Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-03 / 14. szám

4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA április 3. A denaturált cukornak az ára a cukorgyárban át­véve, vagy a gyár vasúti állomásán feladva, zsák nél­kül métermázsánkint március hóban 27 korona, április­ban 27 K 20 f, májusban 27 K 40 f és júniusban 27 korona 60 fillér. Hat métermázsánál kisebb mennyisé­get rendelni nem lehet. A szállítás rendszerint a vevő által előzetesen beküldött zsákokban történik, a vevő kívánságára azonban a cukorgyár zsákokat is ad, ez esetben azonban jogosítva van a zsákok ára fejében, a szállított áru minden métermázsája után, 2 koronát fel­számítani. A ki tehát állatainak takarmányozására nyers cuk­rot akar vásárolni, forduljon az illetékes vármegyei gaz­dasági felügyelőséghez s a községi elöljáróság által ki­állított bizonyítvánnyal igazolja a nyers cukorral takar- mányozandó állatainak számát s ehhez képest azt a nyers cukor mennyiséget, melyre neki ezen állat-lét­szám takarmányozása céljából szüksége lesz s amelyet beszerezni kíván. Ezen utalvány alapján a nyers cukrot a vételár előzetes lefizetése mellett a „Diószegi gazdasági cukor és szeszgyár részvénytársaságinál Diószegen, vagy a „Stummer Károly cukorgyárak rérzvénytársaság“-nál Nagyszombaton beszerezheti. Szarvasmarhán végzett kí­sérletek eredményei szerint a nyers cukor tápláló értéke a tengeri tápláló értékéhez úgy viszonylik, mint 100: 114-hez. Ló és sertés a nyers cukrot jobban érté­kesíti, mint a szarvasmarha. 1000 kg. élősúlyra etethető naponta szarvasmarhával 2—3 kg., lóval 3—4 kg. ser­téssel 4—5 kg. A nyerscukor tiszta szénhydrát és mint ilyen fehérjét egyáltalában nem tartalmaz, miért is cél­szerű a nyers cukorhoz fehérjedus takarmányokat, mint pl. vérlisztet és huslisztet (körülbelül 10 százalékot) keverni. Különösen ajánlatos ez, ha a nyers cukrot fe­jős tehenekkel etetjük. Miniszteri rendelet a haszonbérlőtől mivelés nélkül hagyott mezőgazdasági ingatlanok tárgyában. A m. kir. ministérium a háború esetére szóló ki- j vételes intézkedésekről alkotott 1912: LXI1I. t.-c. 16. §-ában, valamint az idézett törvénycikket és az 1912. LXV1II. törvénycikket kiegészítő 1914. L. t.-c. 14. §-ában j nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Ha olyan mezőgazdasági ingatlan haszon­bérlője, amelyet gazdasági rendeltetése, vagy a szoká­sos gazdasági vetésforgó szerint a folyó gazdasági év­ben termelésre kell használni, katonai vagy ezzel egy tekintet alá eső szolgálat teljesítése végett távol van vagy a bérleményt egyéb okból elhagyta anélkül, hogy j a termények előállításához vagy betakarításához szűk- j séges gazdasági munkáknak idejében való elvégzéséről akár maga, akár megbízottja vagy hozzátartozója utj^n, vagy más módon gondoskodott volna, vagy arról bár­mely okból idejében nem gondoskodnék, vagy gazda­sági helyzeténél fogva olyan viszonyok közé jutott, amelyek miatt a gazdasági munkák idejében való el­végzéséről előreláthatóan nem fog gondoskodhatni: a haszonbérbeadónak joga van arra, hogy az ekként kellő megmivelés vagy hasznosítás nélkül maradó in­gatlant — a haszonbérleti viszonyok egyébként érintet­lenül hagyásával — birtokába visszavegye és a folyó gazdasági évben a szükséges gazdasági munkák elvég­zéséről akár saját kezelésében, akár más módon ideig­lenesen gondoskodjék. Amennyiben az ingatlannak ily módon való megmiveléséhez, vagy hasznosításához szük­séges a haszonbérbeadó a bérleményhez tartozó épüle­teket és gazdasági felszerelést is használatba veheti. A haszonbérbeadó által birtokba vett ingatlannak a folyó gazdasági évben beszedendő hasznai felől a haszonbérbeadó rendelkezhetik, a haszonbérlő csak az ingatlanra eső haszonbérnek elengedését és a termé­nyek előállítása végett esetleg általa az ingatlanra for­dított költségeinek megtérítését követelheti, de mindezt csak oly összeg erejéig, amely a haszonbérbeadónak az ingatlanból nyert tiszta jövedelmét meg nem haladja. Ha a haszonbérbeadó a jelen §. szeriét őt meg­illető joggal nem élt, a haszonbérlő e miatt sem bér­elengedést, sem kártérítést nem követelhet. 2. §. A haszonbérbeadott ingatlannak az 1. §. alapján a haszonbérbeadó részéről való birtokbavétele I tekintetében felmerülő vitás kérdések elintézésére hi- ! vatva van: 1. kis- és nagyközségekben, ha a vitás ingatlan 50 kataszteri holdnál nem nagyobb, első fokon a köz­ségi elöljáróság, második és utolsó fokon a főszolga­bíró, ellenkező esetben pedig első fokon a főszolga­bíró, második és utolsó fokon az alispán, 2. városokban — tekintet nélkül a vitás ingatlan nagyságára — első és utolsó fokon a tanács. Ha a haszonbérelt ingatlan több község . (város) területén fekszik, az ingatlan fekvése szerint illetékes hatóságok bármelyike határozhat az egész ingatlanra nézve. A közigazgatási hatóság határozatával meg nem elégedő fél igényeit a jogerős határozat közlésétől szá­mított 30 nap alatt rendes birói utón érvényesítheti. 3. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. Budapest, 1915. március 24. napján. GRÓF TISZA ISTVÁN s. k. m. kir. ministerelnök.

Next

/
Thumbnails
Contents