Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-11-22 / 12. szám

1902 november 22. A földeket még nem borítja hó­lepel, a házak, utczáink, a fák még nem fehérek a hórétegtől, de azért mégis itt van a vizfagyasztó tél. Nya­kig begombolózvajárunk, a ^nyakunkba selyem kendőt kötünk, a sapkát fü­lünkre huzzuk szobáinkat jól befütjük, szóval védekezünk a hideg ellen. Még a kezeinket jó meleg béléses keztyübe dugjuk, nehogy az Isten szerelméért, megfázzanak, avagy talán meg is der­medjenek. És a midőn a hideg hatalmának erejét, igy felfegyverkezve, nem érez­zük, bizony nem jut eszünkbe arra gondolni, hogy vannak emberek, kik­nek nincs mit enni, tehát éheznek, hogy vannak emberek, kiknek nincs fájuk, hogy szobáikat befüthessék, hogy vannak, emberek, kiknek nincs ruhájok. És ha mwlán mégis jutna ilyen gondolat eszükbe, árra már iga­zán nem mer, de nem is merhet egyi­künk se gondolni, hogy vannak embe­rek, a kik most, ebben a fagyasztó időben, künn vannak Isten szabad ege alatt, mint az erdei vadak, mint a kóborló ebek! Pedig vannak városunkban ilyen szerencsétlen emberek. Kik volnának ezek mások, mint a Pharao ivadékai, a sátorokban, vá­lyogból, sárból épült vittyillókban lakó czigányok. Elfordulunk tőlük, ha látjuk raj­tuk a czafatokban lelógó rongydarabo­kat, mert undorodunk a piszoktól. És most mégis szánalom és rész­vét támad szivünkben, ha rájuk gon­dolunk, mert hát emberek ők is. Em­berek, a kik szenvednek és felemelik siralmas jajszavukat a szenvedés súlya alatt Pedig a czigány ritkán panasz­kodik. De ezúttal mégis fölsir fájdal maiban és segítséget kér. A Vesselényi-utcza végén fog­ják valamikor építeni a huszár kaszár­nyát. Mikor? Az Isten tudja- De a ta­lajt már is planirozzák és e végből az ott levő czigánykunyhókat lebontani kellett. És e miatt egy sereg czigány család ott maradt a szabad alatt. Most, a leghidegebb télidőben. Újból építeni nem tudnak, mert a keményre fagyott földből nem lehet most vályogot rakni. Reméljük, hogy az, a ki elvette tőlük a hajlékot, hallgat emberi érzése diktáló szavára és a szerencsétlenek számára sürgősen gondoskodik men- helyről. * Személyi hir. M i k r o y s Vilmos tá­bornok a deezember 1-én szabadságolandó pót- tartalékosok felülvizsgálatára városunkba ér­kezik. * A járványos gyermekbetegségek. A szülők réme, a vörheny és diferitisz- ezek a pusztitógyermekbetegségek ugv, látszik hálás talajra találnak városunk­ban, mert minden óvintézkedés daczára folyton történnek újabb megbetegedések. Ma is két újabb esetet jelentettek a rendőr fökapitányi hivatalnál. Sőt egy halálozás is történt. Gyermekhalandó­ságunk zökkentésében jövendőik erejét biztosítjuk. Létérdekünk, hogy erélylyol, szigorral, sőt, ha kell, kíméletlenséggel is igazoljuk a fertőző betegség tova­terjedését s itt nem elegendő, ha a hatóság elég körültekintő, de mégis kényelmes eljárásában megnyugszunk, hanem legyen kötelessége mindnyájunk­nak lelkiismeretesen támogatni a ható­ságot a szigorú rendeletek végrehajtá­sában és ellenőrzésében. Csakis az igy szövetkezett hatalomnak lehet ereje csökkenteni a veszély nagyságát. * A város rendkívüli közgyűlése. Pap Géza polgármester a törvényható­ság tagjait f. hó 27-én d. u. 3 órára rendkívüli közgyűlésre hívta egybe. A rendkívüli közgyűlésnek három tárgya lesz, melyek a folyó havi rendes köz­12. szám. Szatmár, szombat SZATMÁRI HÍRLAP. gyűlésen elintézhetők nem voltak és a' melyeknek törvényhatósági rendezése a rendkívüli közgyűlés elé lettek utalva.1 E három tárgy a következő : 1. Hite­lesítő küldöttség kirendelése, a hitele- lesités helyének és idejének meghatá­rozása. 2. Az árvatartalékalap törzs- vagyonná leendő átalakítása. 3. Az ál­lami népiskolák helyéül megvásárolt Rákóczy-u. 23., 25. és Szinházköz 3. házszámu belsőségeknek felsőbb ren­delet iolytán a szatmári róm. kath püspökkel leendő elcserélés, illetve el­adása és ezek helyett ugyanezen czélra j a Rákóczy-utcza 20. és 22. házszámu belsőségeknek megvétele. * Én vagyok a törvényszéki elnök! Dúlt arczu ember járt-kelt tegnap az utczákon le és fel minden czél nélkül, folyton kiabálva : Én vagyok a tör­vényszéki elnök! Csak egy tekintetet kellett vetni a szerencsétlen emberre, hogy felismerjük, miszerint őrült em­berrel van dolgunk. A járókelők ijedten menekültek előle, ki rögeszméjében, hol kiabálva, , hol mormogva, egyre mondogatta : En vagyok a törvény­széki elnöki Egy rendőr fogta el a Deák téren és bekísérte a rendőrségre, hol csakhamar megállapították, hogy a szerencsétlen elmezavarodott Budai József nagybányai bányamunkás. Zse­bében két levelet találtak, egyik a püs­pöknek, másik a zárdafőnöknek czi- mezve. Mindegyikben alamizsnát kér. A rendőrség az őrült embert a kórházba szállitatta, honnan illetőségi helyére, nagybányára küldik. * A vigadó felülvizsgálata. Pün- kösti Ferencz, műszaki tanácsos e hó 12-én kezdi meg a vigadó felülvizsgá­latát, mely előre láthatólag hét napig fog tartani. A műszaki tanácsos a fe­lülvizsgálat eredményéről annak idején részletes jelentést tesz. * Elbitanjolt jószágok. Az e heti nagy forgalmú országos vásáron Vé­kony Lajos pálfalvai lakosnak 2 darab 4 éves daru szőrű ökre, a múlt heti rendes vásáron pedig Papp Juon avas- ujfalui lakosnak egy 2 éves kocza sertése a vásárról elbitangolt. Káros felek bejelentették az esetet rendörfő- kapitányi hivatalnak, mely most hirdet­ményben hívja fel a hatóságokat az j eltűnt állatok köröztetésére. * A városgazdái állás betöltése. A tanács, a városgazdái állás betölté- I sére pályázatot hirdet. A kellően felsze­relt kérvények deezember hó 4-ig nyúj­tandók be a városháza iktató hivatalához. A határidő leteltével a tanács rövid időn belől határoz a beérkezett kérvé­nyek felett. * A gazdasági munkás- és cse­lédsegélypénztár terjesztése érdeké­ben. Úgy látszik, hogy ezen üdvös in­tézmény sem talál kellő pártfogásra a közönségnél, pedig sok socialis bajnak venné elejét, ha a munkás- és cseléd­segélypénztárak lényegét, humánus és nagy hordejü czélját a közönség is­merné és az intézmény terjesztése ér­dekében vállvetve működne közre. Egy miniszteri leiratt most újból felszínre veti a munkás- és cselédpénztár ter­jesztésének kérdését, melynek alapján Nagy László alispán folyó hó 29-re valamennyi főszolgabírót, körjegyzőt, jegyzőt és járásorvost értekezletre hi­vott egybe, hogy megbeszéljék azon módozatokat, melyek e közhasznú in­tézmény terjesztése és népszerüsitese érdekében szükségesek. * Jég az utczán. A küszöbön álló tél poézisát elzengtók már az idények poétái s most már nekünk, a napiese­mények szürke krónikásainak csak az a feladat jut osztályrészül, hogy a be­következendő téli idény prózai dolgá­val foglalkozzunk. Ezek között első helyet most már a házakból kiömlő, a járdákon kiöntözött megfagyott viz foglalja el, mely nem csekély mulat­ságára szolgál a tanuló ifjúságnak. Ezek a rögtönzött »korcsolya-pályák“ azon­ban veszélylyel járnak a járó-kelő kö­zönségre, s ezért tanácsos lenne, ha a hatóság felhívni a háztulajdonosokat, hogy a járdákon támadt sikos jégkér­geket behintsék. Jó lesz azonban ezzel a felhívással sietni, még mielőtt valaki kitöri a lábát. * Uj erdőör. Pap Géza polgár- mester a Dudás Ferencz nyudijazta- tása folytán megüresedett I. osztátyu erdőőri állásra Nagy János II. oszt. erdöőrt nevezte ki. * Felebbezés a virilista névjegy­zék ellen. Az igazoló választmány által összeállított legtöbb adót fizetők név­jegyzéke ellen Nagy Barna dr. feleb- bezést jelentett be. így hát kilátás van reá, hogy a véglegesnek tekintett név­jegyzékben — melyet már volt alkal­munk olvasóinkkal közölni, — ha a felebbezésben foglaltak figyelembe vé­tetnek, változáss áll be. * A honvédelmi miniszter és az újságok. Tudvalevőleg katonai szokás, hogy ha a sajtó reájuk vonatkozó köz­leményeket hoz, azokat lefordítják né­met nyelvre és beterjesztik a hadtest- parancsnoksághoz véleményes jelentés kapcsán. Ez a közös hadseregre vonat­kozik. A honvédségnél fölesleges volt ez az eljárás, minthogy ott úgyis tud­nak magyarul. A honvédelmi miniszter azonban most uj rendeletet bocsátott ki, a mely a napokban érkezett meg Szatmárra. E szerint, ha a helyi lapok bármit Írnak róla, avagy a honvédség­ről. a közlemény tartalmáról azonnal súrgönvileg kell őt értesíteni. Csak azonban győzze olvasni Fejérvári báró a sok sürgönyt. * Jóváhagyott alapszabályok. A Szatmárhegyen alakult első temetke­zési egylet alapszabályait felküldte a belügyminiszterhez jóváhagyás végett. A belügyminiszter mai leiratában érte­sítette az egyletet, hogy a bemutatott alapszabályokat tudomásul veszi és azokat megerősíti. * Kiesett a vonatból. Végzetes baleset történt tegnap este a hegyi vonaton. Miklósi Gábor hussütő a ko­csi ajtajának támaszkodva, kinézett az ablakon, midőn az ajtó hirtelen kinyílt és Miklósi a robogó vonatból kibukott. A szerencsétlenül járt ember súlyos zuzódásokat szenvedett, úgy, hogy be kellett szállítani a közkórházba, hol Török István dr. vette kezelés alá. színház és művészet. — Krémer színtársulata Eperjesen. Eperjesről jelentik lapunknak : Krémer Sándor színtársulata a közönség állandó pártfogása mellett tartja előadásait. E napokban Holléczy Ilona, a társulat drámai primadonnájának jutalomjáté­kául „A Nagy Galeotto^-Í hozták szinre. A közönség zsúfolásig megtöl­tötte a színházat, virágokkal, zugó tapsokkal és a szeretet minden jelével elhalmozta a művésznőt, aki Teodora szerepében minden várakozást felül­múló sikert aratott. Bátori Endre és Szentes János szintén zajo3 tapsokat provokáltak. A társulat Eperjesen e hő 26-án fejezi be előadásait, azután a szatmári színházban kezdi meg műkö­dését. — A pozsonyi magyar színészet. Széli Kálmán miniszterelnök, mint belügyminiszter a magyar színészet ér­dekében újabb leiratot intézett Pozsony városához, amelyben csodálkozását és sajnálkozását jelenti ki, hogy Szendrey Mihály társulatát kifogástalan előadásai daczára sem részesítik meg abban a pártolásban, amelyre méltán rászolgál. — Vissza a színészethez. Mindig visszatérünk az első szerelemhez. Régi, igaz mondás. Bécsi lapokban olvassuk, hogy Arányi Dezsőt, Bártfa város ta­nácsosát, aki rég abbahagyta a színé­szetet és mint volt színigazgatónak igen szomorú emlékei vannak, Zilahy Dezső aradi színigazgató, társulatához, mint gazdasági főnököt szerződtette, és állá­sát legközelebb elfoglalja. Mégis csak ellenállhatatlan varázszsal bir a színpad azokra, kik egyszer hozzászoktak annak levegőjéhez. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A .Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, nov. 30. Zárlat 5 órakor: Búza 1903. áprilisra ........................ 7 64 • 7.65 Rozs 1 903. áprilisra..........................6.64—6.65 Zab 1903. áprilisra........................6.38—6.39 Tenge ri 1903. májusra...................5.79—6.80 Repcze augusztusra....................... —.-----.— Zá rlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ........................ 664.— Mag yar hitelrészvény ........................ 700.— Les zámitolóbank részvény........ 440.— Rim a-Murányi vasmű részvény . . . 466.50 Osztrák-magyar államvasuti részvény . 689.25 Küzuti vasút..................................612.— Városi villamosvasút részvény . . . 328.— REGÉNYCSARNOK. A LEJTŐN. 11 Regény. Irta: Glaretie Gyula. — Ostoba könyek! — gondolá. Lucie egész múltja szomorú volt és rideg ; de szomorú gyermekkori évei­nek emlékéből a fiatal leány csak a szelíd megadást őrizte meg, a mireLo- rinné idejekorán rátanitotta. 0 is ke­gyetlenül szenvedett fiatalságában. Sze­gény külvárosi munkásnő volt és 16 éves korában férjhez ment Lucie ap­jához, egy szép fiúhoz, egyetlen szerel­méhez és éveken át boldog házasság­ban élt. De aztán férje, ki gépész volt és ékesszóló, elhanyagolta a munkater­met a nyilvános gyülekezetek miatt, a hol szónoklatával elragadta társait és boldogabb volt ilyenkor, mintha hasznos munkával töltötte volna a napot. Las­sanként aztán elhanyagolta házi tűz­helyét is, magára hagyta a feleségét a házi gondokkal és emfatikus hangon beszélt neki nagyszerű álmokról; mert abban fáradozott, hogy felszabadítsa a nőt a nyomor rabigája alól, ahol síny­lődik. — De ón nem sínylődöm, Vin­cent, biztositlak 1 — monda a felesége. — Hogyan? nem sínylődő!? Ne mondd azt nekem ! ... Ha valaki be.

Next

/
Thumbnails
Contents