Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-12-25 / 39. szám

Szatmár, csütörtök 8 Z A T M A R í II I R L A P 19Ö2 eieezember 25 o9 szán!. 6 . ÚJDONSÁGOK. Olvasóinkhoz! Szatsnár, decz. 24. Idestova két hónapja, hogy a „iSzatmári Hírlap*-ot megalapí­tottuk. Két hónap nem sok idő, de elég arra, hogy megismertethettük azokat az elveket, a melyeknek Szalmái- város és Szatmárvármegye j közönsége érdekében, szolgálatába állottunk. Ne tudassák lie tehát! szerénytelenségnek, hogy ez alka­lommal magunkba szállva elmélked-J jiink a fölött, vájjon beváltottuk-e beköszöntő szónkat és rászolgáltunk-e j a nagy közönség bizodalmára? Forró köszönet közönségünk­nek nemcsak változatlan, de bátran állítjuk, erősen fokozódott jóindula­táért és támogatásáért, amelvlyel | utat és módot engedett arra, hogy azoknak maradjunk, aminek bekö­szöntőnkben Ígérkeztünk: a tiszta tzahailelvüség és az igazság sze­rény. névtelen bajnokainak, akik munkájukért nem kérnek egyéb el­ismerést, mint az olvasóközönség tá­mogatását, hogy abból a jövőre erőt merítve, tovább munkálkodjunk aj köz érdekében, szeretett hazánk és ! városunk javára. Most újabb időszak előtt ál-j lünk, uj esztendőnek küszöbén. Azért véljük illő és tartozó kötelességünk- j »ok, hogy eddigi tevékenységünk elbírálására ismételten felkérjük a »agyközönséget. Nem engedékeny elnézést, vagy kiinéletet kérünk, sőt; iakább szigorú bírálatot Mert, ha megmerjük mondani az igazságot, »•kizor a kemény igazságot, nem ritkán kíméletlenül, úgy azt el kell várnunk a közönség részéről ma­gunkkal szemben is. Ámbár mun­kásságunk becsületessége tudatában, »gy véljük, nem kell attól tarta­nunk, hogy az reánk nézve lesújtó, avagy csak kellemetlen is legyen. És ha a nagyközönség ennek a rövid ajánlásnak a nyomán, to. vábbra is megtart bennünket eddigi becsülésében. mi a kezdet legsú­lyosabb nehézségeit leküzdötteknek fogjuk látni és így annál nagyobb erőt fordíthatunk jövendő munkás­ságunkra, amely elé tettre készen ás bizalommal tokintünk. Addigi tevékenységünk ered-i menyei lesznek irányadó elvei to- vábbfeöinüködéaünknek is, mert okunk van h*nni, hogy azzal eddig is elége.defetjyolt az a közönség, amely a „^atipári Hírlap“ zászlaja alá sorakozva, yéli elérhetőnek azt, hogy felvir^ijon hazánk boldogsága, vi- rágo^f.k, jtözg^ídasági életünk min­den egyetértőig, ■ agy;f• Es ho£7 Szftt' már legelső magas­latra . MltiWF) o$R*lJre történeti U'tdiciói, közélete, társadalmi moz- —• é« közgazdaság! jelentősége ^"és a nagy­nénijük. A szeretet ünnepe. Öröm támad ma a szivekben. A hétköznapi elet zsivaja elnémul, hogy helyet adjon a békességnek. A mai nap a szeretet ünnepe! Lerázzuk magunkról a hétközna- piasság köntösét és szivünkben tiszta, igaz érzelemmel fordulunk Istenhez, buzgó imát remegve, hogy földre küldte Öt, az emberiség Megváltóját. Dicsértessék az ö szent neve! Gyertya világok ezrei gyulnak föl, hogy, hogy a glóriával övezzék az ö fényes alakját. Harangok zúgása tölti be a léget, hogy megleljen a nagy mindenség az ö dicséretének hirdclé-! sével ... Az ö tanítása, az ö szava meg- j változtatta a világ erkölcsi rendjét. A hitéletbe belevitte a költészetet, a leg­szebb, legmagasztosabb emberi érzést, a szeretet. Ez a szeretet ragyog föl a kará­csonyfák apró gyertyafényében, ez a szeretet szól hozzánk a föicsendiilő ha­rangszóból, ez a szeretet tölti be az í emberiség szivét ma. És a mi örömünk olt ragyog i gyermekeink szemeiben, a kik a kara- j csonyfa csodás csecsebecséit, a ezu- ! korkákat, süteményeket, narancsokat, j aranyos diókat, ezüstös játékszereket ; mohón szedegetik le a roskadozó ágak-! ról. Az ő örömök a mienk, az ő vig-! ságuk a mienk, az ő igaz szereletük a mienk. Ebben a nagy, forró szerétéiben élünk ina. És ez a szeretet kiterjed a család szűk körén túl és átöleli az ogész em­beriséget. Midőn e sorokat írjuk, harangzú­gás tölti be a levegőt. Százával tódul­nak a ájtatos hívők az éjféli misere. Itt az ünnep! Lán^ miniszter reformja Az uj zónadijszabás. A magyar kir. államvasutak vo­nalain a jövő esztendő első napjától kezdve — mint lapunkban már emlí­tettük — részben uj zóna díjszabás lép életbe. A vasúti jegyek ára az eddig érvényben lévő 14 vonalszakasz mindegyikében megmarad, kivéve az első vonalszakaszt, a mely megdrágul. A személyvonatnál az első osztályú jegy ára l'őO, a második osztályú 1"20, a harmadik osztályú pedig 70 fillér lesz, a gyorsvonaton az első osztály 1*80, a második osztály l-20, a har­madik osztály pedig 78 fillérbe kerül. A zóna megdrágulását különben nem ez, hanem az bizonyltja, hogy a 14 vonalszakasz mellé még két újabb vo­nalszakaszt csapnak, aminek következ­tében január első napjától kezdve már I 16 zóna lesz. A 15-ik zóna 301 kilo­métertől 400 kilométerig, a 16-ik zóna pedig 401 kilométertől a végtelenig I terjed. Ennek a két uj zónának az ! ára a következő lesz: Személyvonat. XV. 1. 21-00. II. 14 00. III. 9 00. ; XVI. I. 24-00. II. 16 00. III. 10 00. Gyorsvonat I. 27 00. ti. 18-00. III. 11-00. I. 30-00. II. 20-00. III. 12 00. A m. kir. államvasutak akkor a mikor a zónát három viszonylatban í megdrágítja, némi kedvezményt is ad j az utasoknak. Ilyen kedvezmény az, hogy az utazást az I—IV. vonalsza kasza jegygycl egyszer megszakíthatja ! s utját az nap, vagy másnap folytat- ; halja tovább. Á rneneltéri jegygvel az útmegszakítás úgy meuet, mint jövet- ' kor megtörténhetik. A XVI-ik vonal- j szakasza jegygyei szintén meg lehet j az utal szakítani, de már komplikál-. | tahi) módon. Az ilyen jegygyei bíró 1 I utasnak az ut megszakítását már a vonalon bo kell jelenteni a kalauznak, aki igazolványt ad neki. Ezt az iga­zolványt a vonalon alá kell imi a í leszálláskor az állomásfönöknek bemu- ! látni. Növeli a komplikációt még az : is. hogy a XVI-ik vonalszakaszu jegy- gvel való útmegszakítás esetén a me netjegygyel csak oiyan állomásra le­het ulazni, amely a kiinduló állomás­tól távolabb fekszik, mint az utmeg- szakitó állomás. Kedvezmény lesz az is, hogy a XVI-ik vonalszakaszu jegy­gyei az államvasutak egyik vonaláról a másik vonalára is átszállhat még az esetben is, ha a közbeeső utat más vasút vonalán tette meg. Ezzel az újítással leginkább azok nyernek, akik a székelyföldre utaznak, mert jegyük a székely vasútra is érvényes lesz. Az uj XV-ik zóna taksáját kell fizetni meg azoknak, akik Zsolnáig, Turócz- Szenlmártonig, Csapig, Bátyúig, Do- mahidáig utaznak; a kik Huszton, Mária-Radnán tulmennek, többet fizet­nek továbbá a temesváriak, az indiaiak, a kolozsváriak, az eszékiek és mind­azok, a kik Horvátországba mennek. Az utolsó, a 16-ik zóna szerint kell jegyet váltaniok azoknak, akik Er­délybe, Kolozsvárra vagy déván túl mennek, a kik Karánsebesnél tovább zónáznak, akik Fiúméba veszik utjokat akik Bródig meg sem állanak és akik Báziásig váltanak jegyet. * Lapunk legközelebbi száma a ! kettős ünnep miatt e hó 28-án, va­sárnap reggel fog megjelenni. * Házasságok, születések, halá­lozások. A szatmári anyakönyvi hivatal összeállította a múlt és a folyó évben történt bejegyzések táblázatos kimuta­tását, mely egymáshoz viszonyítva igen érdekes képet tár elénk városunkról. Megtudjuk a kimutatásból, hogy a mig 1901-ben 168 házasságot kötöttek, ad­dig 1902-ken 201-et, tehát 33 mai töb­bet. Ezzel szemben a születési arány megfelelő emelkedést mulat, a mennyi­ben a múlt évi 771 születéssel szem­ben ez évben eddig 809 születési be­jegyzés történt, az emelkedés tehát 38. Eddig rendben van a dolog. Azon­ban más képet nyerünk, ha a halálo­zások számadásait veszszük figyelembe, mert azt látjuk, hogy a múlt évi 566 halálozási esettel szemben már eddig is 651 bejelentett halálozási esetünk van, vagyis 86-tál több, mint a múlt év­ben. Valóban csodálatos, hogy daczára annak, miszerint ezen hivatalos kimu­j tatás szerint lakosságunk létszám esi- ! galépésbon emelkedik, városunk a nép­számlálások alkalmával mégis ezrekre menő létszámszaporodást mutat föl. Ha ennek kutatjuk jaz okát, igv rá­jövünk, hogy városunk a felsö-rnagyar- országi és galicziai bevándorlásból táp­lálkozik, a mit azonban sem gazdasá- 1 gilag, sem erkölcsileg hasznosnak nem tartunk. * A tanórák az elemi iskolában A „Szatmári Hírlap“ volt az első, moly felvetette az eszmét, hogy a hideg téli időben az elemi iskolákban a tanítási délelőtt kilencz órakor [kezdjék. Rámutattunk annak idején | azokra a komoly, megszívlelendő okok- ,ra, melyek a felvetett eszme sürgős megvalósítását követelték. A kérdéssel foglalkozott az állami iskolák gondnok- | SiM*a is* majd a tanítótestület, de rnind- | két helyen a tanítók argumentumai ; győztek, a felszínre hozott eszmél elej- ; tették és csak Mihály Ferenc/ igaz- i í?ató tett olyan kijelentést, hogy a kilencz órás tanrendel jövőre kísérle­tet tesz. A kérdéshez most hozzászólott Kovács Béla tanfelügyelő, a ki en­gedve a közóhajnak, elrendelte, hogy az elemi iskolák 1. és II. osztályában, míg a hideg idők tartanak, a tanítások reggel kíiencz órakor kezdődjenek. A felsőbb osztályokban a hittan órák jelenlegi beosztása miatt az uj tanren­det bevezetni már nem lehel. Ha azonban a most próbaképen elrendelt kilencz órás tanred beválik, úgy a tanfelügyelő jövőre a kilencz órás tan­rendet általánosítani fogja. * Gyermekek istentisztelete. A kir. tanfeliigyelőség üdvös intézkedése­ket tesz, hogy a kis gyermekeket, amennyire lehetséges megvédje a szo­katlanul zord tél hidege ellen. így legújabban elrendelte, hogy a hideg idő alatt az állami elemi iskolák ev. ref. tanítóit, mivel az istentisztelet hosszabb' időt vesz idénybe, általában felmentette a templomba járás kötele­zettsége alól,, míg a róm. kath. vallásu gyermekekre nézve akképp döntött, hogy a gyenge szervezetű és rosszul öltözött gyermekek nem kötelesek részl- venni az istentiszteleten. Kérdés azon- ban, vájjon meg lehet e állapítani, hogy mely gyermeknek a szervezete gyönge, és hogy melyiknek a szervezete bírja ki a hideget? * A Mátészalka Fehérgyarmati vasút építése. A Nyíregyháza- Má­tészalkai h. é. vasút részvénytársaság igazgatósága megkereste a várost, hogy az általa építendő Mátészalka- fehér­gyarmati vasút kiépítését anyagi tá­mogatás által mozdítsa elő. Az igaz­gatóság a megkeresésben több fontos okot hoz fel s a többek közt azt is felemlíti, hogy városunk a terybevett helyiérdekű vasut kiépítésének erkölcsi támogatását már megígérte, adjon most tehát egy kis annyagi segélyt is. A megkeresést átadták a vasúti bizott­ságnak véleményezés végett. * Adakozás az ingyenkenyérre. A népkonyhán hetenkint egyszer, pén­tek délelőtt ingyen kenyeret osztanak ki, A jószivü társadalom adakozásával lehetővé teszi, hogy a népkonyha meg­felelhessen nemes feladatának. Újab­ban a következők adakoztak : Saubá- nyi Lajos 4 kor. Márkus József (Ki- rály-Darócz) 10 kor. és K. L. bt ka­nyarót. * Szegény gyermekek téli ruhája. Már end Ítéltük, hogy a tanfelügyelőség az állami iskolák szegényebb sorsú növendékeinek felruházása érdekében gyűjtést rendezett, mely kitűnő ered­ménynyel végződött, a mennyiben szép summa pénz gyűlt Össze. A tanfel- iigyelöség a karácsonyi szünet előtt eszközölte a ruhakiosztást és minden szegény eseti öltözött gyermeket uj téli ruhával ellátott. A gyermekek boldo­gan köszönték meg a szép uj ruhát, mely megvédi testüket a tél hidege ellen és áldották a jótevőket, ak k őket a meleg köntöshöz juttatta. * A hadmentességí dij lefizetése. jA főkapitány! hivatal felhívja mind- i azokat. akik 1892—1902 évben a had-

Next

/
Thumbnails
Contents