Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-29 / 5. szám

január 29, SZATMÁRI GAZDA lesz ki az a szám, a mely ily formán az oly fontos gazdasági munkáktól el lesz vonva, ép­pen azért indítványozza, hogy az egyesület for­duljon a kormányhoz a gazdasági cselédek fel­mentése tárgyában, javasolja továbbá, hogy a tengeri rekvirálással kapcsolatosan kérje az egyesület a kormányt, hogy a lekötött tengeri mennyiségek legalább is a kisgazdáktól sürgő­sen vétessenek át, mivel a letiltás következté­ben pénzhez jutni nem tudnak s közterheiket sem képesek fizetni, megfelelő magtáraik sincsenek. A választmány az indítványt mint teljesen aktuálist egyhangúlag magáévá tette. Volt még két indítvány; egyiket Böször­ményi Emil dr. elnök terjesztette elő, hogy az egyesület a változott viszonyok következtében kérje Szatmár-Németi szab. kir. várostól a „Szőke Mocsár“ bérletének megszüntetését; a másikat Schweitzer István nyújtotta be a tenyészkancák- nak katonai szolgálatra leendő besorozás alól való felmentése tárgyában. Mindkettőt a választmány elfogadta. Mint hadi indítványt emlitheljük meg Ru­bin Dániel szatmári lakosnak ajánlatát, ki az egyesületnek kgr.-kint 9 koronáért ajánl fel rézgálicot. Nagyon természetesen az egyesület ily természetű ajánlatot figyelembe nem vehet, az ügy felett napirendre tért. * * * Ezzel az érdekes ülés véget ért. Riszdorfer Imre. Kapásnövényeink termeléséről. Az a vállvetett küzdelem, a mii gazdaközönségünk a háborús időkben a kapásnövények termesztése terén is felmutatni képes volt, azt igazolja, hogy a hazafias érzület a szakszerű törekvés és a szorgalom náiunk is j csak úgy meghozta gyümölcseit a tavaly, mint odaát Németországban. Ehhez járult az a kedvező időjárás is, a mely kapásnövényeink tavalyi terméseredményeit oly megnyugtató és kielégítő hozamokká emelte. Legkivált azért tesszük szóvá az idei termőév küszöbén ezt a hi­vatalos kimutatásokkal is igazolt szép eredményeket, mert a buzdításban elöljáró lapunk olvasó és gazdál­kodó közönsége a háborús év folyamán mindenkor iparkodott a küzdők és a kötelességüket teljesítők so­rában helyt állani. Úgyszólván elismerést nyilvánítunk egyben lapunk részéről is amidőn vármegyénkén kívül névszerint kiemeljük azokat a vármegyéket, a melyek­nek gazdálkodó közönsége a tavalyi háborús eszten­3-ik oldal. dőben legkivált a három fő kapásnövény, nevezetesen a kukorica, a burgonya és a répatermelés terén szem­beötlően szép eredményeket tudott felmutatni. így nevezetesen átlagban a termés a tengerinél kát. holdanként legelső helyen áll Bács-Bodrog megye 14.77 q, Békésvármegye 14.76 q-nyi átlagos termésé­vel. Tekintettel arra, hogy egyes, a tengeri termelés terén eddig is kiváló vármegyék egyik másika alig mu­tat fel többet átlagban 8—10 q tengeritermésnél, a fentnevezett két vármegye átlag termése mindenkép di­csérendő tényül szolgál. A tengeri termelés terén is nagy igyekezetét bi­zonyít az a körülmény, hogy egyes vármegyéinkben, kb. ugyanazon a területen, mint a mekkorát tavaly előtt is bevetettek tengerivel, sokkalta nagyobb volt a terméstöbbiet, mint az előző esztendőben. így pl. Bi- harvármegye tengeri termelése az előző 1,500.000-ről, 2.150.000- re emelkedett. Békésvármegye 1,100.000-ről 1.790.000- re, Aradmegye 1.300.000-ről 1,600.000-re, Krassó-Szörényvármegye 1,000.000-ról 1,300.000-re. —<> Végül Torontálvármegye, a mely a tengeri termelés te­rén eddigelé is első helyen vezetett, 5,500.000-ről 6.500.000- re emelkedett. A burgonyánál is igen tanulságos példákat talá­lunk. Így nevezetesen magas termésátlagaikkal kivál­nak Háromszék, Brassó és Csikvármegyék a hol k. holdanként az átlag 80 q-át meghaladta, továbbá Tren- csén, Hont, Nyitra és Liptó megyék, mint a ho! a ter­mésátlag felüihaladta a 70 q-át. Dicséretes törekvést tüntetnek fel azok a keserve­sen sújtott vármegyék is, a melyek az oroszok beözön- lése által legtöbbet szenvedtek, de azért a gazdálkodás­ban olyannyira kitettek makukért, hogy pl, Beregvár- megye burgonyatermelése 1.000.000 q-ról felemelkedik 1.400.000- re; Máratnaros vármegye 900.000-ről 1.300.000- re stb. Azonkivül jelentékeny terméseredmé­nyeket tudnak felmutatni Pestvármegye, a hol az előző év 2,400 000-rével szemben áll 3,200.000-es termés- eredmény, Dunántúl pedig Vasvármegye, a mely 1,400 000-rel szemben 2,000.000-náI is többet tud fel­mutatni. A cukorrépa termelés is tanulságos és kedvező állapotokat tüntet fel dacára annak, hogy a fenforgó állapotok mellett a bevetett terület nagysága a tavalyi mögött maradt. Legkiválóbb terméshozamot mutatott fel cukorré­pában Tolnavármegye 181, Győrmegye 179 és Békés­megye 175 ezer q-val. Mindezek az örvendetes adatok gazdaközönségünk szorgalmát és előrehaladottságát méltán igazolják any- nyival is inkább, mert valamennyi vármegye, amelyről itt az imént megemlékeztünk, iparkodott a tavaly a fenforgó szállítási nehézségek dacára is kapásnövények­kel beültetett területeit kellő időben a megfelelő mű- trágyafélékkel is ellátni.

Next

/
Thumbnails
Contents