Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-24 / 12. szám
2-ifr SZÁJ-Vi A ds (t \ Z > A március 24. ismereteket és tudományokat elsajátíthatják. A külföld ebben is tíz esztendővel megelőzött ben- j nőnket. Kulturáliam-e az olyan ország, amely külföldi főiskolákra kénytelen fiait küldeni, ha . őket magasabb közgazdasági kiképzésben óhajtja j részesíteni. Nekünk nem diplomás proletárokra ; van szükségünk, hanem gazdákra, akik éssze- j rüen kezelik birtokaikat, iparosokra, akik ké- ! pesek európai színvonalon álló ipartelepeket szervezni és vezetni, kereskedőkre, akik nem ; csupán az ösztön sugallatára hallgatnak, hanem i készek arra is, hogy érdekeiket összhangba I hozzák a nemzet gazdasági érdekeivel. Ezt a közgazdasági egyetemet Budapesten ■ keli feláliitáni, meri csakis a fővárosban köz- j pontosított gazdasági élet szolgáltathat ennek I az egyetemnek megfelelő rendes és rendkívüli j tanerőket. A főiskola feláiiitása el nem odáz- j ható. Nem is ütközik nagyobb nehézségbe, nem j is kerül nagyobb áldozatba, mert felhasználha- | tók erre a célra valamely már fennálló gazda- ; sági akagémia két éves felső tanfolyama. — A j „Hangya“ igazgatósága, melynek kebeléből in- í dúlt útjára ezelőtt tizenhét évvel a közgazda- j sági egyetem eszméje, úgy vélte, hogy a veze- j tése alatt álló intézetnek a rendkívüli viszonyok i folytán még áldozattól sem szabad visszariadnia, hogy az ország életszükségletéi képező intézmény megvalósítását lehetővé tegye. Ennek folytán külön alapító okiratban körülírt feltété- - lek mellett egymillió koronát bocsátott a rn. kir. kormány rendelkezésére. Számit a „Hangya“ arra, hogy az állam, amely improduktív célokra milliárdokat kénytelen kiadni, nem fog megtagadni egy-két milliót oly intézménytől, amelynél produktívabb befektetés nincs, amely megfogja nevelni a nemzetet arra, hogy a háború súlyos gazdasági következéseit viselhesse. Számítunk arra, hogy a merkantilis vállalatok mérlegkészítésüknél követni fogiák a „Hangya“ példáját. A gazdák és a gabonarekvirálások, A gazdaközönség részéről számos panasz hangzik el a rekvirálások miatt. Ezek a panaszok nemcsak a magántársasságokban, a gazdasági - etek gyűlésein mint legutóbb a Magyar Gazdaszövetség rendkívüli közgyűlésén is, hanem az országgá s termében ismételten kifejezést nyertek. A kormány Vonaság és a polgári lakosság élelmezésének biztosítása végeit kénytelen volt a gabonafölöslegek rekvirálását elrendelni, mert a példátlan rossz termés következtében a forgalomra került gabona nem elegendő sem a katonaság, sem a termeléssé? nem foglalkozó fogyaszíópofgárságnak az uj termésig való ellátásra, holott a kormánynak erről a közellátásról okvetlenül gondoskodni kötelessége, mert ellenkező esetben nemcsak az történhetnék meg, kogy a kiknek fölöslegük van, azok gond nélkül, bőségben élhetnének, azoknak pedig, akiknek nem termett annyi sem, amennyi szükségletük fedezésére elegendő, valamint a városi fogyasztó közönség az ínségnek, sőt az éhhalálnak lehetne kitéve, hanem veszélyeztetve volna a háború kimenetele is. Bármely keserves legyen tehát a fölösleges gabona rekvirálásával bekövetkezett helyzet az egyes gazdákra, azt megadással (teli fogadni és arra kell gondolni, hogy minden szem elrekviráit fölösleges gabona áldozat a haza oltárán. Azok, akik a jogos rek- virálás ellen panaszkodnak, vagy épen izgatnak sem a közélelmezésnek, sem a háborús érdekeknek sem tesznek jó szolgálatot. Ezzel szemben feltétlenül áll az, hogy minden gazdától csak .azt a fölösleget szabad elrekvirálm, ami az illetőnek gazdasági szükségletei kielégítése után tényleg fennmarad. A Közélelmezési Hivatal a gazdasági szükségletekre megfelelő mennyiségű gabona visszatartását megengedi. Ez a mennyiség a gazdasági szükségletek igényeire mindenesetre elengedő. A Közélelmezési Hivatal a h ;zzá érkezett felebbezések során megállapította, a gazdasági szükségletek fedezésére Visszatartható mennyiségeket. A megállapításnál legfeljebb azt lehet kifogásolni, hogy az igás ökrök és fejős tehenek részére nem engedélyeztek szemes takarmányt. A gazdasági szükségletre a gazda bejelentése alapján visszahagyott gabonamennyiség továbbra is zár alatt marad. A gazdaság szükségleteire visszahagyható gabonát minden gazdaja rekviráíásnál követelheti és ha a hatóság még is eirekvirálná, akkor a végzést meg kell felebbeznie a főszolgabíróhoz, ha ez nem oldaná fel, úgy a közélelmezési Hivatalhoz keii felebbezni. Ha a gazdák lelkiismeretesen járnak el, akkor a közérdeket is szolgálják. Útmutatás a rézgáliccaí való takarékoskodásra. A m. kir. központi szőlőszeti kísérleti állomás a rézgáliccaí való takarékoskodásra a követketkezőketajánba: Mivel ez idén a rézgálic nemcsak nagyon drága, de a jelenleg rendelkezésre álló rézgálic-mennyiség alig fedezi a rendes szükségletet, a folyó évben is a szőlő permetezéséta legnagyobb takarékossággal kell végrehajtanunk. — Lehet-e takarékoskodni a rézgáliceal ? Lehet, még pedig a következő szempont figyelembevételével. 1. Gondos talajmunkával. Szőlőnkben távolitsunk el mindent, a mi nem odavaló ; száraz lombot, gályát, különösen gonddal irtsuk ki a felverődő gyomot, gondoskodjunk arról, hogy szőlőn-
