Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-13 / 41. szám

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP.

A SZATMÁR MEGYEI GAZDASÁG! EGYESÜLET HIVATALOS L A P j

A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET,

AZ ÉSZAKKELETI VARMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.

Előfizetési ara ;

Xgy «vre.................................6 korona.

if el é. re

.................................3

*et;yed évre.............................1 50 „

' SxAtmarmegyei Gazdasági Egyesület tagjai ‘»sjclijUletmény ellenében díjmentesen kapják.

Laptulajdonos:

A Szatmórmegyei Gazdasági Egyesülvt, Lapvezérlő bizottság;

Böszörményi Emil dr. Domahidy István

«^aruia. Kálmán PethÖ György.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Szatmár, Deák-tér 23. szám,

hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oidít t érintő közlemények, hirdetések és pénz k küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk viss.,»,

Interurbán-telekm 217. sz.

Gazdasági munkák biztosítása.

A gazdasági munkák biztosítása tárgyában a m. kir. fölpmivelésügyi minisztérium az összes törvényhatóságok vezetőihez a következő rendeletet intézte :

„Noha meg vagyok arról győződve, hogy a magyar gazdaközönség minden erejének teljes megfeszítésével hazafias kötelessége szerint iparkodik a jövő évi termés biztosítására szükséges munkálatokat elvégezni és a tekintetben sincsen kétségem, hogy a termelőknek a sokszorosan fokozódó nehézségek elhárítása körül a közigazgatási hatóságok és közegek készséggel vannak támogatására, mégis kötelességemnek ismertem t. Címed figyelmét különösen is felhívni arra, hogy e súlyos időkben a gazdasági munkák elvégzése a hadviselés és a közélelmezés szempontjaiból elsőrangú s olyan fontossággal bir, hogy minden rendelkezésre álló erőt és eszközt igénybe kell vennünk a termelés előmozdítására és biztosítására. Nem kétlem, hogy a megsokasodott nehézségek dacára a földbirtokosok, kisebb gazdák, munkások egymás kölcsönös megsegilésével a legtöbb helyen, amint eddig, mnst is megtalálják a módját annak, hogy a megcsökkent munkaerő helyes beosztásával és felhasználásával a jövő évi termés előkészítése érdekében szükséges munkálatok elvégeztessenek, jelzem azonban, hogy ott, ahol ennek az önkéntes együttműködésnek készsége bármilyen okból hiányzanék s ahol ennek következtében hátramaradás van, a közigazgatási hatóságnak kötelessége a törvényes rendszabályok alkalmazásával a munkálatok teljesítését biztosítani.

Az 1917. évi 407—1017. M. E. sz. rendelettel, az

1917. évi február hó 17-én 600—1917. M. E. sz. a. a tavaszi szántás-vetési munkák ügyében kiadott kormányrendeletben foglalt intézkedések az 1917. év folyamán végzendő minden gazdasági munkára kiterjesztettek. E szerint a járási főszolgabíró (polgármester) köteles a szükséges intézkedéseket megtenni arra nézve is, hogy a mezőgazdasági intézőbizottságok működésűket az őszi gazdasági munkák elvégzésére is kiterjesszék. A mezőgazdasági intézőbizottság feladata mindenek előtt arról gondoskodni, hogy ott, ahol a közbelépésre szükség van, az összes rendelkezésre álló kézi- és fo- gatos erő a szántás-vetési munka teljesítésére bocsáttas- sék. E végből köteles a bizottság felügyelni a gazdasági munkaerők felhasználására és ha e tekintetben a fent megjelölt cél elérése végett hatósági beavatkozásra van szükség, a járási főszolgabíró sürgős intézkedését kikérni. A fogatos erő felhasználása tekintetében az az alapelv irányadó, hogy mindenki, akinek igáereje nem saját területének szántás vetésével foglalkozik, vagy aki saját területének megmivelését nem a kellő szorgalommal és eréllyel folytatja, köteles elhalasztón takarmányozási és elhalaszthatatlan más fuvarozási munkák teljesítésére nélkülözhetetlen igákon felül többi munkaere- ját mások földjének szántás-vetésére rendelkezésre bocsátani. Akinek saját földje a talaj- vagy időjárási viszonyok miatt egyelőre nem mivelhető, szintén köteles igaerejét más földjének szántás-vetésére rendelkezésre bocsátani, amennyiben alkalmas távolságban megmivel- hető állapotban levő föld van. Az idegen földön a munkálatok sorrendjét illetőleg az az elv irányadó, hogy elsősorban a hadrakelteknek keliő munkaerő nélkül visszamaradt családtagjaira és olyan kiskorúakra, nőkre, munkaképtelenekre, valamint kisbirtokosokra keil tekintettel lenni, akik földjük megmivelésében segítségre szorulnak.

Az 1914: L. t. c. 5. §-a, az 1915: XIII. t. c. 2. §-a alapján a gazdasági munkák biztosítása érdekében a ministerium a közigazgatási hatóságoknak a személyes és egyébb szolgáltatások elrendelésére és a köz-