Szatmári Hétfő, 1913. március-június (1.évfolyam, 1-12. szám)

1913-04-29 / 5. szám

2. oldal Szatmári Hétlő 5. szám dők közül tovább is áldozatait. Népirodát létesítő jó urakl Ke­ressék meg a főmérnök áldatlan fiókjának a kulcsát! Szatmári közélet. Egy-egy megtörtént esemény kény­szeríti az embert arra, hogy gondol­kozzék az összefüggésben lévő körül­mények felett és gyakran olyan ese­mények váltják ki belőlünk ezt az el­mélkedést, melyek alkalmasak arra, hogy belőlük közéletünk egész bírá­lata szülessék meg. Számomra szegény Kiss Bertalan tragédiája képezte az elmélkedés tár­gyát. Az ő erőszakosan megállított be­csületes szivének vére foltot ejtett közéletünk fehérségén. Ajkunkra tolul a kérdés: micsoda félelmetes társadal­munk van nekünk, hogy az ilyen em­ber kezébe is fegyvert adhat? Békes­ség szegény halottnak, nem fogom há­borgatni megtört lelke keresett nyugal­mát, nem Kiss Bertalannal kell nekünk foglalkozni az ő esete miatt, de ma­gunkkal, Szatmárral, a szatmári köz­élettel, a felfogásokkal, mely — ime be­bizonyítva áll — alkalmas a gyilko­lásra. Tulcsapongó, merész fantáziával kell keresni társadalmunk kinövéseit, a lo­gikai következtetés, sőt még az eszme- társitás is mind kevés arra, hogy min­den téren rábukkanjunk a sok-sok hit­ványságra. Hiszen város vagyunk, — már nagy város, melynek sokféle ren­disége gyilkoló harcot folytat az ura­lomért, az érvényesülésért, a vallás által tanított szeretet is arra jó, hogy annak is legyen egy külön harci lobo­gója, mely alatt csatára indul a másik csoport vallása ellen. A köztéren való szereplésen az érvényesülés nem a tu­dáshoz, hanem a csúszás-mászáshoz van kötve, alkalmazkodó szolgája, uszályhordója kell lenni annak a cso­portnak, mely tradíciók alapján képvi­seli Szatmár várost. Mindenki elesik, ki nem tud magalkudni önmagával és a hatalom örökös uraival. Tettvágy, ész, munkabírás, tisztesség nem kvalifikál semmire, de a viharedzett gyomor igen, s akinek nincs ilyen, halott ember a szatmári társadalomra és közéletre. Mi már nagy város vagyunk, de azért a közéleti csatamezőt, az alko­tások kutforrását s a nagy emberek szereplésének szinterét még a névnapi lakomákon kell keresni. Szegény Kiss Bertalan esperesnek meg kellett halni, mert a fórumon levő patríciusoktól megtudta, hogy ő proscribált ember lesz, mert igazi férfi volt, aki a gyarló ember ballépését erős, nagy férfiszivvel helyreütötte. Megtudta, hogy Szatmá- ron a hatalom árnyékába futkosó ge­rincteleneknek hajuk szála sem görbül meg, mégha a becstelenség szégyen­foltot is sütött homlokukra; itt elv, hogy a jó szolgát nem szabad bántani, ha lopott is, az uralkodás köpenyege bő, elférnek alatta a kis szennyesek, — de gerinces ember, aki tud, lát, és egye­nesen azt teszi, amit a közért tenni kö­telesség,— az nem kell közibünk. Állítólag ezt meg is írták neki s ez a levél vitte a sírba. Ki irta, miért irta, ne keressük, méltó képviselője volt ő azoknak, kik jogot éreznek arra, hogy az itteni állítólagos társadalom nevé­ben, megbízásból vagy anélkül beszél­jenek. De nem sokáig, mert ne feledjük el, hogy az a kis csoport csak bitorolva viszi a hangot ebben a városban. Van itt egészséges, tettvágyó, alkotó, de el­nyomott igazi városi polgári elem, mely már nyitja a száját, hogy oda kiáltsa: ...................elég volt! Jó l jár, ha UUJft cipőn jár. Kint leszünk a vízből_ Vé gre Yalahára történt egy olyan lépés, mely a magyar vá­rosok boldogulása felé vezet és ha sikerül hamarosan nyélbe ütni a dolgot, egész közgazda­ságunk felszabadul a pénzkrizis által okozott irtózatos nyomás alől is. Ä magyar városok kötvény kibocsátási jogának törvénynyel való rendezéséről, s evvel kap­csolatban egy 350 milliós külföldi kölcsön felvételéről van sző. Ä városok nyomorúságos pénz­viszonyait nagyrészben az idézte elő, hogy ki vannak szolgáltatva a kartelbankok önkényének. Kül­földi tőkét igénybe nem vehettek a kötvénykibocsátási joguk hi­ánya miatt, ezt a jogot pedig az állam féltette a városoktól a sa­ját hitelének megóvása céljából. Ä hosszú és ma is tartó pénz­krizis oly mérveket öltött, hogy már nemcsak a városokat, hanem a bennük élő kereskedelmet és ipart is félteni kell az összeomlás­tól, valóságos nemzeti veszedelem előtt állunk! Mentő akciónak lehet nevezni tehát annak a csoportnak a tö­rekvését, mely a belügyminis­teriummal karöltve a pénzkrizis- nek egy csapásra megszűnését akarja elérni. Országgyűlési képviselők- és pénzemberekből álló csoport a kötvénykibocsájtási joggal együtt szerzi meg a magyar városoknak a 350 millió korona külföldi köl­csönt, melyből a városok a beje­lentésük arányában részesednek. Evvel az akcióval kapcsolatos lesz a városokra háramló és majdan fixirozandó olyan kötele­zettség, mely alkalmas lesz a kereskedelmi és ipari életet fel­lendíteni. Szatmár városa 10 millióig lesz érdekelve, el lehet képzelni; mit fog az jelenteni a szatmári iparra és kereskedelemre, ha piacát ilyen óriási olcsó külföldi tőke keresi fel. világ­szabadalom Légióim mid 9 jegnloir A városi vízvezeték és csatornázás. Irta: Kovács István, oki. gépészmérnök, városi vizmü igazgató. II. Közlemény. Annak a körülménynek, hogy az ösz- szes tényezők a mélyfúrású kutakra alapították az általános vízvezeték léte­sítését, közegészségügyi szemponton kívül egyébb okai is voltak. Ezek az okok ismeretesekké válnak akkor, ha egy mélyfúrásokra alapított és egy folyami vízvezetéket hasonlítunk össze, miután Szatmár-Németiben csakis e két megoldási módról lehetett szó. össze­hasonlítjuk Szeged város és Szolnok vízvezetékét, melyek közül az első mélyfúrásokból, az utóbbi pedig szűrt Tisza vízzel látja el a közönség víz­szükségletét. Szeged Szolnok Lakosok száma a _onnA ... . vízmű körzetében 28000 15000 lélek összes befektetés 1,100.000 1,100.000 korona Napi vizszolgálás 7500 1800 köbméter Vizbeszerzés költsége 0'6 4’6 f. kbm.-enkint Üzemköltség 2-2 8'2 „ , összes költség 5-8 34‘4 , , Vizdij - 10 40 „ , Nyereség 1912-ben 7000 — korona Veszteség — 30000 , Látható tehát, hogy csaknem két­szeres lakosszám, és ugyanolyan tőke befektetés mellett a mélyfúrású kutakra alapított vízvezeték több, mint négy­szeresét szállítja a szürött folyóvízzel biró vízvezetéknek s e mellett az ösz- szes költségek is kisebbek sőt a mély furásu vízvezeték 7000 kor. nyereséget volt képes felmutatni s ugyanakkor a másik 30 ezer korona veszteséggel dol­gozott. Tescheni és Sárvári teavaj, Prágai-sonka, hideg felvágot­tak, pezsgők és borok <] Telefon 336. Borgida Miklós-nái Deák-tér [Városi bérpalota] Maponta frissen pörkölt kávék, Heller és Kugler bonbonok, t> fűszer és csemege áruk. Telefoni megrendelések azonnal házhoz küldetnek. <1[ > < 5—10

Next

/
Thumbnails
Contents