Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-12-25 / 39. szám

2 Szatmár, csütörtök SZATMÁRI II I R L A V 89 szám 1902. de&zembér 25. meg sohasem Istenét, nem is hagyta el Istene soha. — most se fogja elhagyni. Tegye meg mindenki, a mi tehetségétől kitelik; segítse, gyámo- molitsa szerencsétől elhagyatott em­bertársait, hogy a Megváltó, a béke, » szeretet ünnepén necsak álmod­janak a boldogságról, hanem jusson is nekik belőle valamicske! Szatmár, Szatmár-Németi Zűrzavaros állapot. Szatmár. dccz. 2-t. Előttem fekszik Szatmár város czimtára és nem tudok rajta eliga­zodni. A pénzintézetek, társulatok, egyletek, közigazgatási és állami in­tézmények hivatalos elnevezése hol Szatmári, hol Szatmár-N emeti-i jel­zővel szerepel. Ebben a zűrzavaros állapotban önkéntelenül is ajakamra tolul a kérdés: mi vagyunk hát, Szatmár, vagy Szatmár-Németi? Ku­tattam a dolog után, de sehol sem találtam elfogadható jogczimet arra, hogy — miként a miniszter legújab­ban el rendelte — hivatalosan Szat­már-Németi legyünk, a minthogy a bennszülött szatmári ember nyelve egyáltalán nem forog a szatmárné­meti-]' szóra s ha bármelyik szatmári embert megkérdezzük, hogy hová való soha sem fogja azt felelni, hogy Szatmár-Nómetibe, hanem mindég azt, hogy Szatmárra való. Igaz, hogy Szatmár és Németi valamikor két külön város volt, de tudtunkkal majdnem két századdal ezelőtt: 1715-ben egyesitették. A két külön álló várost a Szamos egy ága választotta el egymástól, de ez talán még a 17-ik század derekán kiszá­radt s ma már nyoma sincs a vala­mikor természetes vizi határvonalnak. Tehát közel két század óta vá­rosunk hol Szatmár, hol Szatmár­—■ Elviszünk, felviszünk szép Tűndórországba. — Aranyszárnyu szép tündérek, minek visztek Tündérországba? — Odaadjuk a Jézuska szép ajándékait. — Sokat kapok, szépet kapok, ugy-e ? — Valaszsz fiam, amit kivánsz. — Itt a szép lovacska, amit a Kerepesi-uton láttam. — A tied. — Itt az aranyos trombita a kőrútról ? — Az is a tied. — Itt a birkózók, itt a kard, a puska ? — Mind a tied. — Mind az enjúm ?- Mind a tied. Neked adja a Jézuska. A szoba közepe már megint sö­tét. Most az átellenes falat festi a hold fénye. Lassan sötétség kezd bo­rulni az ágyra is. A fiúcska arczán egyet rezzen még a sápadt fény, az­után azt is elnyeli a homály. Csak annyi látszik még, hogy a két szem lassan lecsukódik, a píczi száj mozog kissé, mintha csámcsogna, azután el­nyugszik. Abban a pillanatban a zöl­des fény ott a falon hirtelen eltűnik és a szobára mély sötétség borul. * Németi elnevezéssel használtatik, már a kinek hogy tetszik, inig egységes megállapodás a rendes elnevezésben egész a legutóbbi időkig nem történt. S a mi most legutóbb történt a dologban, az is a legnagyobb mérték­ben helytelen. Azt vártuk ugyanis, hogy a folyó évben kiadott, a helységnevek megállapításáról szóló miniszteri ren­delet figyelemmel lesz a mi speczi- ális viszonyainkra s úgy fogja meg- állapitani városunk hivatalos elne­vezését, a mint az minden tekintet­ben helyes, czólszerü és viszonyaink­nak tökéletesen megfelelő lett volna, t. i. egyszerűen Szatmár-n&k, mert nemcsak anomáliának tartjuk azt, a mi az említett miniszteri rendelőiben foglaltatik, mely szerint városunk hivatalos elnevezésében nyíltan kife­jezésre látszik jutni, mintha e város két különálló városból állana, de egyúttal, úgy a hivatalos, mint a ma­gánforgalmi életben a legnagyobb félreértésekre, s igy zavarokra ad al­kalmat. Arról már nem is szólunk, hogy a „Szatmár-Németi“ használata, akár egy szóban, akár két külön szó­ban — mint a miniszter elrendelte — a gyakorlati életben igen nehéz­kes, de történelmi alapon, ha kutat­juk az elnevezés jogosultságát, sem találunk reá alapot. A „Szatmár-Németi“ elnevezés, szerintünk nem egyéb anakronizmus­nál és csakugyan semmi különösebb ok nem indokolja, hogy a könnyen kifejezhető Szatmár elnevezést meg- toldjuk és nehézkessé tegyük a „Né­meti“ szóval. Mindenesetre a legjobb alkalom lett volna a helységnevek megállapí­tásáról szóló miniszteri rendelet ki­bocsátása előtt megtenni városunk közönségének a javaslatot, hogy vá­rosunk egyedül a „Szatmár“ elneve­zést kapja, de azt hisszük, most nem lenne fölösleges ebben az anomáliá­ban valamelyes komoly lépéseket tenni. Egyébként is meg vagyunk róla győződve, hogy a derék „neme­— Anyácskám! Anyácskám! — kiált a kis fin és felül ágyában. A kiáltásra felriad az asszony és ijedten néz körül. — Anyácskám, megkaptam a Józuska ajándékait! Az anya szomorúan néz gyer­mekére. — Az meg vígan csacsog tovább: — Igen, anyácskám, aranyszár­nyu tündérkék elvittek Tündéror­szágba és ott a Jézuska mindent, mindent ideadott nekem, amit csak akartam. Lovacskát, puskát, trombitát, kardot, mindent, mindent. Az anya boldog mosolylyal hall­gatta gyermekét. — Aztán soká játszottam és azután visszaadtam a játékokat és az aranyszárnyu tündérek azt mondták, hogy holnap, ha megint karácsony lesz, megint megkapom mind és még szebbeket. Az asszony szemébe könnyek gyűltek, de az ajka mosolygott és a könnyeken keresztül a szeme is mo­solygott. Azután odalépett az ablak­hoz és hálás pillantást vetett az égre. Ott pedig alig észrevehetően egy fakó kerek folt úszott a felhők között. A hold volt. Megfakult, mert fényét, ezüstjét mind elszórta az éjszaka. tiek" sem fognak megaprehendálm, ha két századdal ezelőtt birt területi különállásuk emléke el fog múlni. Hogy a hivatalok, egyletek és társulatok milyen következetlenül használják hol Szatmár, hol Szat- már-Nemeti-1, erre nézve azt hisz- sziik, nem lesz érdektelen az alanti nehány példával szolgálni. íme: A vasúti Kalauz Szatmár-Né- metit kiált a megérkező utasnak; a posta Szatmárra továbbítja a leve­leket; a hivatalos város aktái Szat- már-Németi-vel kezdődnek és Szat- már-ral végződnek a dátumban. A kir. törvényszék újabban Szatmár- Németi-t, a járásbíróság már Szat- már-1 kedveli inkább; az adóhivatal Szatmár-on van, hivatalos pecsétjé­vel együtt, valamint a szolgabiróság is szatmár-i. Az intézetek, egyletek és tár­sulatok is úgy használják a város nevét, a mint az jobban hangzik, íme nehány példa: Szatmár-Németi-i a dalegyesü­let, de már szatmár-i a „Kölcsey- Kőr“. Szatmár-Németi-i az „Iparos ifjak köre“, de szatmár-i a „Társas­kör“. — szatmár-nómetí-i a keres­kedő ifjak köre és szatmár-i a katli. legényegylet, A püspök a világért sem szatmár-németi-i, hanem mindég csak szatmár-i. Végül lássunk egy nehány pénz­intézetet. Az osztrák-magyar banknak nincs Szatmár-Németi-ben fióktelepe, a gazdasági bank, kereskedelmi-bank is szatmári, ellenben a népbank már Szatmár-Németi-ben székel és igy tovább, az egyik szatmári, a másik szatmár-németi-i. De régi megszokott dolog, hogy általánosságban, úgy itt a városban, mint a városon kívül, csak a Szatmár név van forgalom­ban, s nem tudjuk elképzelni, miért ne lehetne azt hivatalosan is meg- állapittatni, hogy az itt emlitett zava­rok egyszersmindenkorra eltűnjenek. Ismételten ajánljuk ezt az ille­tékes körök figyelmébe; vegyék fon­tolóra a dolgot és hassanak oda, hogy városunknak csak egy neve legyen, a mit minden intézet, egylet és tár­sulat kőtelezőleg használjon. Helyiérdekű vasutakat! A „Szatmár-Mátészalkai“ és a .,Szatmár-Bikszádi vasút.“ Szatmár, decz. 24. A „Szatmári Hírlap“ hasábjain már többször szóvá tettük, mennyire fontos érdeke Szatmár városának, hogy a „Szatmár-Mátészalkai“ és a nSzatmár-Bikszádiu vasútvonalak épí­téséhez mielőbb hozzáfoghassanak. Nemcsak Szatmár városának, hanem ama nagy vidék lakosságának is, a mely most úgyszólván teljesen elszi­getelve áll tőlünk, nagy érdeke, hogy kényelmesebb közlekedési eszközzel legyen velünk összeköttetésben, hogy terményeit és mindennemű produktu­mait, a melyeket városunk piaczán kivan értékesíteni, könnyebb eszkö­zökkel, gyorsabban, tetemes időmeg­takarítással tudja piaezunkra szállí­tani, és ezzel egyidejűleg kedvezőb­ben értékesíteni. A mint már több iz!>en megír­tuk, van is reá alapos kilátásunk, hogy a szóban levő két vasútvonal építéséhez már a közeli jövőben, ta­lán újév után hozzáfoghatnak. Leg­alább Pap Géza városunk tevékeny polgármesterének legutóbbi budapesti útja nagyban előmozdította a fontos terv kivitelét. A polgármester ugyanis beható tárgyalásokat folytatott Budapesten, mindkét vasútvonal vállalkozóival és e tárgyalások eredménye teljesen ki­elégítő, ha t. i. a két vállalkozó czég is garancziát kap — egyáltalán nem fokozott — kikötéseik teljesíté­sére. Sőt a vállalkozókkal Pap Géza polgármester már annyira megállapo­dásra jutott, hogy azok — úgy az egyik, mint a másik vonal építésére — nyolcz napon belől benyújtják pályázatukat, a midőn alkalma lesz a közönségnek megismerni a föltéte­leket és azok fölött érdemleges bírá­latot gyakorolni. A „Szatmár-Mátészalkai* vasút kiépítésére a Gregeraehn-czég pá­lyázik, akinek föltételeiből annyit már megtudtunk, hogy leginkább a kisajátítandó terület tekintetében kí­vánna az érdekelt községek és ma­gánfelektől méltányos kedvezményt. Ez, szerintünk is, igen méltányos és figyelembe veendő kívánság, s a köz­ségek például megtehetnék, hogy teljesen díjtalanul engednék át a szükséges területet, inig a magáno­sok a legminimálisabb kisajátítási di­jat számítanák, mert hisz az érdek korántsem egyoldalú; sőt ha beha­tóbban fontolóra vesszük az illető köz­ségek birtokosainak nagyobb az ér­dekük, hogy a vasút meglegyen. A vállalkozó-czégnek ez a kívánsága már azért sem olyan nagy áldozat, mert — miként a tervekből kitűnik — az építendő vasútvonal sehol sem vágná el derekán a földeket, miál­tal holmi nagyobbszerü értékcsökke­nés állna elő, hanem a tervezett vonal mindenütt a szélén érintené a földe­ket, a mi nem igen képezi csökkené­sét a földek értékének. Igen czólszerü volna tehát ha az ügyet mindenütt az érdekelt közsé­gek elöljáróságai vennék a kezükbe, mert különösen a „Szatmár-Mátészal- kaP vonalon volna ez keresztülvihető, ahol az érdekelt községek polgárai elég vagyonosak ahhoz, hogy némi áldo­zatot is hozhatnak a vasútvonal kiépí­tésére. Ezek a községek nóvszerint: Vetés, Óvári, Csongor, Pátyod, Porcsalma, Ököritó, Gyűrtelek. Kis- Kolcs, Nagy-Köles és Mátészalka. A „Szatmár-Mátészalkai“ va­sút épitésénól, megjegyezzük még — s ez igen lényeges — hogy a város eleinte keskenyvágányu vasutat ter­vezett, de a vállalkozó ezóggel való tárgyalás során kitűnt, hogy sokkal czólszerübb lesz rendes vágányává épiteni, a mennyiben két fővonallal MA R K O VITS E MAXIÉI. kizárólag honi gyártmányú czipő-üzlete ■ SZATMÁR, Deák-tér. - ­... ■ ■' ■ A téli idényre a legfinomabb férfi-, női- ég gyermekezipőit nagy Választékban ajánlja a VásáflÓ kÖZÓBSÍg figyelmét-

Next

/
Thumbnails
Contents