Szatmári Gazda, 1918. (10. évfolyam, 1-20. szám)
1918-05-11 / 19. szám
•?k Űi vi-.ZUP május 11. mennyiségben azonban a többi vármegyék -is részesülhetnek. Alelri$küxik és titkárunk agilitásának meg lett az az alig remélt eredménye, hogy egyesületünk t-'ínyésztés céljából 10000 drb. juhot oszthat ki vármegyénk gazdái között. 'Előjegyzés célja- \ ból kérjük sürgősen jelentkezni, lsgkésőbb f. j hó 17-ig a titkári hivatalnál, az ára páronkint ] előreláth tólag 340—350 K. lesz, mely összeg ■■ fenti határidőig lefizetendő. Részletesebb tájé- \ kozási különben az egyesület titkári hivatala nyújt. Ezek voltak azok az igen fontos kérdések, melyeknek kedvező megoldása gazdáinkra nézve létkérdés, s a mely megoldás a mai nehéz viszonyok között, fent nevezetteknek elismerésre méltóan sikerült. n®' Az O. M. G. E. közgyűlése. Mint már közöltük, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület áprjlis 28-ikán tartotta rendkívüli közgyűlését, melynek főtárgya az elnökválasztás volt., Elnökké Zselénsky Róbert grófot, az Egyesület eddigi alelnökét választották meg. Alelnökök lettek: Oszírolucz- ky Miklós, Somsich László gróf és Mezey Gyula. Áz ujonan megválasztott elnököt Osztroluczky Miklós alel- nök üdvözölte. Zselénsky Róbert gróf az üdvözlést s a megválasztást megköszönve, programmot adott. Prog- rammbeszédében többek közt a kövétkezőket mondta • Hálával és kegyelettel emlékezik meg elődjéről, Éujáriovitís SándotHM, majd jelzi; tfogy iránya ismeretes, a népszerűségét soha sem kereste, konzervatívnak, a megfontolt haladás emberének váltja magát. A gazda nem dolgozik hirtelen eredményekkel, mint az iparos és a kereskedő, csak a konzervál ív jellegű vidékre tái maszkódő társadalom lehet erős. Divatos jelszavakkal alkoíni nem lehet. Szór a 'bírt ^politikáról, melynek jelszavaitól ma viszhangzik az ország, képtelen, a tulajdon szentségét. sem tisztelő törvények hozatalát, sürgetik. ; Vétkes dolog" a birtokkategóriákat ellentétbe, helyezni. ] Ragaszkodnunk kell a mai vámpolitikához, mely a jö- : védelmező termelést biztosítja. A gazdának szabadságra van szüksége, nem lehet zaklató intézkedésekkel megkötni a termelést, minden- törvényt elő kell mozdítani, amely gátolja a lustaságot, csökkenti a játékszenvedélyt, megszűnteti áz uzsorát.'Óhajtja az eddigi testvéri együttműködést a Gazdaszövetséggé, a kisgazdák a szövetkezetek hűséges ápolásával, A többtermeléshéz tőke, munka, erő, szakértelem és sok más tényező kell. szükséges tehát ezeket a feltétleneket megszerzni. Szükségesnek tartja az ünepnapok csökkentését, a mezőgazdasá- .gi érdekképvisetete gamely hivatva van a Gagzdasá; ‘ Egyesületek Országos SzBvétségének eddig is érdemes munkáját kiegétóitérti nagy flhlyt helyez a vidéki gaz- dssági egyesületek eddig is élismert munkásságára. Áz adópolitika súlyosan nehezedik a gazdákra, hogy énnek terhei elviselhetők legyenek, organikus intézkedések szükségesek. A magyar legtökéletesebbb gyermekét ne- V'. Ije gazdának, mert ez a legtöbbet kívánó pálya. Még egyszer megköszöni a vele szemben nyilvánult bizalmat, koránál fogva nem is merné elvállalni az elnökséget, — két év múlva hetven éves lesz, — ha nem számíthatná három fiafal tetterős alelnökre és az OMGE. buzgó, teljesen szakértő és a feladatokat a leglelkiis meretesebbben teljesítő igazgatóságára s a tisztikarra. Ezután az indítványok kerültek a napirendre. Ru- binek Gyula igazgató ismertette mindennekeiőtt az egyesület ármegállapitó bizottságának már nyilvánosságra hozott javaslatát. Hangsúlyozza, hogy a gazdaközönség az egymásra torlódó események hatása alatt közel van a robbanáshoz, éppen ezért nem mint eddig szokásban volt, bizalmas javaslatokkal fordulnak a kormányhoz, hanem a nagy nyilvánosság előtt elhangzó követelésekkel. Rámutat különösen a mezőgazdasági termelés óriási lekötöttségére, amivel szemben minden más közgazdásági ágban a szabad verseny érvényesül. Jogos tehát a gazdáknak az a kívánsága, hogy az egyenlő elbánás elvét alkalmazzák a mezőgazdaságra is. Minden ma létező bajnak legfőbb oka az, hogy a kiadott kormányrendeletek sohasem számoltak áem a termelés, sem a fogyasztás jögos érdekeivel. A gazdaközöriség ma már egyáltalán qem hajlandó tűrni; hogy a vblutaromlás minden terhét a földmivelés viselje, meg kell azt osztani a közgazdaság többi ágai között, akár kényszer, akár kompromisszum utján. Behatóan foglalkozik végül a központok dolgával, amelyekről elítélően nyilatkozik ma már a közgazdasági élet minden tényezője. A gazdaközönség is egyhangúan követeli az összes létező központok megszüntetését. Almádi Géza ä Rabatt forgalmat tartja a gazda érdekében állónak, mai rendszer csődje a gazdának. Unger Lajós szerint ar termést a esetésnél kel) lefoglalni, a fejkvóta alacsonyba mai ke^éjés tuWtága. iggnrbuQJ lan^tasaji Gaái Gaszton a határozati javaslatot az .e'iő erélyes lépésnek tekinti a gazdák részéről. Pótlást terjeszt elő, mely szerint á rckvirálás csakis a hadsereg szükségletére szorítandó. Zab és egyéb termények hrzlaíási célokra * nem rekvirálhatók. A határárak újra rendeztese- nek. A mezőgazdasággal méltányos elbánást követel. Felelőssé teszi a következményekért a kormányt. Ezeket a kívánságokat legfelsőbb helyen is tolmácsoltatni kívánja. Á közigazgatás emberei plutokratikus alakulásban ne vehessenek részt, az állami tisztviselők ne húzhassanak ilyen vállalatokból jövedelmeket. Rubinek Gyula *1
