Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-12-30 / 41. szám

2 Szatmár, kedd 1902. deczember 30, 41 szám. S Z A T M Á Rí HIRL A P. zattal. Szavazatot kaptak még: Nemes Lajos, Sáfrán János, Bus Ferencz, Pap Lajos, ifj. Gulya István, Kozma Ferencz és Koós György. Kasszafurók Nagy-Károlyban. A kirabolt adóhivatal. Saját tudósítónk távirata. Nagy-Károly deczember 29. Nagy-Károly város közönsé­gét szenzácziós és rondkivüli fur- fanggal keresztül vitt betörés tartj a lázas izgatottságban. Vasárnapról hétfőre virradó éjjel, eddig még ismeretlen tettesek betörtek az ot­tani adóhivatal helyiségébe, ahon­nan az eddigi megállapított lelet szerint több mint százezer ko­rona értékű értékpapírt, betétköny­veket és egyéb értéktárgyakat ra­boltak el. A rendkívül vakmerő betörés részleteiről tudósítónk az alábbikat táviratozza. A nagykárolyi adóhivatal s egy- szersmint pénzügyigazgatóság hivatalos helyisége a nagypiacztér nyugoti ré­szén van. A nagy piacz úgy szólván valóságos pusztaterület s az igazgató- sági épület csaknem teljesen el van szigetelve a lakóházaktól és igazán csuda, hogy még nem történt ott be­törés. Az adóhivatal udvarán lakik az egvik hivatalszolga s az épüiet jobb szárnyának szomszédságában egy ven­déglő is van, de ennek daczára a be­törőknek valóban kényelmes alkalom kínálkozott ott a munkára, mert a szomszédságtól egészen nyugodtan dol­gozhatnak. Hétfőn reggel a hivatalszolga, midőn a helyiségbe lépett a reggeli takiritást elvégezni, meglepetéssel vette észre, hogy a külső ajtó nyitva van, a pénztári heiyiséget védő vasajtó pedig a sarkából kiemelve, szintén tárva- nyitva van. A hivatalszolga rémülten rohant be a helyiségbe s ott a két rasszekrény közül az egyiket fel­törve, a másikat pedig megfúrva találta. A betörésről nyombau értesí­tette a pénzügyigazgatót, adótárnokot és a rendőrséget s ezek a helyszínén megjelenve, azonnal megejtették a vizs­gálatot, a melynek alapján konstatál­ták, hogy a pénztár helyiségében be­törés történt. A nyomban megejtett vizsgálat adatai szerint, a betörés éjjel 11 és 1 óra között történt, oly formán, hogy a pénzügyigazgatósági épület vasrácsos kapuján keresztül hatollak be a betö­rők az udvarra. Azután az adóhivatal külső ajtaját álkulcscsal felnyitották, a vasajtót pedig valami kemény fe szitő vassal sarkaiból kifeszitetlék s úgy hatoltak be a pénzszekrényekhez. A pénztári helyiségben egymás mel­lett két Wertheim szekrény állott. Egy kisebb és egy nagyobb szekrény. A be­törők a kisebb szekrényt vették elő­ször munkába, azt két helyen meg­fúrták s azután kemény feszitő vas­sal az eloleniezt lefeszítették s a támadt nyíláson a benne levő érték­tárgyakat kiszedték. Szerencsére a kész­pénz nem ebben, hanem a nagyobbik szekrényben volt s igy csupán a bírói letétekben levő ériékpapirok, betéti- könyvek és értéktárgyak estek áldoza­tul a rablásnak. Midőn a betörök készpénzt nem találtak, a második szekrény feltöré­séhez fogtak s azt is kéthelyen megfúrták. De vagy nem volt elég idejük, vagy pedig munkájukban meg­leltek zavarva, s igy a készpénzhez hozzájutni nem voltak képesek. Midőn munkájukat ily formán elvégezték, a nagypiacztérre nyílé ablakon át távoz­tak, melyet nyitva hagytak. A rendőri vizsgálatot Demidor Ignácz rendőrkapitány nagy körültekin­téssel ejtette meg, egy pár sáros láb­nyom és a helyszínén maradt újság­papír csomag, melybe valószínűleg a hetörésnél használt eszközök voltak csomagolva, az összes nyom, melyet eddig felfedezni sikerült. A mint a betörés Kemény Lajos pénzügyigazgató tudomására jutott, azonnal hozzáfogott a rovanesoláshoz és a pénztámok, ellenőr, valamint Csorba Gyula rendőralkapitány segéd- kezésével eddig már több mint százezer korona hiányt állapitottak illeg. Demidor rendőrkapitány rögtön sUrgOnyOzött Budapest, Debreczen, Szat- már, N.-V árad,M.-Sziget, Zilah, N.-Bánya városok rendőrségéhez s a legszélesebb körű intézkedéseket meglette a betörők kézrekeritésére. Nagyon valószínű, hogy a betörők a reggel öt órakor induló vonattal utaztak el. Szinte bizonyosnak látszik, hogz valamely fővárosi betörő banda tagjai tettek kirándulást Nagy­károlyban. Mindezt azonban a vizsgálat lesz hivatva kideríteni. SZÍNHÁZ. Keli műsor. Szerda: Sárga csikó. Csütörtök '• Liliom Klári. Péntek: Baba. — (A gyimesi vadvirág.) Vasár­nap este Géczy István kitűnő népszín­műve a „ Gyimesi vadvirág“ szép kö­zönség előtt került előadásra. Az előadás­nak Gyárfás Ödön vendégszeéeplése adott volna érdekességet, akiről egyelőre annyit mondhatunk, kogy kisebb színpa­dokon megállja a helyét. A czimszerepben Lónyai Piroska kísérletezett többé ke­vésbé sikerrel. Szentes János nagy hatást ért el a — karzaton. Baróti Rezső Marczí szerepében jeleskedett. Tordai Károlyról nincs más mondani valónk, mint hogy egyáltalán nem szín­padra való. Bera Rózsa ismét túllőtt a czélon izetlen mozdulataival. Tordai Adél igen közepes Mária volt. akiért a közönség nem tudott lelkesedni; egy­általán nincs természetes élet és me­legség a játékában. Ferenczy József kifogástalanul játszott s gyönyörű nó­táit élvezettel hallgattuk. — (Egy katona története.) A sok orrfuvástól és krágogástól alig lehetett érteni az előadást. A túlságo­san elérzékenyitő és erősen romantikus színezetű jelenetek könnyeket csaltak az érzékenyebb lelkületű közönség sze­meibe, mely meghatottan hallgatta vé­gig Renó János szomorú, nagyon is ponyvaizü históriáját. A szereplők közül Egry Kálmán (Reno) hatalmasan kie­melkedett társai közül. Művészi körvo­nalakkal rajzolta meg szerepét, mely­nek minden egyes fázisában tökéletes volt a szószoros értelemben. Hév, lendület, szenvedély nyilatkozott meg játékában, mely elragadta a közönséget s nyílt színen is tomboló tapsot pro­vokált. Őszinte volt a hangja, a be­széde, játéka; szenvedélyes kitöréseiben mértéket tartott, s sohasem ragadtatta el magát. Legjobb volt azonban a harmadik felvonás nagy jelenetében, midőn mint rab viszontlátja gyermekét. Bravúros alakítását zugó tapssal hono­rálta a publikum. A tetszésnyilvánítás eme zajos megnyilatkozására különben Egri méltán rászolgált. Etsy Adrienje egészen hidegen hagyott. Az érzelmes jelenetekben hiányzott beszédéből a szív és a lélek rázkódásnak őszinte meg­nyilatkozása. Mindig a színésznőt láttuk benne és soha a szerető leányt. Ked­ves jelenség volt a színpadon a kis Hermann Ellácska, aki bámulatos ko­molysággal és meglepő értelemmel be­szélt. A többi szereplőktől figyelemre­méltó alakítást nem láttunk s igy velük jobb nem foglalkozni. ÚJDONSÁGOK. Kabos Ede. A Petőd társaság uj tágja. Városunkban kellemes visszhan­got keltett az a hir, hogy vármegyénk szülöttét, Kabos Edét, a Petőfi társa­ság tagjává választották. Az ö kitün­tetésével városunkat is kitüntetés érte. Mert Kabos Ede, aki középiskoláit itt Szaimáron végezte, kinek édes apja közbecsülésnek örvendő szatmári pol­gár, még most is büszkén vallja ma­gát szatmárinak s mindenkor szere­tettel emlékezik vissza városunkra. Ebből az alkalomból érdekesnek tartjuk röviden megemlékezni Kabos Ede irói működéséről és ragyogó kar­rierjéről, mely az egyszerű, szerény ifjúból országos hirü, közismert irót alkotott. Kabos Ede a mai irói nemzedék legkitűnőbb és legtehetségesebb tagja. N agy-Károly ban született, de isko­láit Szatmárit végezte. Itt kezdt* meg irodalmi működését; apró verseket irt a hetilapokba, melyek annak idején is feltűnést keltettek és elárulták, hogy írójukban nem mindennapi tehetség lakozik. Innen a fővárosba került, ahol aztán tág tere nyílt tehetségének érvényesítésére. Alig 21 éves korában a Népszínház elfogadta előadásra a „Koupébanu ezimü egyfelvonását, mely nagy sikert aratott. Ugyancsak akkor lépett a hirlapirói pályára s mint a ,Pesti Napló“ belmunkutársa feltűnést keltő czi kiteket irt. Tehetségével tért hódított magának mindenütt, a fiatal, kicsit hevesvérű, de annál érdekesebb egyéniségű író szívesen látott vendég volt a legelőkelőbb irodalmi körökben is. A Nemzeti Színházban előadott darabjai közül a „Holló“ ezimü egy- felfonásos színmüve nagy tetszéssel ta­lálkozott. A sajtó mint önálló műfaj­jal foglalkozott a darabbal, méltatta annak szépségeit s osztatlan elisme­résben részesítette Kabos a szépiro­dalom terén is kötetekre menő könyve­ket irt. Egymásután jelentek meg a Harakiri, Koldusok, Vásár, Elzül- löttek, Vándorok ezimü novella kö­telei továbbá a Fehér éjszakák, Fe­re óe A: és Két halott regénye ezimü regényei. Legutóbbi regényét a Pester Lloyd is közölte. Müveit világos stilus, gazdag tartalom, komoly életbölcsesség, életigazság és festői színezés jellemzik. Könyvei tanítanak, oktatnak és örök igazságokat tartalmaznak. Pár szóval sokat kifejez s az olvasó érdeklődését mindig ébren tudja tartani. Szépiro­dalmi munkásságán kívül a politika és közélet terén is kiváló szerepet játszik. Tizenegy év óta mint parlamenti tu­dósító működik és a képviselöházban a hirlapirói karzat főnöke. Jelenleg a Budapesti Napló főmunkatársa s ve- zérczikkirója s mint ilyen hires publi- czistáink közt az első helyen áll. E mellett a Kereskedelmi utazók egyesü­letének főtitkára és az egyesület lap­jának felelős szerkesztője. Mindezekből tehát láthatjuk, hogy a Petőfi társaság csak önmagát tisz­telte meg, midőn Kabos Edét tagjai közé sorozta. Szatmár városa nevében is melegen üdvözöljük Kabos Edét megválasztása alkalmából. A pinezér furfangja. Tisztességes toivaj. A mai prózai világban még van­nak bűnös emberek, akiknek szivéből nem halt ki a hajlam a romantika iránt. Úgynevezett tisztességes gazem­berek ezek, akik ha a bűn útjára té­vednek is, a tisztesség köntösét nem dobják el teljesen maguktól, hanem a vétkes tett elkövetésekor lelkiismere­tességből nem hajtják végre teljesen a bűnt. Dukesz Vilmos, pinezér szintén ezek közé a tisztességesebb fajtájú bűnösök közé tartozik. E hó 17-én meglátogatta Szatmáron lakó sógor­nőjét s arra kérte, hogy adjon neki pár napig szállást s egyúttal jelentse őt be a rendőrségnél. A derék nő szí­vesen látta a rokont s sietett a rend­őrségre bejelenteni kedves vendégét. Mikor hazatért álrnélkodva tapasztalta, hogy a rokon már nincsen sehol, el­tűnt. Pillanatig gyanúsnak tetszett neki az eset, de később megnyugodott, gon­dolván, hogy mint pinezér bizonyára állásba ment. Napok múltak el, de Dukesz nem jelentkezett. A napokban aztán idegen bélyegekkel ellátott pe­csétes levél érkezett Tóth Lajesné MARKOVITSEMÁNUER kizárólag honi gyártmányú czipő-üzlete ■ SZATMÁR, Deák-íép. -------— A téli idényre a legfinomabb férfi-, női- ésgyermekezipőit nagy Választékon ajánlja a Vásáflö KŐZdfíSég flgysIfflSO

Next

/
Thumbnails
Contents