Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-24 / 17. szám
2-ik oldal. SZATMÄ«?! GAZDA április 24. a családhoz, mint a pestvármegyei társegyesülethez szintén részvét átirat intéztessék. Választmány az elnök magas szárnyalásu, s elhunyt jeleseink érdemeit nemesen méltató emlékbeszédét jegyzőkönyvbe vétetni határozta s indítványát egyhangúlag elfogadta. Múlt ülés jegyzőkönyve megjegyzés nélkül hitelesíttetett. Ezután következett a gyűlés tulajdonképpeni egyetlen tárgya: előterjesztés közgyűlés tárgyában. Ennek a pontnak felvilágosításául megkell említenünk, hogy a f. évi március hó 4-i választmányi ülés határozatiig kimondotta, hogy az elnökség lehetőleg május hó 15-ig hívjon össze közgyűlést; választmányi tagjaink közül azonban többen azon nézetben voltak, hogy a mai háborús időben nem helyes oly közgyűlések tartása, melyek alkalmasak a ma nagyon is kívánatos összhang megzavarására, a mire az egyesületünknél régebben húzódó elnökválságnak kérdése mindenesetre megadta volna az impulzust, annyival is inkább felesleges ez, mivel a múlt évi julius 29-i elnökválasztó közgyűlésnek az elnökség által — tekintettel az akkor beállott mozgósítás következtében történt elhalasztását a kormány helyeselte s a gyűlés határozatait megsemmisítette. • Az elnökség a hozzája ez irányban tett szóbeli megkereséseknek eleget tett, nem akarván kitenni, hogy az esetleg most megtartandó közgyűlés határozatai ismét megfelebheztessenek s ezért hívta össze a 21-i választmányi ülést. Ezek után rátérhetünk a gyűlés e pontjára. Elnök bejelenti, hogy több választmányi tag hozzá fordult, hogy elnök-választó közgyűlés ma, amidőn hazánkban a létért való küzdelem folyik, a midőn szemünk s teljes figyelmünk azokra az óriási küzdelmekre van irányítva, melyeket vitéz katonáink ott a Kárpátokban vívnak, — ne hivassák össze s halasszuk el azt a békésebb időkre; indítványozza miután egyesületünk tagjai közül igen sokan vannak a harctéren, de a mai közlekedési viszonyok mellett az itthon maradottak megjelenése is úgy szólván lehetetlen, hogy közgyűlés csak a háború befejezte után hivassák össze. Keresztszeghy Lajos dr. választmányi tag véleménye szerint a közgyűlést össze kell hívni, mert tény, hogy a tisztikarnak és választmánynak mandátuma lejárt s azt meghosszabbítani egyedül a közgyűlésnek van joga; indítványozza, hogy a közgyűlés hivassék össze, melynek határidejét az elnökség határozza meg s mely közgyűlésre jelen választmányi ülésnek azon javaslata terjesztendő elő, hogy a tisztikar és választmány mandátuma a békés idők beálltáig meghosszabbittalik s ezen közgyűlésre ne tüzzük ki a tisztujitást. Cholnoky Imre nem tartja helyesnek a jelenlegi viszonyok mellett az elnökválasztó közgyűlést összehívni, annyival is inkább, mivel az egyesület tagjai közül igen sokan vannak a harctéren, de azonkívül ma sokkal inkább fennforog az ok a gyűlés határozatának megfeleb- bezésére, mint a múlt év julius 29.-én, a gyűlés kitűzését az elnökségre bízza. Isaák Elemér nem látja be miért nem lehet az elnökválasztó közgyűlést összehívni és a választást megejteni, ily eljárás mellett a jelenlegi elnökség addig maradhat helyén, a mig akar. Ezután felszólaltak Grósz Ignác, P^thő György, Daróczy Endre. Tóth Móric bizalmat szavaz az elnökségnek s visszautasítja Isaák Elemérnek azon nyilatkozatát, hogy itt az elnök ráerőszakolja magát az egyesületre; ily értelemben indítványt terjeszt elő. Daróczy Endre szerint a jogszabály szerint is az elnökségnek és választmánynak mindaddig kötelessége helyén maradni, mig az uj elnök és választmány jogerősen nem lett megválasztva. Választmány Keresztszeghy Lajos indítványát elfogadta s egyszersmint Tóth Móricét is magáévá teszi. Az ülés végén felszólalt még Domahidy István, ki az elnökségnek ily nehéz időbeni működéséért nemcsak bizalmat, de köszönetét is szavaz. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést berekeszti. Állattenyésztésünk a háborúban. Sok vármegyéből érkezik a panasz, hogy világhíres állattenyésztésünk a háború alatt pusztulásnak indult. Nem elég, hogy az ország állatállományának jelentékeny részét a hadsereg táplálására kell fordítani, az állatállomány csökkenését ezen kívül az is okozza, hogy az állam milliárdjait ma főleg a hadsereg szükségletének fedezésére kell fordítani és igy nem juthat megfelelő előirányzat arra, a mi pedig az állattenyésztés védelmét, fejlesztését élő törvényekben biztosítja. Az 1908 évi XLIII. t.-c. ugyanis akként szól; „hogy az ország szarvasmarha-, sertés- és juhállományának számszerű gyarapítására a következő állami kedvezmények, illetve segélyek szolgálnak: 1. a köztenyésztésre, vagyis közös használatra szolgáló apaállatok beszerzésének költség- mentes állami közvetítése, 2. vételárak egy kamatmentes előlegezése és annak különös méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb 50 százalékkal való leszállítása. így folyik ez a törvényben nyolc fő és négy alponton keresztül melyek mind az állattenyésztés védelmére, gyarapítására, minőségbeli javítására irányulnak és szolgálnak.
