Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-11-09 / 1. szám

1. szám. Szatmár, vasárnap SZATMÁRI HÍRLAP. 1902 november 9. kinti. Ezzel a lovagias affér a Házban elintézést nyert. Gabányi Miklós folytonos derült­ség közt történt felszólalása és Pozs- gay Lászlónak a pénzügyminiszterhez intézett helyiérdekű interpellácziója után az ülés délután 2 órakor véget ért. Szatmárvármegye közigazgatása. Kaffka László vizsgálatának eredménye. — Saját tudósítónktól. — Nagykároly, nov. 8. A vármegyei lapok már hirt ad­tak arról, hogy Kaffka László belügy­miniszteri tanácsos megjelent Nagyká- j rolyban, a vármegye székhelyén és ott | vizsgálatot tartott, melynek eredménye a megyei tisztikarra kedvező volt. Ama támadásokkal szemben, me­lyek a fővárosi sajtó egyik orgánuma részéről érték e vármegye alispánját es tisztikarát, bizonyára méltó feltűnést keltett a me,;; lapok fentebb repru- dukált hire s bizonyára az egész vár­megye közönségére nézve is megnyug-: tató hatással bir. A ki ismeri a vármegyének igazi kormányzatát, a ki ismeri a tisztikar­nak odaadó munkásságát, ezt a hirt; várta, sőt nem is várhatott egyebet. Midőn 1899-ben ugyancsak Kaffka László vizsgálatot tartott a vármegyé-; nél, talált hiányokat, észlelt szabályta-: lanságot, melyeket annak idején a bel­ügyminiszter közölt is a vármegye kö-; zíönségével s ezeknek megszüntetését rendelte el. Akkor nem akadt egyetlen fővárosi lap, mely megemlékezett volna j e vizsgálatról annak eredményéről, pe- ’ dig a vármegyei közgyűlésen ugyan- j csak erős hangú kifakadások voltak j hallhatók azon belügyminiszteri leirat miatt, melynek éle különösen a vár­megye alispánja Nagy László ellen irá­nyult. Később aztán a vármegye alispán­jaink féléves jelentéséből kiszedett és s .• >san csoportositott adatokkal oly mteti fel a vármegye közigazga­tás nátha Szatmármegyében lega­lább tzsiai állapotok uralkodnának s a varr, gye alispánja és tisztikara az ország közvéleménye előtt alaposan meg lett hurczolva. Senki sem volt e támadások által jobban meglepve, mint éppen maga az alispán és a tisztikar. Megdöb­benve a kíméletlen támadásokon, tel­jes joggal kérdezték egymástól : Mi adott erre okot? Az alispáni féléves jelentés talán, mely a legnagyobb őszinteséggel tárta fel a vármegye köz- igatásának állapotát, nem is sejtve, hogy az őszinteség lesz alapja a tá­madásnak. Hiszen régebben is jelentek meg ily jelentések s még akkor min­den téren rosszabb helyzetet volt kény­telen az alispán feltárni az igazságnak megfelelően, mert ezt követelte az ö egyenes lelke, igazságszeretete, mert | mi sem lenne könnyebb, mint az igaz Ságtól eltérő adatokkal rózsás színben tüntetni fel a vármegye közigazgatását. És még sem részesült akkor olyan tá­madásokban mint most. Ha összehason­lítjuk a neheztelt jelentést az előbbi-1 ekkel, csak örvendetes javulással szá­molhatunk be és mégis akkor éri őt és a tisztikart a támadás, midőn erre a legkevesebb az ok! Nem szándékozunk ez alkalommal j bővebben tárgyalni és czáfolgatni a tár madó czikkeket, csupán csak néhány szót kívánunk szólani a tisztikar hely­zetéről. A tisztikar az őt ért támadások­kal szemben, mit tehetett egyebet, mint azt, hogy vizsgálatot kérjen maga el­len. Hírlapi polémiába bocsátkozni j nem akart, mert bármennyire is be tudta volna igazolni a támadás alap­talanságát, elégtételt szerezni az előtt a torum előtt, mely előtt meghurczol- tatott, nem tudott volna. De nem elé­gedett meg a tisztikar azzal az elégté­tellel sem, melyet a vármegye közgyű­lése szolgáltatott részére akkor, midőn úgy az alispánnak, mint a tisztikarnak — érett megfontolás után — bizalmat szavazott. Pedig ez a legkönyebb lett [ volna, mert egy ilyen nagy és tekinté- f lyes vármegye szava mindenesetre súly- I lyal esik a mérlegbe. Teljes elégtételt j akart magának szerezni s épen ezért, a vármegyei közgyűlés határozata elle­nére felirt a belügyminiszterhez és meg­kérte maga ellen a vizsgálatot. És megjelent Kaffka László, a j kit a támadó fővárosi lap annyira ki- ván a vármegye házán vizsgálni. Hogy közvetlen a tisztikar kérel­mének folyománya volt-e az ő megje­lenése azt nem tudjuk ; de hogy itt volt az tény, s hogy a tisztikar kiállotta a tüz- próbat, az is bizonyos immár. A miniszteri tanácsos egy hétig Egy fiskális barátom fogott el a következő pillanatban és mine. Át kiexa- núnált hogy mi a véleménye:1 ’Aaffka min. tanácsosnak a megyénél megejtett szigorú vizsgálatának eredményéről. — Természetesen, kedves dokto­rom, szivemből örvendek a kedvező eredménynek és őszintén szóivá, köz- igazgatásunk vezető faktorai iránt min­denkor nagyrabecsüléssel voltam és egy pillanatig sem kétkedtem abban, hogy ez a revisio fényes elégtételt fog szol­gáltatni a vármegyénk reputatioján ej­tett sérelem miatt. Igaz, hogy az or­szág egyik-másik helyén corrumpáltak a viszonyok, de ez az erkölcsi ziilött- ség csak sporadikus jellegű és semmi- esetre sem lehet és nem szabad álta­lánosítani. Csak nagykepüsködö és ha­tásra vadászó alarmirozás volt az a ri- koltozó müfeljajdulás, mely közállapo- potaink állítólagos romlottságát kürtölte világgá egyik fővárosi lapban. A Kaffka ölismerése elégtétel a méltatlan megtá- madtatásért, de egyszersmind biztosi-1 ték arra nézve, hogy a mi közigazga­tásunk nem is lehet más, mint kifogás- j ’an korrekt, becsületes. — Igaza van. Örülök, hogy ilyen nyilatkozatot hallok öntől és remélem, hogy most meginduló napi lapjukban ennek kifejezést fog adni. Ad vocem, napilap, engedje meg a kedves olvasó, hogy nehány sorban megemlékezzünk a ma útnak induló „Szatmári Hírlapról“ a mi uj szülött édes gyermekünkről, a ki életerőtől duz- zadtan, erőteljesen lép ki az élet küzd- terére, hogy a közjót, a közérdeket, a közéletet szolgálva rendeltetésének ele­get tegyen. Ambiciózus, kipróbált, jeles tollú munkatársak álttak csatasorba egy fényes tollú szerkesztő vezetése alatt, hogy a picziny kis aczéltoll nagy hatal­mával, a ÍV1 világosodott gondolkozás megdönthetien logikájú érvelésével dia­dalra segítsenek minden igazságos ügyet, mely az összesség javára szolgál. Fo­gadjanak bennütí.Vet bizalommal, szere­tettel ! Szeretettel üdvözöljük olvasóinkat, i Juvenal. I időzött Nagy-Károlyban s alaposan megvizsgált mindent. A pénztárt, szám­vevőséget, igtató, kiadó és irattári hi­vatalokat, a közigazgatási és árvaszéki előadókat egyenként vette vizsgálat alá. Több ízben hangoztatta, hogy minden téren örvendetes javulást konsta­tál, sőt a pénztári kezelést és szám­vevőséget teljesen kifogástalannak találta. Az előadók munkásságával meg­volt elégedve, pedig még arra is kiter­jedt figyelme, vájjon az egyes előadók munkakönyvébe a feldolgozás végett ki­adott ügydarab azon napon van-e neve-1 zetve, a mely napon az tényleg kiada-1 tott. Megolvasta, vájjon tényleg annyi-e a hátralék, a mennyit az előadó be­vallott? Szóval még az aprólékossá­gokra is figyelmet fordított. Hogy a tapasztaltakról milyen je- 1 lentést tett a miniszternek s erre a je­lentésre milyen leirattal fog a minisz­ter válaszolni, azt nem tudjuk s épen ezért nem akarjuk a tisztikarnak a meg­érdemelt elismerést előlegezni. De hogy azoknak a sötét állapotoknak, azoknak a nagy visszaéléseknek és óriási ha­nyagságoknak, melyeket annyira han­goztattak, nyoma sincsen, bizonysága, a i tisztikarnak az a higgadt, nyugodt maga-! tartása, melylyel a vizsgálatot fogadta i s az a szívélyesség, melylyel R.uí’ és a vizsgáló bizottság a tisztikar anyá- j nyában viseltetett. Teljesen megnyugodva várjuk azért a miniszteri leiratot, amely bizonyára j elégtételt fog szolgáltatni úgy az alis­pánnak, mint a tisztikarnak. Mit tárgyal a város? A közgyűlés tárgysorozata. — Saját tudósitónktól. — I. Szatmár, november 8. Szatmár város törvényhatósága hol- 1 nap, e hó 10 én délután fél négy óra­kor tartja november havi rendes köz­gyűlését. A közgyűlésen — mint a j tárgysorozatból kitűnik — ezúttal nem I kerül fontosabb kérdés szóba s igy j élénkebb vitára sem igen van kilátás. A tárgysorozat legérdekesebb pontja Budapest átirata a póttartalékosok be­hívásáról szóló törvényjavaslat elvetése iránt. Ez a pont azonban, mivel a kormány időközben a javaslatot úgyis visszavonta, helyesebben: módosította, szinte tárgytalanná vált s nem provo­kálhat szenvedélyesebb vitát. A közgyűlés tárgyai egyébként a következők: Polgármester havi jelentése intéz- i kedéseiről és a törvényhatóság állapo- \ tárói. M. k. belügyminiszteri rendelet a bábaképző tanfolyamnak városunkban * nem létesítése ügyében. j Egyéb közigazgatási ügyek. Ta­nácsi előterjesztések. Folyó évi augusztus havi adó elő- 1 és leírás tárgyában. ] Az árvaszéki tartalékalap törzsva- gyonná alakítása iránt. A borsókás sertések kisajátítására < vonatkozó szabályrendelettervezet ügyé- ] ben. Lipeczky Elek g. kath. tanító nyug- 1 dijára vonatkozólag. 1 A Külcsey-szobor áthelyezésére ki- j utalt összegből megmaradt résznek, a Kölcsey-kör részére kiadása ügyében. , A Kolozsváry és Komka-féle tel- . kék megvétele s a Magos Menyhért és ! Tóthné-féle telkek eladása ügyében. A dohánybeváltó hivatal felállítása 1 tárgyában. A Szatmárhegyen létesítendő két fu- 1 ott kút iránt. Szepes vármegye átirata az úgyne­vezett Halastó-nál történt határ megálla­pítási Ítéletnek tudomásul vételét ellenző feliratának pártolása tárgyában. Budapest székesfőváros átirata a póttartalékosok behívásáról szóló tör­vényjavaslat elvetése iránt intézett fel­irat pártolása ügyében. Dr. Keresztszeghy Lajos és több városi bizottsági tag indítványa Dr. Cho- rin Ferencz volt orsz. képvselőnek e vá­rosi díszpolgárrá leendő megválasztása iránt. Az osztrák-magyar bank és e vá­ros között létesítendő giró forgalom meg­kötése iránt. Ozv. Tegze Gáborné nyugdíj iránt kérelmére, Horváth Ágoston város­gazda nyugdíj ügyeiben, Dudás Ferencz erdőőr nyugdíj ügyeiben. NAGYKAROLYI HÍREK. * Személyi hir. Hugonnai Béla gr. főispán, titkára Steunkogler János kíséretében tegnap Szinérváraljára uta­zott a főszolgabírói hivatal megvizsgá­lása végett. * Vármegyei közigazgatási bízott1 sá^i Ülés. Szatmárvármegye közigazga­tási bizottsága — mint tudósítónk i rja — e hó 7-én pénteken tartotta novetn b. havi rendes ülését Hugonnai Béla gr., főispán elnöklete alatt, a megyeháza tanácstermében. A szokásos havi jelen­téseken kívül Kende Zsigmond b. tag indítványa keltett nagyobb érdeklődést, egyben pedig érthető megdöbbenést is. Kende Zsigmond ugyanis azt indítvá­nyozta, hogy tekintettel az idei rósz termés miatt bekövetkezett Ínségre, mely különösen a paládi vidéket súj­totta érzékenyen, Írjon fel a vármegye a kereskedelmi miniszterhez, hogy a Szatmár-tiszaujlaki ut kiépítését még ez év folyamán kezdje meg, hogy a vidék ínséggel küzdő népe keresethez jusson. Ugyancsak ez okból felírnak a pénz­ügyminiszterhez is, hogy az egész vár­megye területén elrendelt végrehajtáso­kat szüntesse be. * Hivatalos látogatás. Mártonffy Márton dr., kir. tanácsos, az országos iparoktatás főigazgatója e hó 5 én, szér­ián meglátogatta a nagykárolyi ke­reskedő- és iparos tanoncziskolákat s íz ott tapasztaltak fölött teljes meg- ilégedését fejezte ki Lucz Ignácz dr., íz ipariskolák igazgatója előtt. * Titkár változás. A nagykárolyí cereskedö ifjak köre — mint tudósítónk elenti — ma, vasárnap délután rend- civüli közgyűlést tart, melynek egyetlen .árgya a volt titkár: Csillag Aladár elutazása folytán megüresedett titkári illás betöltése. A titkár választás iránt islénk érdeklődés nyilvánul, a társulat agjai között erős küzdelemre van kilátás. * Fényes esküvő. Fényes esküvő izinhelye volt tegnap, szombaton — nint nagykárolyi levelezőnk írja — a lagykárolyi róm. kath. plébánia. Tin- •sinszky Lajos m. kir. honvéd föhad- lagy, beszterczebanyai lakos vezette dtárhoz Obholczer Margit kisasszonyt, )bholczer Gyula p. ü. számtanácsos mjos és müveit leányát. —- A díszes íásznép sorában ott volt Nagykároly ráros egész intelligencziája, a mely az fju párt melegen üdvözölte. * Kinevezés. A nagyváradi gör. zert. káptalani helynök. Laurán Ágos­on dr., Iíávássy György kisfalusi g- ;ath. lelkészt a nagykárolyi orosz egy- íáz lelkészévé nevezte ki. — Selegián Ávius eddigi helyettes lelkészt pedig trassói lelkészszé nevezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents