Szatmári Hétfő, 1913. március-június (1.évfolyam, 1-12. szám)
1913-05-19 / 8. szám
2. ©Mal SzEftmárl Hétíö 3. szám ék meg arról, hogy ott egy kis Fertő tó erjedő vize terjeszti a város-negyed adófizetői közt az epidémiát. Ävagy mit bánja ő, hogy azoknak a nyomorult firkászok- nak bántja a szemét a város kellő közepén begyepesedett ta- kariíatlan utcák I És hogy még minden héten találnak valami újat, még a halottaknak sem hagynak már békét, azoknak jó átemelő, csak az ujságokank, nem. Pedig a halottak mindig kint vannak, az ujságiró — sajnos mondja ő — nincs. Olyan az újság Szatmáron, mint az a bizonyos karaván és kutyáról kitalált példabeszéd. Csak az a baj, hogy fordítva: akárhogy ugat a kutya, a karaván még sem akar haladni. No pláne még birálni is! Hallatlan vakmerőség, mikor még a nagyságos fülekig sem lehet emelkedni, hogy belesirjuk fájdalmainkat, hát még magasabbról nézni az eseményeket és birálatot mondani! Kár-kár, hogy a derest eltörölték ! De hát nem is jól kezdtük mi a dolgunkat, szépen, nobilisán tárgyaltuk. Ä közkérdéseket, a lapunk nívóját is tartogattuk, kritikánk dicséretnek is sokszor beillett, sime látjuk, hogy a nagyságos urat egy alappal biró közki- vánságnál egy „gyerünk csak“ sokkal nagyobb izgalomba hozza, azért még tenni és áldozni is tudott, emerre fütyül. Hát mi még akkor sem fogunk gyerünk csakozni, csak azért, hogy kellemetlenek legyünk s e miatt vegyék figyelembe a közönség érdekeinek tolmácsolását, de minden uton-módon el fogjuk érni a tisztességes sajtó által képviselt közérdek megbecsülését. Ha ehhez nem elégségesek a tisztességes hangon megirt ha sábok, ha nem lesz honorálva a megjelenő közérdek önmagáért, majd megírunk kis eseteket, melyek alkalmasak lesznek arra, hogy azt a tettre ingerlő izgalmat kiváltsák. FI Gyáriparosok Országos Szövetsége Szatmáron. Lapunk volt az első, amely hirt adott arról, hogy a Gyáriparosok Országos Szövetségének debreceni fiókja vándorgyűlését városunkban tartja meg. A vendégek érkezése. E gyűlésre f. hó 17-én este háromnegyed 10 órakor városunkban érkeztek Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselő, a Gy. O. Sz. aielnöke, dr. Graíz Gusztáv a szövetség ügyvezető igazga- [. tója, ifj. dr. Chorin Ferenc, dr. Kuthy l Sándor — a Szövetség központja részéről, Budapestről; Szántó Győző kefegyáros a debreceni fiók elnöke, Tö- ! rök pezsgőgyáros és még többen Deb- ! recenből. R pályaudvaron szép számú közönség várta a vendégeket és a város részéről dr. Vajay Károly kir. tanácsos polgármester üdvözölte őket. Ismerkedés. R vendégek és a fogadásukra megjelentek a pályaudvarról a Pannoniéhoz hajtattak s a Pannónia éttermében ismerkedési vacsorához ültek. Ä vacsora kedélyes hangulatban, jő későn ért véget. A gyártelepek megtekintése. Reggel 8 órakor az illusztris vendégek dr. Vaiay Károly polgármester, Figus Älbert főszámvevő és dr. Pirkler Ernő kalauzolása mellett megtekintették a város ipartelepeit. Sajnos, ezzel nem sok dolguk akadt. — Megtekintették a városi vil- iamosielepei, a szaru- és csontárugyá- rat. a koporsógyárat, a törvényhatósági vegyvizsgáló állomást, az Iparos-Otthont, a Reiter Béla cukorkagyárát és a Princ Testvérek vasöntödéjét és gépgyárát. Elragadtatással szemlélték meg az illusztris vendégek a Princ Testvérek gépgyárát; kifejezést is adtak annak, hogy a gyár berendezése, kitűnő felszerelése, a gyárból kikerült munkák kitűnő volta nagy és kellemes meglepetést okozott nekik, jól eseti hallanunk az elismerő szavakat, amelyekkel az illusztris vendégek a gyár tulajdonosait eihalmozták. A gyűlés. R telepek megtekintése 10 órára ért véget s a társaság felvonult a városháza nagy tanácstermébe, hol már a vendégek megérkeztéig szép számú közönség gyűlt egybe. Képviselve volt az iparosok minden szakmája; kereskedők is nagy számban voltak jelen. R vándorgyűlést Szántó Győző kefegyáros, a Szövetség debreceni fiókjának elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében köszönetét mondott a város polgármesterének, aki készséggel bocsátotta át a gyűlés céljaira a közgyűlési termet, s aki oly szívesen fogadta a város nevében a gyűlésre érkezett vendegeket. Üdvözölte a központ nagynevű jelenlevő embereit Hegedűs Lórántot, dr. Gratz Gusztávot és ifj. Chorin Ferencet. Üdvözölte az összes vendégeket és megjelenteket s megnyitotta az ülést. R megnyitó elhangzása után dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármester emelkedett szólásra. Köszönetét mondott a debreceni fiók elnökének s mindazoknak, akik azon munkálkodtak, hogy a vándorgyűlés Szatmáron tartassák. R város nevében köszönti a város vendégelt. Kivánja, hogy munkájukat siker konorázza és, hogy ez a. nap kezdete legyen annak, hogy a jól megalapozott gyáripar talajt nyer Szatmáron. R polgármester szavai után az elnök Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselőt kérte fel előadásának megtartására. Hegedűs Lóránt a figyelmet végig lekötő, mély gondolatokkal teli, szellemes előadásban vázolta a Gy. 0. Sz. munkásságát. Büszkén jelentette ki, hogy a szövetség immár 910 gyárat számlálhat kötelékében. Nem az elméleti politizálás segít — szerinte az országon, hanem a folytonos, a szakadatlan, a kitartó munka. E munkát kivánja megindítani a Gy. O. Sz.; ezért dolgozik íáradhaiatlanul. Csodálkozik azon, hogy nemcsak az ország közönsége, de politikusok is mennyire fájlalták a törököket ért veszteségeket. — Miért ? Mert a török évszázadokon át rabigában tartotta hazánkat ? Ha ne.- künk szabad volt, kellett a török jármot lerázni nyakunkról, miért fáj az nekünk, ha a balkán népek szabadulni akarnak tőle ? R balkán népek melyeknek egyike, a bulgár íajrokonunk is ? Szükségünk van a balkáni szomszédokra. Szükségünk van olcsó marhájukra, búzájukra, hogy mi a drága búzánkat, marhánkat külföldre vihessük, értékesithessük. Úgy kell gazdálkodnunk, mint a paraszt, aki a termeti búzáját eladja, az ára egy részén málé- lisziet vásárol, másrészéből egyéb szükségleteit fedezi; takarékoskodik és földet vásárol. Nekünk is takarékoskodnunk kell, mert, ha változnak is a gazdasági viszonyok, — aminthogy változni fognak, — 4 %-os könnyen szerezhető pénz nem lesz. Takarékoskodnunk kell, mert ha javulnak is a viszonyok, Németországtól nem kapunk pénzt: szüksége van rá saját magának ; a francia pénzt pedig a területben gyarapodott Balkán-államok kötik le. Äz a baj hazánkban, hogy mindenki többet költ, mint a mennyit keres. Rz a baj, hogy minden szülő hivatalnokot, fix fizetésűt nevel gyermekéből. Äz a baj, hogy évente, 3000-el gyarapszik az állami hivatalnokok száma. „Másutt életképességre nevelik a szülők gyermekeiket, nálunk — nyug- dijképességreÉs, ha drágul az élet, a szükséglet, a viszonyok rosszak, a fizelESchßni és Sán/ári ißsvaj, Prágai-sonka, hideg feiuágoi- iak, pezsgők és borok <] TeIeSdii 336. Borgida MiklósDEák-iér [UárDsi bérpa'otaj üapanta frissen pörköit káuék, nál Heller és Kugler bonbonok, t> fűszer és csemßge áruk.--------• b Telefoni megrendelések azonnal házhoz küldetnek. 8—10
