Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-13 / 41. szám

4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA október 13. (nem termelő) vagy olyan termelő, a kinek terméke házi­szükségletét nem fedezi, vásárolhat kizárólag saját ház, szükségletére: 1., nehéz testi munkát végző felnőtt csa­ládtagok és ellátandók részére az egész idényre szemé- lyenkint 120 kilogrammot; 2., egyéb ellátandók részére az egész idényre személyenkint 100 kilogrammot. Elkészült a zsákrendelet. Hónapokig tartó hu3- zavona után végre sikerült az érdekeltségek között fel­merült ellentéteket eloszlatni és a zsákrendeletet oly formában megszövegezni, a mely nagyjában megfelel a közkivánalmaknak. A rendelet, a mely a legközelebbi napokban nyilvánosságra kerül, létesíti a Zsákbizottsá­got, amelynek feladata lesz a zzákok forgalmát szabá­lyozni és a készleteket állandóan nyilvántartani. Elnö­kéül Kazy József báró, igazgatóul pedig Lang Imre, a Haditermény zsákosztályának vezetője van kiszemelve, A rendelet szerint zsákot csak a bizottság engedélyével lehet vásárolni, tehát mind a kereskedők, mind a fo­gyasztók kötelesek ily engedélyt beszerezni. Megálla­pítja a rendelet az eladási kényszert és ily esetben a készlettulajdonos kőteles az igényelt mennyiséget a ke­reskedelmi miniszter rendelkezésére bocsátani. A zsá­kok árát a rendelet nem szabályozza ugyan, de fen- tartja a miniszternek azt a jogot, hogy a legmagasabb árakat szükség esetén meghatározza. Foglalkozik a ren­delet a zsákkölcsönzés szabályozásával is és ezt az ipart csak azok űzhetik, a kik azzal már a háború előtt is iparszerüleg foglalkoztak és a kik erre a bi­zottság engedélyét megszerezték. A rendelet megálla­pítja a zsákok visszaadásának kötelezettségét, megtiltja továbbá a zsákok bármilyen átalakítását és egyéb célra való felhasználását. Az egészen uj (ipartelepekről szár­mazó) zsákok forgalombahozatalát a bizottság intézi. Szállító igazolványok csak a magyar szent korona or­szágainak területéről elszállított küldeményekhez szük­ségesek. A korpaelosztás módozatai. A korpaelosztás rendjének legelfogultabb dicsérői is csak megdöbbenés­sel állapíthatják meg, hogy a korpáért hányféle helyre kell az érdekelteknek fordulniok. Hogy e fontos takar- mányczikk elosztásának szétforgácsolására miért volt szükség, egyáltalán nem értjük. A közönség tájékozta­tására mégis szükségesnek tartjuk közölni, hogy kinek ljová kell korpáért fordulni. I. A ki fogyasztóknak tejet szállít, az errőll szóló hatósági igazolással az Országos Közélelmezési Hiva­talhoz (3026) 1917. M- E. rendelet 4. §.) forduljon. II. A termelő, a ki a Haditermény Részvénytársa­ságnak adta be gabonáját, az a Korpaközponthoz (Bu­dapest, VII. Károly király-ut 3. sz.). III. A kis állattartók, a kiknek birtokuk nincs, csak saját házi szükségletükre tartják állataikat, a köz­ségi előljeróság ezt igazoló bizonyitványnyal irásbelileg, vagy szóbelileg ,a földmivelésügyi minisztériumhoz (130 600—F, M. rendelet) forduljanak. IV. Köz- és magánalkalmazottak, tisztviselők, mun­kások; fogyasztási egyesületek, jóléti bizottságok tagjai stb. az ezen egyesület vezetője utján a földmivelésügyi miniszterhez. V. Budapesti lakosok, kis- vagy nagyválalkozók, a székesfőváros takarmányozási alosztályához (Deák Ferencz-utcza 14.). VI. Olyan gazdák, a kik a Haditerménynek nem szállították be gabonájukat, mert azt a hatóság közben- jöttével szétosztották volt a körzetbeli ellátatlanoknak! az erre vonatkozó hatósági bizonzitványnyal felszerelve a vármegyei Takarmányozási Bizotság utján a földmi­velésügyi miniszterher (130.600. F. M. rendelet.) Az aszaltszilva és a szilvaiz zár alá vétele. Az 1917—18. év folyamán termelendő aszaltszilvát és szilvaizt, a mennyiben azt a termelő saját házi és gaz­dasági szükségletére fel nem használja, csakis a Szil­vaközpont részére idegeníthető el, a készleteket megvé­telre a Szilvaközpontnak kell felajánlani. Ez legújabb kormányrendelet a 'Szilvaközpontban egyesült szilvake­reskedő czégek monopóliumát az idei évre is meghos­szabbította, a mire pedig semmi szükség se lett volna, mert a Gyümölcsközpont, a hová egyéb konzervek is tartoznak, ezt a czikket szintén olcsóbban és czélsze- rübben kezelhetné. Oroszországban levő hadifoglyokkal a távirati érintkezés ismét lehetséges a svéd táviró igazgató köz­vetítésével. Repce idei maximális ára. Közöltük már a kormánynak ide vágó rendelkezését, de többek kérde- dezősködéséré ismételjük, hogy az 1917 évi termésű repce ára 100 kgr. tiszta súlyban a rakodó állomásra szállítva a következő: káposzta-repce 90 korona, répa­repce 86 K. vadrepce 45 K. (Elmúlt évben az árak voltak : 60, 57 illetve 29 K.) A burgonya közvetítő iroda a gazdaközönség érdekében és az ország közélelmezésének burgonyával való biztosítása céljából vármegyénkben kirendeltséget létesített. Ugyancsak megszervezte az iroda a burgonya átvevőket, akik az Országos Közélelmezési Hivatal el­lenőrzése és felügyelete alatt állanak. Ezzel kapcsolat­ban a következő és a gazdaközönséget bizonyára ér­deklő értesüléseket kaptuk: Az idei burgonyaellátás a hatóság utján való önkéntes felajánlás alapján történik. Az idén tehát az a gazda, akinek termés feleslege van, a községi elöljáróság utján tartozik azt bejelenteni. Bár­mily gyenge is a burgonyatermés, a Közélelmezési hi­vatalt vezető miniszter számit a gazdaközönség ismert hazafiasságára és illetékes helyen azt hiszik, hogy az ország burgonyaszükségletének számottevő része ön­kéntes felajánlás által fedeztetni fog. Ha minden gazda holdankint csak öt mázsát ajánlana fel, ami még az idei rossz termés mellett is lehetséges, rekvirálás nem következnék be. Másrészt azonban a Közélelmezési Hi-

Next

/
Thumbnails
Contents