Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-08 / 15. szám
VHI évfolyam. Szatrnár, 1916. április 8. 15. szám. SZATMÁRI *** V iw tr. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁG! EGYESÜLET HIVATALOS LAPJ#«f# A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELET! VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetést ára : évre .........................6 korona. Fi i évre.........................3 „ Neg yed évre.....................l-50 , A S zatmármegyei Gazdasági Egyesillet tagjai lagdijilletmény ellenében díjmentesen kapják. , Laptulajdonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság: Böszörményi Emil dr. Bartha Kálmán Domahiüy István Pethő György. Szerkesztőség és fc : Szatrnár, Deák-tér 23. szám, hová líky a lap szellemi, mint anyag; t w Lái érintő közlemények, hirdetése k t-s p ént e v küldendők. :: Kéziratokat nem kűLiünk vi^z . Interurbán-teiefon 217. sz. Bajtársi szellem a mezőgazdaságban. Az anyagiakért való túlhajtott küzdelem nagyon csökkentette az emberekben a szolidaritás érzését: a bajtársi szellemet. Azt hittük, hogy magunk is boldogulunk és sokkal többre jutunk, ha a munkába csak a magunk erejét fektetjük s nem szorulunk máséra aminek okvetlen következménye az, hogy néha a mi erőinket is kölcsön kellett adni másnak, esetleg szolgálatába állítani a közérdeknek. A mostani világháborúnak kellett eljönnie, hogy mindenki lássa, miszerint bajtársiasság nélkül keveset használ a nagy fizikai erő, a fokozott tudás. Mindezeknek csak akkor van értékük, ha azokat a közérdek javára és egyetértésben gyümölcsözíeíjük. Sikert a mostani nagy- küzdelmek idejében csakis a lángésznek fellob- banásai hoztak, ha egyénről van szó ; máskülönben minden sikert az egyetértő, közös mun- : kának, egymás önzetlen, vállvetett támogatásának lehet köszönni. Nagyon természetes, hogy a világháborúnak ezt a megbecsülhetetlen tanulságát le kellett vonnia azoknak is, akik a titáni küzdelemben a fronton beiül vesznek részt. Amint tudjuk a háború végső sorsára kétségtelenül legnagyobb befolyással lesz a mezőgazdaság. A mezőgazdaság teljesítő képessége épp oly fontos a végső győzelemre, mint a katonák vitézsége s tervszerű munkája. Tudjuk viszont azt is, hogy a mezőgazdaság békeidejében igen jó melegágya | volt az önzésnek és nagymértékben nélkülözte i a bajtársi szellemet a minek meg is volt a rósz ! következménye, hiszen az összetartás hiánya miatt a mezőgazdaság jelentősége csakis az utolsó időkben tudott valamiképen kifejezésre jutni. Önként következik mindebből, hogy a háború tanulságakép az érdekelt tényezőknek gondoskodni kellett arról is, miszerint a mezögaz- j daságban is teljes mértékben érvényre jusson j a szolidaritás érzése: a bajtársi szellem. Két ! kormány intézkedés van eddigeié ami a bajtársi : szellem érvényesülésének útját egyengeti. Égyi- ! két a minisztertanács adta ki, a mánkat a honvédelmi miniszter. Mind a két rendeletben nemcsak apellálnak a bajtársi szellemre, de egyúttal törvényes eszközökkel próbálják meg annak vifulását elősegíteni. A kormány-rendeletek ugyanis kötelességükké teszik nemcsak a polgári egyéneknek, hanem a mezőgazdasági munkákra szabadságolt és fölmentett katonáknak is, hogy a saját földjük megművelése után tartoznak munkaerejüketjés munkaeszközeiket válogatás nélkül mindazoknak rendelkezésére bocsátani, akiknek földje megmüveletlenül, termése betakaritatlanu! áll. Sok helyen talán nem igen lesz szükség kényszerítő rendelkezésekre, mert mindig megvolt a bajtársi szellem. Igen sok faluban ambicionálták azt, hogy bevetetlen föld ne maradjon. Ilyen falvak boldogultak is a leginkább. Most azonban nem csupán az ambíció kielégitéséről van szó, hanem a közérdek legmesszebbmenő istápoiásáról. Ilyenkor teljes örömmel kell üdvözölni az olyan bölcs kormányintézkedéseket, amelyek kissé talán az egyéni szabadakarat
