Szatmári Gazda, 1918. (10. évfolyam, 1-20. szám)

1918-02-09 / 6. szám

február 9 HA I MAR I 3-ik oldal. termesztés mellett a szoiőmiveiést, virágkertészetet és az ál lati enyésztél baromfitenyésztés összes fajait, ezek mellett a gazdasági üzemtant és a gazdatársadalmi szer­vezkedés alapjait. Jelentős'helyet foglal el ez iskolában a háziipari oktatás, melynek célja, hogy a „rokkantak a gazdaság­ban, kertészetben és háztartásokban szükséges eszkö­zök előállítását megtanulják, azok javítását és pótlását végezni tudják és mint kisgazdák, a gazdaságukban termett egyes terményeiknek földolgozásával szabad ide­jüket, főleg télén, jövedelmezően használják föl, mely- iyel maguknak tisztességes mellékjövedelmet biztosít­hatnak.“ Ezek közül legnevezetesebbek a kosár- és kas­kötés? á cirokmunkák, a kapü^^ és ezek -fino­mabb válfajai. Ezek mellett megtanítja az iskola az általános is­meretek elemeit. Az analfabétákat irás-olvasásra; az irni-oivásní tudókat a fbgálmázás, a számtan, mértan, természettan azon elemeire, amelyekre egy egyszerű embernek minden életviszonyában, gazdasági életében, köz- és magánviszonyaiban szüksége van. Ilyfn tanterv szerint és ilyen szellemben tanítanak az Összes rokkantiskolák. így lesz a sok elveszettnek hitt munkaerő értékes gazdasági tényezővé és igy lesz a sok élet- és raunkakedvét vesztett egyén értékes, munkás tagja a társadalomnak. Különfélék. Nyugtázás. A Szatmármegyei Gazdák Hadsegély- ző Bizottságának pénztárába újabban befolytak a kö­vetkező adományok: Rémetemező község 124 80 Oláh - gyűrűs 469-2Q, Szamos-Borhid 1538 —, Nagy Béla Lázári 100'—“ Kispalád 760-12, Gyöngy 67'30, Győr- telek 28‘26, Bükk szoldobágy 367’33, Közóp-Homoród 333 K. 88 f. Lapunk január 26.-i számában nyugtáz­tunk 16502 K. 84 fillért, befolyt tehát eddig 20291 K 73 fillér. Melegágykészités. Korai termények hajtatásához már most kell megkezdeni a melegágykészitést. Karfi­olnak, korai tőknek, korai burgonyának január közepén, második felében készítjük el, valamivel később a ká­posztaféléknek, kelnek, karalábnak, korai ugorkának, karotta stb. és korai termények (korai káposzta, kel, karaláb, hagyma stb.) palántáinak. A melegágykészités- hez okvetlen friss lótrágyára van szükségünk. Ez sem olyan ma, mint máskor. A lovak kevesebb vagy semmi zabot sem kapnak, általában lényegesen kevesebb ab­rakot és igy a lótrágya összetétele sem a szokott. Minda­mellett a tiszta lótrágya túlságosan heves ahhoz, hogy minden keverés nélkül melegágykészitéshez használjuk. A tiszta lótrágyából készített melegágy ugyanis hirtelen begyulad, hamarosan nagy meleget ad, de hamar ki is hül és korai hajtatásnál attól lehet tartani, hogy éppen olyankor (februárban, március elején) hül ki, araikor a a meiegágyi növényeknek legnagyobb szükségük van a mesterséges melegre, Ezért a mostani hadi lótrágyát is keverni kel! valamivel, ami a korhadást mérsékli és a mélégfejleszíést tartósabbá teszi. Ahol megfelelő fásitott helyek, erdők állanak rendelkezésre, ott legalkalmasabb erre a célra az összegereblyélt haraszt. A lehulott szá­raz leveleket e célból még az ősz folyamán összege­reblyézzük és a melegágytelepre hordjuk. Ugyanoda hordjuk közvetetten a melegágykészités előtti napokban a friss lőlrágyát és a kettőt körülbelül felesen keverve, összerazva, felkészítjük az ágyat, amely csak a mele­gebb időszak beálltával fog kihűlni. Ha harasztot nem tudunk szerezni, akkor érett marhatrágyát használunk a keveréshez. Részvények kibocsátása. A tőkeemelések árada­tában, amelyek megbízható becslések szerint nálunk az elmúlt évben a másfél milliárd koronát meghaladták, sokakat fog érdeklni az, hagy a Némelbirodalom az ott jelentkező tőkeemelésekkel szemben korántsem oly ii- beláris, mint a mi törvényhozásunk, illetőleg közigaz­gatásunk. Nemrég ugyanis egy rendelet jelent meg, amelynek értelmében Németországban csakis akkor en­gedélyezhetek a rokefelemeiések, ha azok közgazdasá­gilag meg vannak okolva. Ahol azonban ez be nem bizonyítható, meg kell tagadni a jóváhagyást. Különö­sen áll ez az alaptőkének úgynevezett fóteresztésénél, meiy az osztalék csökkentésére irányul. A tőkének oly emelése, mely ingyenrészvények, vagy pedig a nyere­ségnek és tartaléknak élvezeti jegyekre való átfordítása révén ál) be, szintén tilos. Ezek a rendelet szerint az ingótőkének olyan mfegszaporitásáf jelentik, meiy elide­genítés esetében a piacot megterheli, ilyen szempont­ból az *j alapítások is vizsgálat alá veendők. Azt is ki kell kutatni, vajon a részvények szilárd kezekbe mennek-e át, vagy egyenesen a piacot terhelik meg. Nálunk mindezekről szó sincs, természetes tehát a tőkeemelések körül mutatkozó féktelen tevékenység. Az Országos Sertésforgalmi Iroda (Budapest, V. Bálvány-utca 7. sz.) ezennel hivatalosan közli, hogy Szatmárvármegye területére a Steiner Ignác budapesti (IV. Béla-utca 3.) céget az iroda főbizományosságával megbízta. Felkérjük a vármegye sertéstartó közönségét, hogy hízott sertéseinek átadása ügyében haladéktalanul lépjen éritkezésbe az iroda fenti főbizománvossáva! Figyelmeztetjük a sertéstartókat, hogy szabad sertésfor-. gaiom nincs, a sertésszállítás csak engedéllyel történ­hetik s a hatósági engedély alapján közfogyasztásra hizlalt sertéseket kizárólag a m. kir. ministerium 4782—1917. M. E. sz. rendeletével felállított Országos Sertésforgalmi Iroda jogosult átvenni. Amennyiben a sertéstartók a fennálló törvényes rendelkezéseknek nem tesznek eleget, az Országos Sertésforgalmi Iroda kény­telen lesz a már elrendelt rekvirálás alapján a közel- látás biztosítására szükséges sertéseket a legszigorúbb

Next

/
Thumbnails
Contents