Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-30 / 26. szám
junius 30. szatmári gazda 3-ik olda szét, az Országos Bizottság helyi szervei a vár- megyei gazdasági egyesületek által alakítandó vármegyei gazdák hadsegélyző bizottságai lesznek. Vármegyénk területén is — miután az előkészületi munkák előrehaladtak — néhány nap múlva össze lesz híva a vármegyei bizottság alakuló gyűlése mely a részletkérdésekről fog határozni. Az országos bizottság március havi ülésén — melyen egyesületünket Falussy Árpád dr. egyl. aleinck ésDomahidy Viktor orsz. képviselő választmányunk tagja képviselte — általánosságban már leszögezte azokat az alapelveket, melyek mellett az akció eredményes munkát végezhet; az adományok mérvének megállapításánál és szétosztásánál azonban a helyi viszonyok első sorban figyelembe veendők lesznek. Az adakozás oly formán van tervezve, hogy minden gazda birtokának nagyságához, annak minőségéhez és jövedelmének mértékéhez képest birtoka egy bizonyos részének jövedelmét természetben, vagy esetleg pénzben felajánlja a segélyalap javára. Ez oly humánus megoldás amely a gazda vállaira nem ró elviselhetien terheket s egyszersmint a segélyre szorulóknak jelentékeny anyagi előnyt biztosit. Még csak egyet. Gazdáinkhoz fordulunk, még pedig kis, közép és nagybirtokosainkhoz egyaránt, ne késlekedjenek elhatározásukkal, gondolják meg már most minők volnának azok a terhek a melyeket elviselni képesek lesznek; elhatározásuknál nemes gondolkodásukra, áldott jó szivükre hallgasanak s ne engedjenek oly irányzatot felülemelkedni, mely a méltányos, igazságos hozzájárulást rideg önző célokból letörni igyekszik; gondolják meg, hogy úgyszólván nincs ez áldott Hazában egy család sem, mely a háborúban érdekelve ne lenne; nem magyar ember gondolkodásához méltó az az eljárás, hogy az én fiam haza jött, nem törődöm senkivel, az ilyen családoknak szászorosan kell résztveni e nemes munkában, s elvárjuk, hogy tisztességes gazdáink az ily minősithetlen eljárással, szemben meg fogják találni azt az utat, azt a módot a mely az ily embert a tisztességes társadalomból egyszerűen kiközösíti, de erős a hitünk, hogy ily ember legalább is mi nálunk nem akad. A m. kir. minisztériumnak 2.192/1917. M. E. számú rendelete, az 1917. évi búza-, rozs-, kétszeres-, köles-, árpa- és zabtermésnek zár alá vételéről és igénybevételéről. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli. 1- § Minden termelőnek 1917. évi búza, rozs, kétszeres, köles, árpa és zab termése a közélelmezés és közszükséglet célszerű biztosítása végett zár alá helyeztetik és afelől a termelő csak a jelen rendeletben megszabott korlátok között rendelkezhetik. A jelen rendelet alkalmazásában termelőnek kell tekinteni azt is, aki az 1917. évi termésből haszonbér, munkabér, aratórész, cséplőrész, konvenció, vagy más hasonló természetbeni szolgáltatás fejében kap a termelőtől búzát, rozsot, kétszerest, kölest, árpát vapy zabot. Ehhez képest a zár alá vétel a haszonbér, munkabér, aratórész és cséplőrész, konvenció, vagy bármilyen más munka vagy szolgáltatás ellenértéke fejében kapott ily terményekre is kiterjed és birtokosuk azokkal szintén csak a jelen rendeletben megszabott korlátok között rendelkezhetik. 2- §• A termelő köteles a zár alá vett termést az előrelátó gazda gondosságával learatni és mihelyt arra a termény alkalmassá vált, minden indokolatban késedelem nélkül kicsépeltetni. A cséplés megkezdését a községi elöljáróságnál előre be kell jelenteni, a községi elöljáróság köteles arról a törvényhatóság első tisztviselőjének 24 órán belül jelentést tenni. A termelő a kicsépelt gabona mennyiségét írásban, az e célra kiadott űrlapokon tartozik bejelenteni a községi elöljáróságnál. Ha a termelő az űrlapot nem tudja kitölteni, a bejelentési Űrlapot a géptulajdonos (gépész), vagy ha a cséplés nem géppel történik, a termelő bemondása alapján a községi elöljáróság tartozik díjtalanul kiállítani. A bejelentést a cséplés befejeztével, s ha a cséplés egy hétnél tovább tart, hetenkint kell eszközölni. A bejelentéseket a géptulajdonos is tartozik nyilvántartani, azok helyességét aláírásával igazolni. A bejelentés helyességéért a termelő és géptulajdonos egyetemlegesen szavatol. 3. §. .A termelő termése a szalma, pelyva stb. kivételével a kicséplés időpontjában, tehát a mag kihulltávaí egyidejűleg a közszükségletek céljaira igénybevétetik és
