Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-01 / 14. szám
2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA április 1. hadsereg részére történt önkéntes felajánlása tárgyában fent hivatkozott rendeletem alapján tett intézkedésének eredményéről mielőbb jelsntsen és jelentésében terjeszkedjék ki arra is, hogy megkeresései a hadbiztosságok részéről minő elbánásban részesültek. báró Ghillány.“ Az orosz mezőgazdaság hanyatlása. Mig az entente a központi hatalmak lakosságát akarja kiéheztetni, legnagyobb gabonatermelő állama, Oroszország néz mezőgazdasági válság elé, mivel egyes vidékein a szántás alatt álló területek nagy része az őszszel bevetetlenül maradt s előreláthatólag a tavasz- szal a hiány pótolható nem lesz. Mint egyik Déloroszországi gazdasági lap írja, a bevetetlenül maradt területek némely vidéken 20 és 30 százalék között váltakoznak, k zárólag Déloroszország- ban, Uj Oroszországban. a déli Volga területen és Észak-Kaukázusban. Leginkább érinti ez a hanyatlás az összefüggő nagy Doni területet, a Saratowi kormányzóság Zarytzin és Kamisin kerületeit, a Samariai kormányzóság Novo- szenszk kerületét, a Woroncei kormányzóság Novo- choperi és Bogucsarkszk kerületeit, a Stavropoü kormányzóságot és Asztrachánt. Déi-Oroszország egyéb területein nem ily általános a hanyatlás, de egyes területeken hihetetlen nagy a hátramaradás. így például, hogy csak a chersoni kormányzóságot vegyük, a következő részletes kimutatás szól egyes kerületeiről: a Tiraszpoli kerület 92.800 hold szántóföldjéből bevetetlenül maradt 48 százalék, az ananjewi kerület 45-500 holdjából 25 százalék. A Simferopoli kormányzóságban 50 százalék, a Pultawai- ban 25—33 százalék a bevetetlen terület. Átlag 40 százalékot mutat fel az Uraion innen fekvő Panni kor- mányzóssg nagy része, szóval az igazi gabonatermő részei a nagy birodalomnak kopáran állanak s a birodalmat éhinség fenyegeti, ha a háború még sokáig tart. A gazda április havi teendője. Gazdaságban : Most, ha a föld kellőleg tnegszik- kadí s az ősszel földjeinket megszántottuk, akkor erősen megfogasoljuk, homokos talajon pedig meghenge- rezzük. A dohány palánták melegágyait el kell készíteni és ha a melegágy átmelegedett, a dohány-magot is el kell vetni, hogy korai palántát neveljünk. A réten a hiányos részeket uj magvetéssel kipótoljuk és a rétet, valamint a lucernát és a herést jól megfogasoljuk. A kukorica és a répavetés s a burgonyaültetés is e hó vége felé kezdetét veszi. A burgonyagumókat elrakás előtt jó a szabad levegőn néhány napig meg- fonnyasztani. A dohány-melegágyat szorgalmasan kell szellőztetni, hogy majd a palánták ültetéséig kellőleg megerősödjenek. Zöldtakariuánynak zabos-bükkönyt és tengeri csalamádét vethetünk. E hó vége felé a karán vetett őszi rozs már takarmánynak kaszálható. A kertben. Mindenféle zöldségnemü véleményezését el kell végezni. A hó vége felé szabadföldbe ugorka, dinnye, tök és paszuly ültetése megkezdhető. A nyári saláta s a káposztafélék a melegágyból kiültethetők. Korai burgonyát és csemegetengerit ültethetünk, A veteményes és nevelő-ágyakat gondosan gyomlálni kell. Spárga ágyak készíthetők. Díszfák, cserjék stb. parkírozás aiá való ültetése befejezve. Mig a lomblevelű összes fák, díszcserjék és gyümölcsfák stb., a faiskolából a rendeltetési helyükre ősszel, enyhe cs kora tavasszal, a nedvkeringés előtt bármikor kiültethetők, addig a tűlevelű fák, cserjék (az összes fenyők) át- és kiültetésének ideje csak a teljes nedvkeringés alatt április hóban végzendő. Az átültetést nem kedvelő egy nyári virágoknak szabad földbe való vetése végezhető. Pincébn. E hó vége felé az uj borok második lefejtését is befejezzük. Gondoskodjunk a pince szellőztetéséről és tisztántartásáról. Az összes hordókat elkeli látni kénnel. Az uj hordók beszerzéséről pedig legjobb mostanában gondoskodni, mert a kádármunka olcsóbb, .mint ősszel. Az utóerjedésben levő boroknál a dugókat (ako- nákat) ineg-megnyitjuk, nehogy az ott összegyűlt nagymennyiségű szénsav kárt okozzon. Az állatok körül. Az igás jószágot jói tartsuk. A növendék állatokat a legelőre küldjük. De a legeltetésnél óvatosak legyünk, csak akkor bocsássuk ki az állatokat, ha a levegő fölszikkadt és a iegeiőre kihajtás előtt egy kevés száraz takarmányt adjunk nekik. Különiéiék. A szatmárrnegyei gazdák jóhiszeműsége. Erről ir a Magyar Gazdaszövetség hivatalos lapja legutóbbi számában, miután gazdáink a cikkben nemcsak érintve, de egyenesen aposztrofálva vannak, közöljük a cikket: „A gazdák jóhiszeműsége. Azokkal az alantjáró vádakkal szemben, amelyekkel a földmivelőket gabona- és lisztkészleteik eltitkolása címén illetik, most a szabadgondolkodók lapja ltasábjain is volt alkalmunk az j igazságot olvasni. Megállapítja a lapnak egy cikke, hogy a gazdák, ha nem jártak el a készletek bejelentésénél szabályszerűen, ezt nem szándékosan, nem azért tették, hogy készleteket rejtegessenek, hanem azért, mert kellőkép kioktatva nem voltak és elöljáróik
