Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1902-12-17 / 32. szám
Szatmár, 1902. deezember 17. Szerda. Első évfolyam, 32. szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva; Egész évre . t2 kor. Pél évre . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . t6 kor. Pél évre . 8 kor. Negyedévre . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Egyes szám éra 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-U. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. hova a lap szellemi jószét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal Kazinczy-u. 6. hová az előfizetések és a lap szét j küldésére vonatkozó felszólalások mtézendök. Karácsonyi vásár. Szatmár. deez. 16. A politikai és közéleti tülekedés bántó hangzavarában alig vesz- szük észre egy panaszos hangnak a szerény közbeszólását, mely a maga igénytelenségével sejtetni engedi, hogy a kitől ered mostoha gyermeke a hatalomnak és boldogulásnak : a magyar ipar. Alkalomszerűnek tartjuk igy karácsonytáján egyetmást elmondani erről a méltatlanul mellőzött nemzeti erőről, meg azokról, a kik róla megfeledkeznek. És itt első sorban konstatáljuk, hogy az iparpártolási mozgalom azon feneklett meg, hogy a magyar társadalom az iparpártolást jelszóvá avatta. Nálunk a jelszavakba öltöztetett törekvések, bármely téren mozognának is, rendesen meddők és nem gyakorlatiak. A magyar élhetetlenségnek nincs szomorúbb példája az ipar mai helyzeténél. Évenkint milliók vándorolnak idegenbe a magyar látás, ialés és felfogás téves, ferde, nemzetietlen megnyilatkozásánál fogva, mely itthon észre sem veszi még a nagyot sem, ott kinn pedig azonnal meglátja a kicsit. Lelkesülni mindenért, mindenáron, csak mindent, ami hazai, amit magyar kezek, magyar verejtékkel alkottak, csak azért, mert a mi lelkűnkből nőtt ki! Egy megmagyarázhatatlan szenvedély, átkos előítélet ez! Mert, ha nem az volna, úgy hazaárulásnak kellene lennie. Hol van a világon nemzet, nép. ország, a leggazdagabb, vagy a legszegényebb, mely kiszolgáltassa önmagát és gazdzsági boldogulását másnak, idegennek? Mert ez a kérdés összefügg az állaraélet legbensőbb feltételeivel. A jövő gazdasági problémái a legnagyobb egoizmus jegyében fognak megszületni. „Mindent magunknak“ ez lesz a jelszó. Öngyilkosságot követ el az a nemzet, mely másként cselekedik. Jogos és méltányos volna még ez a külföldieskedés akkor, ha az étet, izlés kényelem és szeszély szükségleteit itthon ki nem elégíthetnék. Ha a magyar ipar oly fejletlen lenne, hogy egyáltalán nem lenne méltó a nemzetélet egyéb megnyilatkozásaihoz. Pedig ennek ép az ellenkezője áll. Hanem ez mind nem ér semmit. Ha valami szépet, maradandót akarunk beszerezni, elmegyünk — Bécsbe. Érzéssel, észszel, hangulattal, meg obstrukczióval adózik nemzetének a magyar, miért épen a zsebével nem? A pénz sovinizmusa, ez az igaz és mélyreható fajpolitika. Nálunk az ipar és kereskedelem vezérelvei mellőzik az etikai alapot, itt a bibéje a dolognak. Nincs meg a benső összeköttetés a társadalom, az ipar és kereskedelem között. Ezt a kapcsolatot kell létrehozni és akkor megfordithatjuk az áramlatot. S higyjük el, nem a kereskedőkön múlik ez, sem az iparosokon. Főkép Szatmáron nem. Pedig kifelé gravitálóhajlamok épen nálunk- vertek mély gyökeret, annál nagyobb elismeréssel adózunk tehát a szatmári ipar és kereskedelem önzetlensége iránt, hogy szembe szállott a publikum megtévedt érzékével és megakarja tanítani az itt- honmaradásra. Jogos önérzettel állíthatjuk. hogy a szatmári ipar és kereskedelem egy nívón áll a fővároséval, minek hát akkor akárcsak Budapestre is menni. Próbálja meg egyszer a közönség olyan dolgokért kiadni a pénzét, a melyek értékesek, anyagilag is megbízhatók s mivel itthon termettek — talán a leikéhez is közelebb állanak. Kísérelje meg egyszer Szatmár a saját iparát és kereskedelmét is pártolni, nem olyan nehéz dolog ez s a mi a fő, veszteséggel se jár. Ha be tudnók látni egyszer azt, hogy a jóért nem kell idegenbe, de még csak a szomszédba se menni és megbecsülnénk a magunkét, bizonyára elkövetkeznék ennek a városnak anyagi felvirágozása. TÁVIRATOK. Szatmári ügye a kúrián. Budapest, decz. 16. (Saját tudósítónktól.) A kúria ma kezdte meg aSzatmári Mór margittai képviselő ellen beadott peticzió tárgyalását. A peticziöuálók azzal vádolják Szatmárit, hogy programmbeszédében a földbirtokos osztály ellen izgatott Szatmári védője kimutatni igyekezett, hogy a panaszolt kifejezésekben nincs osztály elleni izgatás és kéri a peticzió elutasítását. A tárgyalást pénteken folytatják. Egy nemzeti irodalmi szövetség megalakítása. Budapest, decz. 16. (Saját tudósítónktól.) Jókai Mór, minta Petőfi társaság elnöke ma lelkes felhívást küldött szét az összes vidéki irodalmi társulatokhoz és közművelődési egyesületekhez, köztük a szatmári Kölcsey-körhöz is, — felszólítva azokat, hogy egy nemzeti irodalmi szövetség megalakítása czéljából január hó fi-án Budapesten tartandó nagy gyűlésre két képviselőt küldjenek. A szövetségnek az lesz a czólja, hogy az összes iro- 'Jalmi körök eddigi elszigeteltségét megszüntesse, a vidékkel karöltve irodalmi eszményeinket megvalósítsa és a hazafias idealizmust fejleszsze. Megfagyott ezigányok. Arad, decz. 16. (Saját tudósítónktól.) Hunyadmegye határában levő Blersenyi községben ma 18 sátoros czigányt megfagyva találtak. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviseló'ház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, decz. 16. A kópviselőház a könyvtári bizottság jelentése után a kivándorlási javaslatot kezdte tárgyalni. Az első szónok Bartlia Ödön volt, a ki a Kos- suth-párt nevében kijelentette, hogy a javaslatot, mely nagy szoeziális bajt igyekszik orvosolni örömmel elfogadja. Hegedűs Lóránt nagy érdeklődés közepette bőszéit a tömeges kivándorlásról s figyelmeztette a kormányt a konzulátusok üzérkedésére, mely leginkább oka annak, hogy a kivándorlás hazánkban oly ijesztő mérveket öltött. Kéri a magyar czi- mer alkalmazását s felhívja a kormányt, hogy sürgősen intézkeejók a székelyek ejoláhositása ellen. Egy bazár rendezését tartja legelső ellenszernek. Beszéde után elnök az ülést 10 perezre felfüggesztette. Szünet ntán Csernoch a néppárt nevében beszólt. Hosszasan foglalkozott a kivándorlási javaslattal, melyet végül elfogadott. Meghiúsult leányszöktetés. Hungara Szatmáron. A magyar leány ősidők óla igen kedvelt exportezikk volt, mely a lélek- kufároknak mindig busás jövedelmet hozott. A sötétben munkálkodó leánykereskedőkre azonban az újabb időkben rossz idők járnak, mert a felháborodott közvélemény irgalmatlanul lesújt reájuk és éber szemekkel őrködik a különben is megrendült erkölcsi állapotok fölött, nehogy az immoralitás levegője az egészségesebb társadalmat is megfertőzze. Sajnos, a leány, ha fiatal és szép még mai nap is értékes vásári czikk. Ezek a szerencsétlen leányok többnyire a tudatlanság és tapasztalatlanság áldozatai és csak keveset lehet az elbu- kottak nagy számából abba a kategóriába sorozni, a kiket a vér hatalma kerget a bukás örvényébe. A prostituáltak mégis seregestül ödöngenek utczáinkon, különösen a nagyobb városokban, a kiket egy könnyű élet csillogó reménye Hajtott bele abba a világba, hol megszűnik az erkölcsi élet tisztasága és kezdetét veszi egy czéltévesztett élet. Elveszett alakok, a tisztességes társadalom számára meg- menthetetlen alakok ezek, a kik a lejtőre tévedt utón sülyednek lefelé addig a fokig, a hol végre is megszűnik az emberi méltóság és nem tudnak különbséget tenni az erkölcsi érzületéből teljesen kivetkőzött nö és az állat között. Nálunk is felütötte fejét a csábitó kisértés egy szép fiatal asszony személyében, a ki egy fiatal, gyönyörű tizenötéves leányt akart hálójába keríteni, de a leány jó érzése és anyjának szívós ellenállása meghiúsította az elvetemedett asszony vakmerő szándékát: A múlt héten történt, hogy egy elegánsan öltözött fiatal asszony az utczáu megszólította a szépségéről álIÁ Róth Fülöp kárlsbádi ezipőrak. tárat ajánljuk a t. vevő közönségnek mint lecralosóbb bevásárlási ® § • • • Közvetlen a Pannónia száiioaa mellett! Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.
