Szatmári Gazda, 1918. (10. évfolyam, 1-20. szám)

1918-03-09 / 10. szám

1 ÚA . U* i>-r-'Í.íV vi ív­ban tartózkodott és azután átmenet nélkül hosszabb időre levegőre kerül, betegségével bosszulja meg szülei vigyázatlanságát. Az edzés nélkül beültetett palánta már; az első nap elhervad, főként, ha a száritó tavaszi szél forgatja, szaggatja szét az üveg alatt neveit zsenge nö­vényzetet. A palánta edzése csaknem kizárólag a helyes sze- lőztetéssel történik. Ha a palánta elérte megfelelő nagy­ságát, valamint a szabadföldi helye előkészíttetett, ezt megelőzően 8—10 nappal a palánta-ágy ablakait a szél­járás figyelembevételével egyik napon a felső, másik napon az alsó oldalán nyitjuk fel. Később az egymás melletti ablakokat ellenkező oldalaikon támasztjuk fel, vagyis kertészeti szóval élve, keresztlevegőt adunk: 5—6 nap múlva az ablakokat minden sarkon felemel­ve tartjuk: 7—8. napon nappal, ezután pedig egész a kiültetésig éjjel is üvegtakaró nélkül maradnak palán­táink. A korai palánták egy része e hó utolsó felében szabadba ültethető, ilyenek: a Korai bécsi, Jánosnapi, Express fejes káposzta, sor- és tőtávolságuk 40x40 cm. Kapucinus és Uimi korai kelkáposzta, térráilásuk 30x30 cm. Bécsi üveg és Angol üveg fehér és kék karaláb, térszükségletüx 25x25 cm. mig a tavaszi, vagy májusi saláták 30x30 cm. területet igényelnek. A melegágyba palánta nevelés céljából e hó fo­lyamán vetendők még a következők: cserepekben din­nye, spárga-tök. ugorka, ezeknek lehetőleg finom, érett levélföidet, va. y tiszta gyepszinföldet használunk. Hagy­mát, (Zittaui) párhagymát, fejes és kötöző salátát, ma­joránnát vethetünk hidegágyba. A közvetlen helyre vetendő zöldségek legnagyobb része e hónap folyamán kerül földbe, igy a februárban be nem fejezett gyökérfélék b-jrsó, spenót, duggató-hagy- ma. Az évelők közül a sóska magját, a spárga, gyöke­reit, úgyszintén a torma gyökereit is az e célra még múlt öszszel mélyen felásott, jobb esetben megforgatott földbe rakjuk. A szabadföldi palánta-nevelés céljaira a konyhá­kért legvedettebb, napos és fagyok esetén takarható te­rületek valasztandók meg. Nagyon jók erre a célra a déli falak előtti, vala­mint a konyhakertekben alkalmazott nád-szélfogók előtti térségek, amelyeket finom porhanyóra munkálunk meg, lehetőleg még őszkor. A magvetés betakarására fino.n érett földről es apróra tört érett trágyáról gondoskod­junk; ezeket lehetőleg a magágyak közelében helyez­zük el. K . . Növendék-sertések táplálása. Az állat- és takarmányforgalmi r.-t. a törvényha­tóságokhoz a következő átiratot intézte: „Arra a körülményre való tekintettel, hogy a nö­vendéksertések táplálása a mai takarmányszük időben különösen a csontozat megfelelő fejlesztése szempont­jából ütközik nehézségekbe, a Takarmányforgalmi rész­vénytársaság elhatározta, hogy a gazdaközönségnek szénsavas meszet bocsájt rendelkezésére. Tisztelettel kérjük, kegyeskedjék ezt a vármegye gazdaközönségé­nek megfelelően tudomására hozni. Kívánatos volna, ha esetleges szükségletüket idejében jelentenék be, mi­vel valószínű, hogy csak korlátolt nagyságú készletek felett fogunk rendelkezni. Tájékoztatásul megjegyezzük, hogy 100 kg. élősúlyra és naponta 10 kg. szénsavas meszet számítunk.“ Az ipari cikkek ármaximálása. Az ipari cikkek árának maximálását a háború ; kezdete óta várja az ország. Ennek akkor kellett volna I bekövetkeznie, mikor életbeléptettek a termények ma­ximális árait, de kormányok következtek kormányra, a lánckereskedelem hurkai fojtogatták a mezőgazdasági termelőt s az összes fogyasztókat, nem volt. erős kéz, amely az ipari cikkek mérhetetlen árdrágulásává! az or­szágra eresztett szipolyozást megtudta volna fékezni. A gazdatársadalom kezdettől fogva az egyenlő el- ! bánás, a méltányosság nagy érveivel megerősítve han- í goztatta az igazság elemi erejével ezt a követelést, de meghallgatásra nem talalt. Vágre a kereskedelmi mi­niszter volt az, aki belátta, hogy a mezögazdasagi ter­melő és a fogyasztó tönkremegy, ha az ipart cikkekkel űzött uzsorát nem fékezik s a parlamentben tett bátor férfias nyilatkozatával reményt nyújtott arra, nogy eré­lyes lépesek fognak tétetni az ipari cikkek aranafc maximálására. Ez az akció meglehetősen elkésett, \ mert egyik oldalon a nagyipar s a sokszor, sőt leg- ! többször felesleges közvetítő kereskedelemoen mar fel­I ‘ gyüíemlettek a milliardok, más oldatról ugyanazokkal a milliárdokkal lettek szegenyeooek a fogyasztok s ezek között első sorban a mezőgazdasagi termelők, akiket hosszú esztendőkön keresztül pusztíthatott ez a szabad­jára eresztett uzsora, a int a legsötétebb pontja a há­borúban kifejlődött törvénytelen nyeceszkedesnek. Ma már csak úgy varftato ered.nany ettől az in­tézkedéstől, ha az állam erős kezzel belenyúl az ipari termelés szabályozására, ezt pedig úgy keli intézni, hogy elsősorban a mindennapi szükséglét eiégiitessék ki, a legerősebb kényszerentézkedésektói sem szabad visszariadni, hogy az ipar mindenekelőtt az általános fogyasztás kielégítésére szükséges cikkeket termelje ki s azok között az elsőség biziosmassek azoknak a cikkeknek, a melyekre a mezőgazdasági tenneles bizto­sítására van szükség, mert e nélkül nincs élelmezés, nincs közellátás sem itthon, sem a fronton, sem szö­vetségeseinknek, sem az ipari termelés révén uzsorás- kodó Ausztriának. Annyira tehát már elérkeztünk, hogy parlamenti : nyilatkozattal biztositők adatott ennek a habom legsö-

Next

/
Thumbnails
Contents