Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1902-12-16 / 31. szám
Szatmár, 1902. deczember 16. Első évfolyam, 31. szám. Előfizetési árak: Helyben hézhez hordva: Egész évre . t2 kor. F*y 6 kér. Negyedévre . 3 kor. Egy héra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . 8 kor. Negyedévre . 4 kor. Egy hóra . 2 kor. Egyes szám ára 2 kr (4 fi.) Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Felelős szerkesztő: Kiadja: Kiadóhivatal Kazinczy-utcza 6. szám. hova a lap szellemi .löszét illető minden közlemény intézendő. HARSÁNYI SÁNDOR. A SZERKESZTŐSÉG. Kazinczy-u. 6. hová az előfizetések és a lap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendök. A párbajorvosok. Szatmár, decz. 15. Szombathelyi orvosok, hir szerint, mozgalmat indítottak, hogy a magyar doktorok ezentúl tagadják meg a párpajoknál való sebészeti asszisztálást. Mert akkor majd lehetetlenné válik minden duellum. Dehogy válik tisztelt doktor urak! Egyszerűen az áll elő, hogy önöket többé nem párbajokon való jelenlétre szólítják fel, hanem egyszerűen sebesülthöz hívják. Önöknek pedig kötelessége tüstént menni, teljes fölszerelésökkel. Ahhoz nincsen közük, hogy mikor és mikép történt a sebesülés s nincsen joguk azt mondani: „Párbajsebet nem orvosiunk.“ Seb csak seb önök pedig feleßküdt orvosok. Igaz megtörténhetik, hogy a házban vagy a kaszárnyában, ahova önöket vitték, egy-két percznyi türelmet kérnek s csak egy kis várakozás után vezetik be a doktov urat a terembe vagy a lovaglóis kólába, a hol a megvágott vagy meglőtt emberek vaunak. De önök mégis teljesitik kötelességüket Ez különben csak a régi magyar szokáshoz való visszatérés lenne. Tudtommal még a hatvanas években sem nézték végig az orvosok a párbajokat. Az időben a felfogás az volt, hogy a viadal színhelyét a négy segéden kívül senkinek seni szabad tudnia; a feleknek sem. A kitűzött órában egy-egy segéd elment a maga feléért, a másik két segéd meg az orvosokkal ült kocsiba. Hogy a kocsik hol fognak megállani, azt a felek és a doktorok nem is sejtették. Azután az orvos urak vagy egy szobában, vagy a bokrok mögött, a kocsiban várták, hogy majd hívják őket, ha szükség lesz reájok. Bizony akkor még nem volt meg az a mai divat, hogy a doktor urak párnázzák ki gyapottal a handageok selyem pánczélját és besy.ublimátozzák a kardok élét. Jó, ha egy kis kendő védte a carotist; továbbá nehéz és sznblimáttatlan íardokkal verekedtek. Különben beszéljünk néminemű véptelenségeket Tegyük föl a föl íem tehetőt, hogy a magyar orvosok ezentúl párbajnál nem asszisz- ;álnak; sőt még csak a párbajban kapott sebeket sem kezelik Továbbá a patikáriu8ok kimondják, hogy párbajban elesett emberek számára nem adhatnak el tiz fillér ára kötözőszert sem. Azt nem is emlitve — hiszen magától érthető, — hogy a kórházak sem fogadnak be semmi duel- lánst. Vagyis az ilyen pária elveszti azt az emberi jogát, hogyha beteg: ápolásban részesüljön. Azt hiszik az urak, hogy akkor a párbaj megszűnnék ? Ha azt hiszik, ugyan rosszul hiszik. Ne feledjék, hogy Angolországban akkor volt a legtöbb párbaj, mikora XIX. század elején halállal büntették. S lám még ekkor is akadtak segédek, talán azért, mert rájok meg taposó malom várt. Nem ez és nem ilyen a mai párbaj megszüntetésének módja, hanem az állami becsületbiróság, mely megszabja az elégtételt, mely ha kell, lehet fegyveres is. Ha a katonatisztek között iehetséges az ilyen intézmény, lehetséges a polgári urak között is. Hát bizony Magyarországon élünk s itt ma még lehetetlen az olyan hatalmas társadalmi mozgalom, a milyen az angliai volt. De hogy ez a törvényes intézmény véget vetne a visszaélések és a könnyelműségek gyászos sokaságának, az a józan ész szerint bi- zonvos. TÁVIRATOK. A képviselőház ülése. Budapest, decz. 15. (Saját tudósítónktól.) A képviselőházban harmadszori olvasásban is elfogadták a horvát provizóriumot. Utána az egész ülésen mentelmi ügyeket tárgyaltak. A kérvények holnap kerülnek tárgyalásra. A Szatmári elleni peticzió a kúrián. Budapest, decz. 15. (Saját tudósítónktól.) A kúria a Szatmári Mór mandátuma elleni pe- ticzió újabb tárgyalását holnapra tűzte ki Minthogy a birói tanács két tagja olyan, kik nem vettek részt az első tárgyaláson, a tanács az ügyel holnap elejétől kezdi tárgyalni. Merénylet a belga király ellen. Brüsszel, decz. 15. (Saját tudósítónktól.) Brüsszeli távirat szerint mikor Lipóc belga király Párizsból visszatérve a pályaudvarról laékeni kastélyába hajtatott a kapu előtt a bozótból lövés dördült el. A belga hatóságok meg- czáfolni igyekeznek a merénylet hi- rét Szerintük a leggondosabb vizsgálattal sem lehetett megállapítani az állítólagos merénylet eredetét. Ivánka Zsigmond halála. Ipolyság, decz. 15. (Saját tudósítónktól.) Ipolyságról táv- iratozzák, hogy vasárnap elhunyt Ivánka Zsigmond halála megye- szerte nagy részvétet keltett Holnapi temetésére a szomszéd megyékből is számosán érkeznek Ipolyságit . A képviselőház szünete* Budapest, decz. 15. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház valószínűleg még e hét végén karácsonyi szünetet fog tartani, mely viz- keresztig tart. A kiegyezés. Becs, decz. 15. (Saját tudósítónktól,) A király ma kihallgatáson fogadta Korber osztrák miniszterelnököt, ki jelentést tett Széli Kálmán miniszterelnökkel tegnap folytatott tanácskozásról. Hir szerint a két miniszterelnök még nem jutott a kiegyezésben végleges megállapodásra, de a döntés uj évig okvetlenül bekövetkezik. Mint egy ujabh távirat jelenti, a két miniszterelnök néhány nap múlva újra találkozik. Osztrák állami kötelékből kilépett herczeg. BéCS, decz 15. (Saját tudósítónktól.) Lichtenstein Alfréd herezeg egész családjával kilépett az osztrák állami kötelékből. A fiatal Lichtenstein herczeg ugyanis, mint osztrák alattvaló nein köthetett volna egyenrangú házasságot menyasszonyával, Erzsébet főherczeg- nővel. A kilépés folytán uralkodóházbeli herczegi rangját visszanyerte, mi által az esküvőt egy uralkodó család részére előirt szértartásokkal megtarthatják. SZÍNHÁZ. Keli műsor. Kcää: X. Asszony. Szzrda: Postásfiu és a buga. Csütörtök: Zaza. Péntek : Suhancz. A régi szerető. Bemutató előadás. Vasárnap este ismét premier volt a színházban. Még pedig népszínmű premier. Géczy Istvánnak a „GyimeSi vadvirág“ és „Ördög mátkája“ szerzőjének egy újabb népszínművét volt alkalmunk látni. A bemutató iránt a közönség nem nagyon érdeklődött, — mert daczára az ünnepnek a szinház még félig sem telt meg. A kik pedig ott voltak, azok felségesen unatkoztak. Mert a „Régi szeretődnél rosszabb népszínművet még nem adtak elő színpadon. A darab silánysága szembeötlő. Nincs abban egy igaz alak sem. Szerepel benne egy Tóth István nevű gazdaember, aki az első felvonásban haragos gyűlölettel viseltetik a régi szeretője, Major Borcsa iránt, mert az mátka korában hűtlen lett hozzá. A második felvonásban halálosan szerelmes lesz Katiczába, egy libapásztor leányba, mig a harmadik felvonásba» kiábrándul-e szerelemből s újból visz- szatér a régi szeretőjéhez. Még érthetetlenebb Major Borcsa, ki után a darab a czimét nyerte. Ez csak igazán furcsa egy nőszemély. Mikor mátkája a legénynek, akkor hűtlenül el hagyja s máshoz megy feleségül amikor özvegygyé lesz akkor pedig rájön, hogy ö voltaképpen az elhagyott legényt szereti s árnyékként fut utána. A mondókájukat pedig unalmasan és hosszadulinasan adják elő. A sovány cselekmény három hosszú felvonást tölt be s rettenetesen el van nyújtva. Epizód alakjai pedig egyáltalán nincsenek a darabnak. Az ilyen népszínmű, ha Géczy irta is, lomtárba s nem színpadra való. Az előadás inég inkáb kidomborította a darab gyöngeségeit. A ezim- szerepet Torday Adél játszotta s biSzatmár és vidéke elsőrangú czipőraktára. — Szatmár Deák-tér. Nagy választék magyar kézi munka gyártmányú úri-, női- és gyermek ezipőkben, valamint korcsolyázó és hóczipőkben. Solid árak. KfliinlegessÉp egyedüli raktára. Előzékeny kiszolgálás.