Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-11-28 / 17. szám

17. szám. Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP. 1902 november 28 3 a „Figaro4 ama hírét, mintha 100.000 frank jutalomdijat tűztek volna ki a Humberték élfogatására. A hitelezők most már szindikátussá alakultak és elhatározták, hogy kártérítési keresetet fognak indítani mindazon közjegyzők és bírák ellen, a kik Humbertóknek segédkezetet nyújtottak a hitelezők be­csapására. Érdekes, hogy Humbertné legtöbb hitelezője Nordmegyéből való. * Vak tüzilárma. Az István tér 22 számú háznak kéményéből tegnap délben süni füsttenger gomolygott az ég felé. A járó-kelők ijedten nézték a nagy füstöt, melyből a szikrák is ki­pattantak s csakhamar hire terjedt, hogy ég a ház. Erre nagy riadalom keletkezett s már a tűzoltókért akartak telefonálni, mikor kisült, hogy a ké­ményt égetik s a vészhir nem egyébb vak tűzi lármánál. SZINHÍZ ÉS MŰVÉSZET. — (A színtársulat megérkezése.) Kréméi■ Sándor színtársulata, a vi­dám bohém sereg ma este érkezik városunkba. Örömmel fogadjuk az uj jövevényeket, kik majd nap-nap után gondoskodnak, hogy a Múzsa hajlékában kellemes szórakozást ta­láljon mindenki. A színtársulat Ope­rette szemólzete már holnap délelőtt próbát tart az este színre kerülő *Lotti ezredeseidből. EGYLET. * Felolvasás az Iparos Olvasó­körben. A „Lorántffy Zsuzsanna egye sületu megkezdett felolvásásí sorozatát folytatja és legközelebb e hó 30-án az „Iparos Olvasókörben“ tart ügyesen ösz- szeállitott műsorral felolvasó estélyt. Ez estélyek iránt közönségünk érdek­lődése mindig élénken szokolt megnyi­latkozni és különösebb ajánlás helyett ; elegendőnek tartjuk a műsor közzété­telét. 1. Megnyitó, tartja Osváth Ele­mér tanár; 2. az „Iparos dalegyesület“ éneke. 3. felolvasás, tartja Hantz Jenő dr., tanár. 4. Magyar népdalok, zongo­rán előadja Böszörményi Emil dr. ügyvéd. 5. Szavalat, előadja Kótai Mariska. 6. Az „fparos Dalegyesület“ éneke. — A felolvasó estélv 6 órakor veszi kezdetét. TÖRVÉNYKEZÉS. __ § Hamis bukással vádolt keres­kedő. Nagy szenzáczíót keltett annak idején a „Mandel és Rosenfeld* (éle nagybányai czégnek csődbejutása. A ezég egyik beltagja, Mandel Lipót an­nak idején olyan súlyos idegbajt ka­pott, hogy a törvény felelősségre sem vonhatta. A törvényszék tehát ma csak Rosenfeld Izrael, a Mandel és Rosen- ; féld czég főnöke fölött Ítélkezett. A tárgyalás iránt széles körökben élénk érdeklődés mutatkozott, a mi érthető is, mert Rosenfeld Lipót Nagybányán igen előkelő szerepet játszott, igazga­tója volt a „Nagybányai Kereske­delmi Banknak“ és a „Nagybányai Műmalomnak.* Ez a két válalat az utóbbi időben nem igen prosperált, a régi czégtársak között egyenetlenség támadt, úgy, bogy szétváltak és Man- del Lipót külön üzletet nyitott. Néhány! meg. A belügyminiszter adta ki újra s a következő irás kapcsán küldte Szat- márra: Körrendelet. Valamennyi várme­gyei és városi törvényhatóságnak. A tüdővész ellen való küzdelem egyik leg- hathatósabb tényezője az, hogy a lakosság ennek a meggyökerezett nép- pusztító betegségnek az igazi mivoltát megösmerje, mert csak igy lehetséaes, hogy a nép a hatóságilag elrendelt vagy követésre ajánlott védő rendsza­bályok czélját és hasznát felismerve, azokat meggyőződésből követhesse. — Ettől az elvtől vezéreltetve már hivatali elődöm is gondoskodott arról, hogy a tüdővészt ismertető népies és világosan | érthető rövid munka, a népesség azon ■ részében, melynek érdeklődésére szá­molni lehet, elterjedést nyerjen. Miután \ azonban oly esetekben, csak akkor vár­ható számbavehető eredmény, ha a kérdés iránt való érdeklődés állandóan í ébren tartatik s az idők folyamán ter­mészetszerűleg hanyatló figyelem időn­ként újra felélesztetik, szükségesnek láttam „A tüdővésztől való óvakodás-! ról“ czimü népies füzetet újból közre* bocsátani. Midőn ebből 250 példányt a! czimnek szétosztása végett megküldöm. Budapesten, 1902. évi október hó 2-án. A miniszter helyett: (olvashatlan név­aláírás) s. k. államtitkár. * Zendülés Kányaházán. yé­res zendülés hirét vesszük Szinér- i váraljáról. A szinérváraljai járás- j hoz tartozó Kányaházán a lakos- j ság zendülésben tört ki egy alispáni rendelet miatt, mely őket- most, a midőn a lakosság zömét az éhínség réme fenyegeti, az országutak esi- nálásának mint ingyenes közmun­kák ellátásának teljesítésére kiren­deli. Az elkeseredett lakosság ka­szákkal és vasvillákkal fölfegyver- kezve a községháza előtt foglalt állást s azt valósággal megostromolta, úgy hogy a szorongatott elöljáróság az élet- és vagyonbiztonság megvé­dése érdekében kénytelen volt sür­gős segítséget kérni. Az alispán nyomban elrendelte, hogy Ilosvay i Gusztáv főszolgabíró vezetése alatt negyven csendőr a rend helyre­állítása végett- Kány-tházára men jen. — A szűkszavú távirat, mely e hirt velünk tudatja, a véres zendülés egyéb részleteiről nem emlékezik meg, azonban in­tézkedtünk, hogy lapunk legköze­lebbi számában részletesen beszá­molhassunk a véres zendülésről. * Az elveszett 200 korona. Szabó Mihály pettyéni lakos egy százas bankót nyomott a mellénye zsebébe, hogy azon a szatmári vásáron bevá­sárlásokat tegyen. Elfeledte azonban, hogy lyukas s mellénye zsebe és igy a ropogós százas takarosán kipotyog­hat a „lajbi“ zsebből. Aminthogy igy is történt. Nosza sietett is a csendőr­séghez, hogy eltűnt a nagy darab bankó. A káros fél azt mondta, hogy azt otthon a kertben vesztette el. A csendőrség kinyomozta, hogy a pénzt Bódi György cselédlegény találta meg a szatmári vásáson és 144 korona készpénzt meg is találtak nála. A töb biért Kiriló Terka jegyesének szép ru­hát, kendőt és egy' malaczot vásárolt. A gazda módfelett megörült a megma­radt pénznek, a szép rokolyát és ken­dőt nagy örömében a mennyasszony­nál hagyta ajándékba, de a szép ki3 ! visító malaczot már csak mégis jónál i látta hazahajtani. * Árpád-szobor Munkácson. A; j a sajnálatos tény, hogy amikor anny ! kisebb egyénnek emelt már szobrot £ | nemzet és épen a legnagyobbat méi lőzte : azt, akinek a hazát kell kő­% 7 | szönnie. — Munkács város hazafias közönségét arra indította, hogy ezt £ nemzeti tartozást lerójja s a honszem és honalkotó nagy Árpád emlékét érez ; szoborral örökítse meg. Ebből a czél | bői Munkácson megalakult az „ÁrPád ! szobor bizottság,“ mely lelkes felhívás ! ban arra kéri a hazafias közönséget i hogy munkáját kegyes adományaivá i elősegítse. Az adományok, melyek a? i Árpádszobor bizottságnak Munkácsr« 'küldendők, a „Munkács* czimü helyi j lapban s a fővárosi napilapokban nyug- ; tázva lesznek. A szoborbizottság élér Hagara Viktor dr. beregmegyei főis pán s Nédeczey János orsz. képv állanak. * Gyilkosság Mezö-Sasson. A nagyváradi kir. ügyészség szűk szavú jelentést kapott tegnap a mezőkeresz­tesi csendőrségtől, hogy a közeli Mezé Sass községben borzalmas gyilkosság történt. A község egyik lakóját bara gosai agyonül ötték, addig verték, inig csak élet volt benne. A jelentés után Nagy Géza dr. kir. ügyész, Ember Géza vizsgálóbíró és Gerü Sándor dr. tör­vényszéki orvos rögtön kimentek a községbe, hogy a gyilkosság részleteit kiderítsék s a gyilkosokat letartóztassák. A rémtett a községben iszonyú megdöb­benést keltett. * Egy úri leány regénye. A re­gényt ugyan nem lehet kihámozni ab­ból a szürke hivatalos jelentésből, mely tegnap érkezett Aradrói a szatmári rendőrség bűnügyi osztályához, de egy kis képzelő tehetség, egy kis tapasz­talat és ki előtt tisztán állhat a törté­net, úgy, a mint megtörtént. A jelentés csak annyit mond, hogy Schön Janka 18 éves szép fiatal leány, akinek a haja szőke, a szeme kék, 1200 korona eltulajdonítása után megszökött. Szat- máron is keresik, mert hátha ide szö­kött. * öelgrádban államcsíny készül. Belgrádból jelentik nekünk: Minden jel arra mutat, hogy Sándor király is­mét államcsínyre készül és egy tisztán katonákból álló kormányt akar alakí­tani. Az utóbbi napokban a belgrádi várból a közönséges foglyokat Nisbe szállitottták, bogy a börtönökben hely legyen, minthogy az államcsinynyel kapcsolatban számos politikai személyi­ség letartóztatása van tervbe véve. Sán­dor király nagyon haragszik a radiká­lis vezérekre és az ellenzéki lapok szerkesztőire, kik mindent elkövetnek arra, hogy a királyi pár tekintélyét az országban aláássák. Ha a tervezett ál­lamcsíny kivitelre kerül, az alkotmányt felfüggesztik és az összes ellenzéki új­ságírókat bebörtönözik. Igen sok ra dikális már is elhagyta az országot. * Teörsök Károly a szegények­nek. Teörsők Károly dr. ügyvéd egy kerti csősz ellen telt panaszából kifo­lyólag a részére egyezségileg megálla­pított 20 koronát a szegényeknek aján­dékozta. A rendőrség a jótékony czélra szánt összeget már el is osztotta a szegények között. * Humbertné hitelezői. Parisból jelentik, hogy a Humbertné hitelezői elhatározták, hngy nem adnak egy fillért sem a Humbert-család üldözésé­nek költségeire. Egyúttal megczáfolják hó múlva azonban a két üzlettárs is­mét összefogózkodott. de már ekkor a hitelezők a legszűkebb korlátok közé szorították a czég hitelét. A régi téte­lek rendezését pedig erélyesen köve­ték. Ebből a szorongatott helyzetből nem volt kibontakozás, a csőd kikerül- hetetlenné vált, a mi végre is elren­deltetett ; a czégtársak ellen pedig a hitelezők fenyitő feljelentést tettek. I Ebben az ügyben Ítélkezett ma ■ a törvényszék vádlott fölött, a kit Kelemen Samu dr. védett. A törvény­szék a jeles védő által felhozott indo­kokat teljes egészében figyelembe vette, a meghurczolt kereskedőt felmentő íté­letével rehabilitálta s csupán némi kis- sebb szabálytalanságért marasztalta el 50 korona pénzbírságban. § Elhalasztott esküdtszéki tár- : gyalás. Tegnapra volt kitűzve Triff ! Hie alui Kosztán oláh parasztasszony í bünpörének a tárgyalása. Triff Ilié ■ augusztus 10-én felgyújtotta saját fiának a házát, mely tövig leégett. Ezért ál­lott tegnap az esküdtszék előtt, mely nem tárgyalhatta bünpörét, mert két tanú nem jelent meg. Az esküdtbiróság e végből a tárgyalást a következő cziklusra elhalasztotta, a mikorra a meg nem jelent tanukat elővezetés ter­he mellett újból megidézi. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A „Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, nov. 27. Zárlat 5 órakor: Buta 1903. áprilisra ........................7.69-7.70 Rozs 1903. áprilisra..........................6.68—6.69 Zab 1 903. áprilisra........................6.37—6.38 Tengeri 1903. májusra.....................5.78—5.80 Repcze a ugusztusra........................—.-------.— Zá rlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ........................ 667.25 Mag yar hitelrészvény ........................ 702.— Les zámitolóbank részvény........ 438.50 Rima-Murányi vasmű részvény . . . 469.— Osztrák-magyar államvasuti részvény . 614.— Ktlzuti vasút............................... 327.— Yáro si villamosvasút részvény . . . ——. REGÉNYCSARNOK. A LEJTŐN. 16 Regény. Irta: Glaretie Gyula. Van bátorsága megküzdeni az élettel, szükség esetén a nyomorral is, de nincs elég ereje egy szeretett drága lényt szenvedni látni. Mi az ő jövedel­me? Az, amit lélekölő, fárasztó szel­lemi munkával megkeresni bir. Egy öreg, vidéki tudós, jobban mondva egy hiú tudákos, egy hónap óta foglalkoz­tatta őt elbutitó munkával. Régi okmá­nyokat gyűjtött az öreg ur és két lé­pésnyire a sírtól, írói sikerekre vá­gyott. De nem volt kepes valamit te­remteni és ezért névtelen munkatársul Mornas Jeant szerződtette, kit neki ogy unokaöcscse, egy volt egyetemi hallgató ajánlott. Jean gyakran ment Versailleba, ahol az öreg lakott és a fösvény, há- zsártos ember miatt nem egy éjét vir­rasztóit át agysorvasztó munkában. — íme, ez az én életem, ez a keresetem. Amint látja, nem sok I... Nem kellett volna az orvosi pályát el­hagynom ; de utálom az orvostudo*

Next

/
Thumbnails
Contents