Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-31 / 13. szám

március 31. 3-ik oidai dekből kell könnyíteni, úgy szólván kénysze­ríteni kellene, hogy erre törekedjék, a mely által, ha egyebet nem, de legalább is megle­hetne takarítani azt a rengeteg utánjárást stb. a mely a cimen közélelmezésünket terheli és a hatósági boltok előtti tolongás is felire leszállna. E helyett mit látunk, tengeri, burgonya le­foglalva, korpa sokkal nehezebben szerezhető be mint a csokoládé; kisgazda, hivatalnok ipa­ros hogy kapjon, arról szó sem lehet, egyesek, kiváltságosak s nagy hizlaldák hozzá juthatnak pedig ezek Magyarországon, hol az állatállomány jelentékeny része a kisgazdák kezében van, a köz szempontjából elenyésző kis szolgálatot tesz­nek, szeretnék én látni olyan szaímárriémetii pa­rasztot a ki valamikor is életében Kőbányára fordult volna zsir szükségletének beszerzésénél, vagy sonkát rendelt volna Prágából, már pedig azt be kell látnunk, hogy normális körülmények között is a gazda sokkal jobban táplálkozott, mint a nem termelő hivatalnok; ebből tehát a kon­zekvencia az, hogy ha valamikor, akkor most lehetővé kell tenni a fokozottabb mérvű bur­gonya és tengeri termelést; nemcsak előmoz­dítani de kötelezni; sajnos azonban gazdáink, kiknek műk évi tengeri termésük csaknem nul­lával volt egyenlő, vetőmaghoz nem juthatnak, burgonya termésük lefoglalva, a feisöbbség az általunk is elismert fontos közélelmezés címén vetőgumót nem ad, tehát ha a jelen idők' nyo­mott helyzetétől el is tekintünk, a jövőre ’ is gondolni kellene. Mint mondtam, gazdáinkat nem féltem a nagy feladattól, ők teljes tudatában vannak köteleségiiknek s ha a kormánytól a megfelelő támogatást megkapják, kedvező időjárás melleit lesz burgonya és tengeri termésünk is. Riszdorfer Imre. A mezőgazdaságilag miveit ingatla­nok haszonbérletének meghosszabbí­tásáról. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következhet rendeli: 1. §• Mezőgazdaságilag miveit ingatlanokra vonatkozó haszonbérleti szerződések, amelyeknek szerződésileg megállzpitott vagy a 2017/1916. M. E. számú rendelet­tel (1. a Budapesti Közlönynek 1916. évi junius hó 22. napján megjelent 142. számában) meghosszabbított időtartama 1917. évi március hó 31. napja után 1918. évi március hó 31. napjáig bezárólag jár le, amennyi­ben a felek másként nem állapodnak meg, vagy a jelen rendeletből más nem következik, a lejárattól számított egy év tartamára a jelen rendelet erejénél fogva meg- hosszabbittatnak. Ha az 1916. évi junius hó 22. napjától 1917. évi márciu. hó 31. napjáig bezárólag terjedő időben lejárt haszonbérleti szerződés időtartamára nézve a felek a 2017/19'6. M. E. számú rendelet 1. §-a alapján már másként állapodtak meg, nevezetesen ha a szerződést az idézett rendelet 1. §-ában megállapított egy évnél hosszabb vagyrövidebb időre hosszabbították m eg, vagy a szerződésnek az idézett rendelettel megszabott egy évi meghosszabbításán túlterjedő további meghosszab­bítását kizárták, az ilyen haszonbérleti szerződések idő­tartamára nézve a felek említett megállapodása marad irányadó és az ilyen szerződések időtartama a jelen ren­delet erejénél fogva akkor sem hosszabbiítatik meg, ha a felek említett megállapodásában meghatározott időtartam a jelen rendelet első bekezdésében megszabott határi­dőben jár le. A jelen rendelet nem terjed ki a két évnél nem hős zabb időre kötött haszonbérleti szerződésekre, ki­véve, ha a szerződés valamely két évnél hosszabbi szer­ződésnek meghosszabbítása. 2. §. Bármelyik fél a haszonbérleti szerződés meghos­szabbításnak meliőzését kérheti, ha az ingatlan gazdasági hasznosítása a haszonbérleti viszony fenntartása né.kül is biztosítva van, vagy ha afenforgó körülményeknél fogva kölönösen a gazdasági felszerelésnek a jelen rendelet j életbelépte előtt egészen, vagy túlnyomó részben történt elidegenítése miatt vagy a jelen rendelet életbelépte előtt tett egyéb intézkedések következtében a haszonbér­leti viszony fenntartása a kérelmező félre nézve lehetet­len lenne vagy őt vagyoni romlásnak tenné ki. 3. §• A 2. §-ban említett kérelem felől a 4. §. értelmé­ben alakítandó bizottság határoz. A kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes kir. törvényszék elnökénél kell előterjeszteni, még pedig az 1917. évben lejáró szerződésekre nézve legkésőbb 1917. évi junius hó 30 napjáig bezárólag de mindeneseire a lejárat előtt, az 1917. év eltelte után lejáró szerződésekre nézve pedig legkésőbb három hónappal a lejárat előtt. 4- §• A bizottság az elnökön kívül két tagból áll. El­nöke a kir. törvényszék elnöke vagy általa kijelölt bírája. Egyik tagját a haszonbérbeadó, másik tagját a haszon­bérlő választja. A kir. törvényszék elnöke a hozzá kellő időben

Next

/
Thumbnails
Contents