Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-17 / 25. szám

*•

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP.

A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS

APJA.

A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET,

AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLŐ

VP

Előfizetési ára :

egy évre

.............................ö korona.

í el évre.............................3 „

be

gyed évre........................1'50 „

*. Szarniármegyei Gazdasági Egyesület tagjai LugdijiJletinény ellenében díjmentesen kapják.

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.

Laptulajdonos:

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület.

Lapvezérlő bizottság:

Böszörményi Emil dr. Domahidy István

íí.irtha italmán Pethő György.

Szer!:cszt6íeg s* kittdjjpvztxl:

Szatmár, Deák-tér 23. szám,

hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalán érintő közlemények, hirdetések és p éji z ek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza.

Interurbán-telefon 217. sz.

Felhívás.

Felhívjuk mindazon gazdáinkat, kik az 1913. év őszén Mezőhegyesről vásárolt vetőmagvak árának 50 százalékát mindez ideig be nem fizették, ebbeli kötelezettségüknek haladé- talanul tegyenek eleget, mivel ellen esetben tartozásuk egész összege erejéig lesznek bepe- resitve.

Szatmár, 1916. junius 15.

Az egyesület titkári hivatala.

Mi lesz a munkabér

megállapítással ?

Nagy a munkás hiány, nincs aki kaszáljon, nincs a ki kapáljon, nincs cseléd — ettől visszhangzik az egész vármegye.

Kevés a fogoly, a katonai munkásosztagok vagy egyáltalán nem, vagy csak szórványosan érkeznek. Igen sok gazdánál a kaszáiók, lóhe- rések levágatlanok, ott fog elvénülni a takarmány, hej pedig de nagy szükség lesz a télen ebben is, hiszen rengeteg a katonaság szükséglete, azonfelül az itthoni állatállománynak is különösen jó gondozása ma nem kevésbé fontos úgy a köz, mint a katonaság élelmezése szempontjából.

Égbekiáltó az az arcátlanság, amit az itthon maradottak gazdáinkkal elkövetnek, kapálásért napi 8 koronát, kaszálásért 10—12 koronát és élelmezést is követelnek és a hatóság dacára a kormány által ráruházott hatalomnak összetett kezekkel nézi ezt a kiuzsorázást, pedig csak egy-két helyen kellene erélyesen fellépni s akkor megszűnne minden panasz s munkás és gazda is egyaránt jói járna. Határozottan állítom, hogy munkás is jól járna, mert elfogadható, a mai viszonyok figyelembe vételével méltányos napszám vagy szakmány-bér mellett a gazda egész a tél beálltáig tudna neki munkát biztosítani, Így azonban minden követ megmozdít, hogy fogoiy, vagy katonai munkaerőt kapjon, a mi ha ma még nincs is itt, de feltétlenül megérkezik e hónapban s akkor a gazdán a sor, hogy ezeket a tulkövetelő munkásokat melőzze, mert az, a ki valakinek szorult helyzetét oly túlságos mértékben akarja kihasználni, kíméletet nem érdemel.

A kormány rendelkezés, mely ily esetekre előre számított s felhatalmazta a hatóságokat a mezőgazdaságimunkáknak esetlegközmunkaszerü elvégzésére is — bizony régi keletű s hogy pedig erre szükség lesz, azt mindenki tudhatta mára múlt évben, a mikor a 43—50 évesek szemléje el lett rendelve, tehát a késedelmes intézkedés indokolatlan s nem menthető semmivel és ily körülmények között a föld megmunkálásának, bevetésének forszirozása illuziórissá vált.

Az itthon maradott csekélyebb értékű munkások pedig vegyék figyelembe, hogy ma az élelmezés nem kicsinylendő teher a gazdára, hiszen hazánkban az összes hivatalnoki kar, valamint mind az az elem amely csak fizetésére van utalva sokkal rosszabbul él, mint a gazdasági