a nélkül, hogy a fegyverszünetben el­intézendő törvények közt egyelőre a békét feldulással fenyegető véderö-ja- vaslatok helyet foglalnának. Itt tehát legelsösorban tisztázódnia kell a szi­tuációnak, mert nyilvánvaló, hogy a magyar képviselőház nem hozhat e ja­vaslatok tekintetében egy bizonyára minden képviselőre nehéz és áldozattal teljes elhatározást, a mikor annak ke­resztülvihető eredménye nem lehet, ha Ausztriában hasonló törvényes elhatá­rozást nem hoznak. A kavargó politikai diszkussziók során sok szó esik most erről a szem­pontról. TARCZA. Galambodi Sándor. Énekes népszínmű 3 felv. Irta; Jakab Ödön zenéjét szerzetté Hoós János. Szinre került a szatmári színházban 1902. nov. 30-án. A Szatmári Hírlap eredeti tárezája. Hogy a népszinmüirás manapság nem tartozik a leghálásabb feladatok közé, azt íróink nagyon jól tudják. Hi­ába, a népszínművek lejáróban vannak. Csendes haldoklásban szenvednek s rö­vid idő múlva végelgyengülésben örökre kimúlnak. Hja, más világot élünk most, mint ezelőtt. Ha a direktor elköveti azt a merészséget, hogy népszínművet, tűz ki előadásra, az előkelő és müveit, de annál romlottabb ízlésű közönség, művészi orrfintorgatásokat produkál és otthon marad. Bezzeg másképp beszél, ha valami angol kóklerséget, avagy kochoneriáktól hemzsegő pikáns és borsós mondásoktól erősen megfűsze­rezett darab kerül szinre, olyankor megelégedéssel konstatálja, hogy a di­rektor okos ember, jó darabokat ad elő és a színház este tele van. Hazai íróink hódolva a közönség I hóbortjának csaknem teljesen szakitott- ; tak a népszinmüirással s gyári munka szerint gyors egymásutánban gyártják a mai közönségnek, az ő szája ize sze­rint megirt darabokat, Vannak még merész kísérletezők, kik megkisérlik a népszínmű irodalom fellendítését, de mindez nem egyéb, mint nemes hazafias felbuzdulás, mely nyomtalanul, minden emóczió nélkül elvesz. A vasárnap este bemutatott nép­színmű szerzője Jakab Ödön, szintén ezek közé, az elenyészően kis számú kísérletezők közé tartozik. Évekkel ez előtt megírta a Oalambodi Sándort mely ugyan az őt megillető helyen a Népszínházban nem került előadásra, de megjárta a vidéket és szegényes kőrútjában eljutott hozzánk is. A népéletböl vett darabot csak a nép hallgatta meg, mert mig a színház felső részei zsúfolva voltak, addig a földszint és páholyok üresen bámultak a színpadra. No de ez valószínű volt, s egy cseppet sem csodálkozunk rajta. Jakab Ödön, az ismert székely- iró a szekélyek életéből meríti darab­jának tartalmát. Galambodi Sándor, a székely kutásó pajtásával a paraszt mefisztó Kádár Tamással elkerül Ágos­ton Pál gazdaember portájához, kinek uj kutat ás. Pajtása biztatására udva­rolni kezd a gazda leányának Katiczá­nák, eltitkolva, hogy már nem szabad ember, mert otthon szerető feleség vá­rakozik reá. A leány szive lángra lobban a csábitó, szép szavakra. Rabja lesz a legénynek, ki megejti a szerelmes le­ányt. A bűnös szerelem nem marad következmények nélkül. A legény meg­retten bűnétől és szökni készül. Az el­csábított leány vele akar menni, mire szerelmese bevallja a|szörnyü titkot, hogy már nem szabad ember. Katicza a nem várt vallomásra elájul, apja meg­átkozza Sándort, ki eltávozik. A máso­dik felvonás Sándor házában játszik. Ágnes, a felesége folyton sir és pa­naszkodik, mert észre veszi a férje el- hidegülését. Sándor pedig Kádár Ta­mással együtt folyton dorbézol. A vé- j letlen odahozza Katiczát, ki Sándort keresi, de helyette az anyósát találja ! a szobában, kinek mindent megvall. Mertz József Szatmár és vidéke elsőrangú czipőraktár Deák-tér. Keresztes ház. — Ajánlja a n. é.közönség b. figyelmébe a UH idényre dúsan felszerelt ni, dói es gyermek ezlpő raktárát. Elsőrangú magyar kézimunka. Hagy választék tiszti ezipékben. különlegességek egyedüli raktára. i

Next

/
Thumbnails
Contents