Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-07 / 27. szám
2-ik oldal. SZATMAPí GAZDA ju'íus 7. heti, fel nem dolgozhatja, el nem Idegenítheti, serw azon másnak jogot nem engedhet. Amennyiben pedig a> házi vagy gazdasági szükséglet címén birtokában levő gabona erre a célra feleslegessé válik, köteles azt a körülményt a községi elöljáróságnak bejelenteni. A községi elöljáróság a bejelentés megtörténtéről a félnek az előirt minta szerint elismeivényt ad és a törvényhatóság első tisztviselőjének jelentést tesz, aki az ilyen feleslegnek a H. T. által való átvétele iránt haladéktalanul intézkedni köteles. 8- §, Az 5, §. 3. bekezdése alapján átvett termésfeleslegeket a H. T.-nek az átvevő bizottságba kiküldött megbízottja köteles késedelem nélkül őssegyüjteni és a H. T. e célra kijelölt raktáraiba szállítani. Ha a bizományos (megbízott) ennek ellenére a termésfelesleget a termelőnél visszahagyja, köteles őrzési és raktározási dijat fizetni. E dij nagyságát a földmivelésügyi miniszter állapítja meg. Ezenfelül a termésfelesleg épségben maradásáért a temetőkkel szemben való visszkereseti jogának épentartása mellett egész vagyonával első sorban felelős. A H. T. köteles a tövényhatóságok területén megfelelő számú, de járásonként legalább egy gyüjtőrak- tárról gondoskodni, amely célból szükség esetén a törvényhatóság első tisztviselője köteles a H. T-nek a raktárhelyiségek megszerzésére segédkezet nyújt ni. A gabonának az előbbi bekezdésben érintett raktárakba való szállítása a termelőt terheli. Késedelmessége esetén azonban a törvényhatóság első tisztviselője a H. T. megkeresésére köteles a szállításról a termelő költségére más fuvarokról, esetleg a közerő kirendelése utján gondoskodni. 9. §. Aki az 5. és 6. §§.-ok alapján gabonával ellátva nincsen, azt a házi szükségletének fedezésére szolgáló liszttel a rendes közélelmezési hatóság látja el. Az ezen célra szükséges lisztmennyiséget a H. T. az egyes törvéryhatóságoknak az Országos Közélelmezési Hivatal által megállapított mennyiségben bocsátja rendelkezésre. A H. T. köteles erre a célra első sorban az illető, ha pedig ott megfelelő készlet nem volna, a legkedvezőbben fekvő más törvényhatóság területén található lisztkészletet felhasználni, ha annak a hadsereg céljaira való elszállítása nem feltétlenül szükséges. (Folytatjuk.) Lombtakarmány díjtalan gyűjtése. A hosszan tartott szárazság miatt takarmány Ínség fenyeget, úgy hogy mindent el kell követni még most idejében, hogy a veszedelmet megelőzzük. Ezt célozza a kormánynak az erdőgondnokokhoz intézett rendeletc melyet gazdaközönségünk különös figyelmébe ajánljuk. Á nagy szásazság áltat előidézett takarmányhiány folytán ai állattenyésztést komolyan fenyegető veszély elhárítása céljából elhatároztam,, hogy a kincstári erdők arra alkalmas részeiben az alább eszközölt módozatok szigorú szemelőtt tartása mellett a szegényebb sorsú lakosok részére a lombtakarmány díjtalan gyűjtését, valamint az erdei legeltetés és tűhasználat kedvezményes áron való gyakorlását megengedem. Lombtakarmányf elsősorban oly helyeken lehet termelni, ahol értékesebb fanemek közé kevésbé értékes és a lombtakarmány előállítására alkalmas fák (fenyő, közé kecskefüz stb.) vegyülnek. Ezek levághatok és lombtakarmány szedésre egészben felhasználhatók. Amennyiben ez a szükségletet nem fedezné, abban az esetben a lombtakarmány termelése kivételesen oly fiatalosokban is megengedhető, amelyek igen jó, vagy teljes záródással bírnak és ahol a megritkitott erdőnek két éven belül való záródása bizton remélhető. A csúcshajtásokat azonban ilyt nekben is feltétlenül sértetlenül kell hagyni. Kikötöm, hogy a lombgyüjtés nem naponta, hanem hetenként csak bizonyos előre meghatározott és megfelelő módon kihirdetett napokon történhetik. A dohányzás és mindennemű tűzrakás a gyűjtésnél a legszigorúbban tilos. Felhatalmazom továbbá, hogy olyan község sze- génysorsu lakosainak, kik tényleg legelőhiányban szenvednek, a legeltetést a megengedhetőség hitáráig azon kincstári erdőrészekben, amelyekben az a kincstár saját szükségleknek fedezése, az erdőgazdaság érdekeinek veszélyeztetése (természetes felujulás, kőgörgeteges hegyoldalak stb,) és idegen érdekek megsértése nélkül lehetséges az erdőrendezőség vezetőjével egyetédőleg, a kellő óvrendszabáiy.ok alkalmazása és a szabályszerű legelőbérek 50- (ötven) százalékának elengedése mellett a folyó évi szárazság tartamára engedje meg. Hasonló feltételek mellett engedélyezhető a fű sarlózás is. A már beerdősitett tisztások és vágásíerületek idei fütermésének takarmányt' czélokra való felhasználása oly kikötéssel engedélyezhető, hogy a füszedés csak sarlóval és akként gyakorolható, hogy a csemeték meg ne sértessenek. Úgy az elötilalom alatt álló összes erdörészek, mint az utótilalom alatt álló mindazok a vágásterületek legeltethetek, melyek a legelőállat szája alól már kinőttek, vagyis amelyekben a legelőállat már nem okozhat károkat anélkül, hogy ezek miatt az erdő fejlődése késedelmet szenvedne. Legeltetés alá bocsáthatók azok a begyomosodott régi vágásterületek is, melyeknek beerdősitése, vagy természetes utón való felujulása sikerrel nem járt s melyeket ennél fogva egész kiterjedésükben úgyis újból mesterséges utón be kell erdősíteni,
