Szatmári Hétfő, 1913. március-június (1.évfolyam, 1-12. szám)
1913-03-31 / 1. szám
1. szám Szatmári Hétfő 3. oldal sen egyik az uj szomszédságnak nem örvendő bizottsági tag fel nem hívta volna a városi hatóság figyelmét erre a műszaki merényletre, mely örökös rettegést és keserűséget hoz az érdekelt ingatlan-tulajdonosokra. A városi hatóság mégis mozdult erre és memorandumban kérte az alispánt, hogy ennek a tervnek, mely a várost, úgy is, mint ingatlan tulajdonost, úgy is, mint az érdekelt ingatlan-tulajdonosok képviselőjét mélyen és örök időre sérteni célozza, még az engedélyezési tárgyalását se tűzze ki. Bár a memorandum, melyet az érdekeltek csaknem egyhangúlag aláírtak, bőven és részletesen kifejtette a terv esetleges meg- valósitása folytán előálló káros következményeket, mégis jó volna, ha a polgármester ez ügyben a szokottnál nagyobb erélyt fejtene ki s bebizonyítaná, hogy túl lát a — madarászi határon. A végből, hogy elfogultaknak ne láttassunk, nem hallgathatjuk el a társulati közgyűlésnek a tároló medence kiépítése folytán sujtandók irányában határozatiig kifejezett jóindulatát. Ugyanis azt határozták, hogy, ha a kb. 112 ezer koronában előirányzott megoldás nem válik be, akkor fentartják a jogot arra nézve, hogy másképpen és pedig véglegesen gondoskodjanak a vizek elvezetéséről. Mivel még eddig sohsem csináltak valamit olyan rosszul, hogy teljesen használhatatlan lett volna, illetve a készítők azt ilyennek ismerték volna el, ez a nagylelkű ajánlat kellőkép értékelhető. — Különben bizonyítja ez ajánlat iiluzórius voltát a hozzávetőleges számítás is. A mű ugyanis 112 ezer koronára van előirányozva, de valószínűleg 150 ezer koronába is bele kerül; mig a végleges megoldás — mint mondják — 200 ezer koronát emésztene fel. Tehát 50 ezer korona megtakarithatásá- ért kellene meginnia a szatmári birtoko soknak az ecsediláp kellemetlen, de fölösleges levét. Azt hisszük, ehez nem kell kommentár! Amerikai Sárii cipők YUJÄNÄL íi korona. ii sziliül mm kiivise. fiz uj míSneiyíelep Szötmöron. 20C munkással ísg doigczni. Szatmár. március 31. Városunkra igen jelentős ügy tárgyalását fejezte be a hatóság az állam- vasút intézősegével. A szatmári állomás kibővítése és ezzel kapcsolatban egy nagyszabású mühelytelep létesítése jutott a megvalósulás stádiumába. A máv. osztálymérnőksége elkészítette az állomás kibővítésének és a műhely- telepnek terveit s tárgyalásokat folytatott a tanáccsal az építkezéshez szükséges telkek megvétele iránt. A tanács belátta a városra nézve az ügy nagy fontosságát és minden erővel azon volt, hogy a létesítéseket előmozditsa. Az építkezésekhez szüksége van a vasútnak mintegy három katasztrális hold földre, melyet a város a vasút rendelkezésére bocsájt azon földjéből mely a fehérgyarmati és bikszádi vasutak elágazása között fekszik. Az árát a tanács igen méltányosan négyszögölenként 1 koronában javasolja megállapítani. — Az áprilisi közgyűlés fogja ezt a fontos ügyet letárgyalni. Városi tejközpont. Szatmár. 1913. március 31. A rohamos fejlődés következ- ményeképen a városi hatóságnak ma már nemcsak a közmüvek: vízvezeték, csatornaépítés, város- rendezés, gyáralapitás stb. síb. kérdéseinek, de a városi élet elviselhetővé tétele szempontjából a közélelmezés jobbá és olcsóbbá tételével is foglalkoznia kell. Ezen a téren az állapot ma már csaknem tarthatatlan. Ä drágaság folyton fokozódik. Ennek dacára drága pénzen sem lehet az egészségügyi követelményeknek csak részben is megfelelő élelmiszereket beszereznünk. E bajon pedig segítenünk keli. Különösen a város jó tejjeli ellátása volna az első lényeges és fontos lépés e cél érdekében. A tej végtelenül drága s ennek dacára legtöbbször oly hiányokban szenved, melyek mind a legelemibb egészségügyi követelményekbe ütköznek. Nem is szólunk a temérdek hamisítási esetről, melyeket újabban a rendszeressé váló vizsgálat felderített. De a főbaj az, hogy egyrészről elég tejet a piacon nem kaphatunk, másrészről ha kapunk, nem tudjuk mit vásároltunk. Nem tudjuk, nem beteg tehén tejét hozták-e a házhoz?, nem tudjuk, nem hordja-e a tej a köny- nyeimü kezelés folytán valamely betegség csiráit magában s ha ebből folyólag esetleg betegség üti fel a fejét családunkban, tehetetlenül és magyarázat nélkül állunk s még csak nem is gyanakszunk a tejre, mely a bajt okozta. Pedig igen gyakran vezetne a kutatás oda, hogy a betegség eredete: mert nem hygie- nikusan kezelt, rossz tejet juttattak háztartásunkba. Egy ily népességű városban, mint a mienk, nem egy, de legalább 4—5 jő tejkereskedésnek kellene dolgozni. Hogy pedig nincs, és ha volt,—megszűnt, ennek okát nem a vállalkozás hiányának, de a tejkereskedés szervezetlenségének, különösen pedig annak kell betudnunk, hogy a nagyobb tehenészetet elbíró gazdaságok a tejet nem tudván megbízható, állandó és megfelelő biztosítékkal is rendelkező eladóra bizni, nem bíznak a mindenkori értékesítésben. Inkább nem tartanak tejgazdaságot, mintsem kiszolgáltassák magukat a bizonytalan értékesítés folytán beálló károsodásnak. Ily viszonyok között a városi hatóságtól várjuk, hogy ne nézWeisz Miklós lőszer-, leslek-, csemege-, Dorkülönlegesseg es ásványviz-Kereskedese C! -f-n-tL-a JL Deák-tér 26. sz. (plébánia-épület) LXXÍ.O.X* Telefon szám 96. D Ajánlom a t. közönség figyelmébe fűszer- és csemege üzletem, hol naponta friss sonka és felvágottak, házi és tea vajak (Tescheni és Gróf Károlyi László- :: féle) kaphatók. ::
