Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-03 / 9. szám
2-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA március 3. A takarmánynemüeknél kedvezőbb eredménnyel számolhatok be, a mennyiben a nedves tavaszi időjárás és a kedvező betakarítási idő a réteknek és mesterséges takarmány féléknek igen kedvezett. Általában úgy minőségileg, valamint mennyiségileg várakozáson felüli termést adtak sajnos azonban, hogy itt is a munkaerő hiányában sok rét lekaszálatlanul maradt, igy tehát a takarmány termés egyrésze lábon pusztult el. A nyári tartós kedvező időjárás nagyban hozzájárult az esőzésektől elvadult földek megjavításához, igy az őszi vetési munkálatokhoz a szükséges talajmunkát a gazdák elvégezhették és a kedvező őszi időjárás következtében a szokásosnál nagyobb területen végeztek vetési munkálatokat ; örömmel jelenthetem, hogy az őszi vetések jelenlegi állása jó termésre nyújt kilátást, sajnos azonban egyes helyeken egérkár volt észlelhető, de azt a gazdák felül vetésekkel némileg pótolták. A földmiveiésügyi kormány úgy a tavaszi, mint az őszi vetőmagvak kiosztásáról kellőleg gondoskodott. A gazdák között a felügyelőség és a vármegyei gazdasági egyesület utján kiosztatott 7387 q. búza, 2916 q. árpa, 2236 q. zab, 553 q. tengeri, 271 q. lóhere, 67 q. köles és 97 q. bab. Az állattenyésztés terén sajnos visszaesésről kell beszámolnom úgy minőségileg, mint számbelileg. Különösen nagy az apadás a sertés, juh és lóállományban ; az előbbinél fő ok a nagy tengeri hiány; a tengeri -készletek a hatóságok által lerekviráltattak, igy a szükséges takarmányhoz a gazda jutni egyáltalán nem tudván, sertéseit, sőt tenyész anyagát is eladni volt kénytelen. A juh állományt pedig a nagymértékben fellépett métely kór jórészt kipusztitotta. A lótenyésztésnél is szomorú jelentéssel kel! beszámolnom, mert a vármegye lótenyésztése, mely elég jó hírnévnek örvendett, a hosszú háború alatt teljesen vissza esett, a katonaság által több ízben tarlóit ló osztályozások, a fogat szolgáltatások a gazdák legjobb ló anyagának legnagyobb részét igénybe vették. A szarvasmarha állománynál már kedvezőbb a helyzet, sőt még egyes vidékeken a megejtett próba állatszámlálások azt mutatják, hogy a szarvasmarha állomány számbelileg nem apadt. A gazdák növendék állataikat mind meg hagyták, látván mily nagy értéket képvisel az azoknak felnevelése után való értékesítés. A tenyészanyag még ezidő szerint meg van, mivel a gazdák csupán az idősebb szarvasmarháikat adták el; igy ha súlyban apadt is a szarvasmarha állomány, de számbelileg semmi esetre sem esett vissza. A felügyelőség köztenj csztési czélra 1916. évben 228030 koronát használt fel, mely összegből 92 drb. bikát és 104 drb. ten>észkant vásárolt. Ezen kívül a felügyelőség mindennemű állami kedvezmény nélkül is vásárolt a községek megbízásából tenyész apaállatokat és pedig 44 drb. bikát, 8 drb. kant. Összesen tehát kiosztatott 136 drb. tenyész bika és 112 drb. tenyész kan. A tenyész apaállatok részben állami ménes birtok, részben jobb nevű magán tenyészetekből lettek bevásárolva. juh és kecske tenyésztés. A juh állomány nagyobb uradalmakat kivéve, hol magyar fésűs fajta a tenyészet, általában rackafajta. Mint fentebb is jelentettem a mételykór a juh állomány nagy részét az előző években kipusztitotta és igy sok gazdaság fel is hagyott a juh tenyésztéssel, tekintve azonban a gyapjú árak nagy e- melkedését az einulás következtében beállott hiányt pótolni igyekeznek, különösen tapasztalható ez a magyar fésűs fajtánál, mely már köztenyésztésben is kezd el- terjegni. Kiosztás nem volt. Baromfi tenyésztés. A hús árak nagy emelkedése a baromfi tenyésztés fellendülését hozta magával, sajnos azonban a baromfi kolera és egyébb betegségek az év folyamán oly nagy mértékben léptek fel, hogy több községben a baromfi állományt teljesen kipusztitotta; e mellett a tengeri hiány, valamint azon rekvirálasi intézkedés, hogy a baromfiak részére semmi némü takarmány nem hagyható vissza és azt egyedül ocsuval lehet csak etetni, maga után vonta a szépen fejlődésnek induló baromfi tenyésztés visszaesését. Kiosztás nem volt. Nyu! tenyésztés. E téren is a magas hús árak buzditólag hatottak és mondhatni, hogy a nyultenyész- tés az előbbi árhoz viszonyítva különösen a szegény lakosság körében intenzivebb. Kiosztás nem volt. Tenyészállat díjazások nem tartattak. Állattenyésztési ismeretek fejlesztése. — E téren a felügyelőség hivatalos kiszállásai alkalmával úgy az apa állatvizsgálatok, mint minden egyéb más alkalommal a gazdaközönséggel érintkezve, a köztenyésztés emelése és a tenyész anyag megmentése érdekében, továbbá e téren előforduló hibák orvoslása tekintetében szokásos tanácsadással szolgáit. Ügykezelés. — A felügyelőséghez 1916. évben beérkezett 2009 ügy darab, mely elintézést is nyert, ezen kivüi a vármegye részéről kiosztatott 576 ügydarab mely szintén elintézést nyert. A felügyelőség kiálitott 130 drb szarvasmarháról, 624 drb. juhról, 241 drb sertésről, 49 drb lóról mérsékelt vasúti díjszabásra jogosító igazolványt. Eddig a jelentés, nézzük most meg a jelentéshez csatolt kimutatásokat, a melyek mindnyája állattenyésztésünkre vonatkozik. Az 1 számú kimutatás az 1916. évben a felügyelőség által köztenyészetek részére beszerzett bikákról szól r e szerint beszereztetett 92 drb. 2037 K. átlagárban 187460 koronáért, ezekből magyar fajta veit 55 drb. 2074 korona, 34 drb. pirostarka 2057 kerona és 3 drb. borzderes 1132 K. átlagárban, a vételárhoz adott állam
