Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-03 / 14. szám
április 3. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. földben 30 cm. sortávolságban 2—3 cm. mély barázdát huzunk és ebbe vetjük ritkásan a magot s gyengén betakarjuk. Ha a talaj agyagos, célszerű homokkal vagy portrágyával betakarni. — Művelésük gyomlálás, ritkítás, később többszöri kapálás. Szárazságban öntözés. — Korai használatra ajánlatos a kurta és félhosszu hollandi és Nantesi karett; petrezselyemből a félhosszu fajták. A hosszú gyökeriiek mély rétegű földben fejlődnek jól és későn szedhetők fel. A saláta kövér, sőt egészen frissen, de érett trágyával javított földet szeret. Magját már most és két hetenként megismételjük, hogy egész nyáron legyen salátánk. — A sűrűn kelt vetést megritkitjuk és a palántákat 25 cm. sor- és főtávolra ültetjük, ezek megfeje- sednek. Mint köztes növényt ültethetjük káposzta és hagymasorok közé, hogy a földet teljesen kihasználjuk. Kapálást és igen bő öntözést kivan. — Vannak sárga, zöld és pettyes fajták. A saláta főzeléknek is kitűnő. A spenótot nálunk igen helyesen a szabadban vadon termő más füvekkel helyettesítik; ezek a napi piacon állandóan és olcsó árban kaphatók. Az utszéli lapukat nem kedvelők részére azonban közlöm, hogy nagyon kövér földben 30 cm. sortávolra, barázdába, ritkásan vetjük többször megismételve. Nyáron nem termeljük, mert száraz meleg időben hamar felmagzik. Van sárga és zöld fajtája. — Legjobb főzelékeink egyike. A borsót sokan a hóra vetik. Mivel ettől elkéstünk, vessük olyan földbe, mely ez előtt 1—2 évvel volt trágyázva. A frissen javított földben nagy lombot nevel, melyen kevés termés van. Korai használatra a törpe borsót vetjük 35 cm. távolságra húzott barázdába, a magvakat 10 cm-nyire egymástól, 3 hét múlva a vetést ismételjük. A futó borsó később használatra való, de már most vetjük 60 cm. sor- és 30 cm. főtávolságra fészkekbe 3 szemenként és kikelés után két bokor közé galyas ágat szarunk. , Tápláló értéke nagy. Fajták szerint fogyaszthatjuk hüvelyével és kifejtve. A vöröshagyma meleg fekvést és tápdus földet kíván. Frissen trágyázni alája nem szabad. Leginkább apró hagymáról szoktuk szaporítani, de mert dughagy- ma az idén drága pénzért sem kapható, magról kell szaporítanunk. A megbízható helyről vett és két napig vízben áztatott magot melegágyba vagy védett helyre porhanyó földbe sűrűn vetjük, gyakran öntözzük és éjjelre betakarjuk deszka vagy szalmatakaróval. Április végén aztán a palántákat szétültetjük 25 cm. sor- és 10 cm. főtávolságra oly sekélyen, hogy csak a kis hagyma legyen a földben. Ültetés után gyakran öntözendő, később nem szükséges. Gyakran kell gyomlálni és kapálni. Jó fajták a makói és zittaui. II. Melegágyba vagy védett helyre vetendők és április végén szabad földbe kiültethetők: A fejeskáposzta, vörös-és kelkáposzta és kalarábé. Ezeknek termesztési módja teljesen megegyező. Földjük jól megmunkált, nedves és kövér legyen. A napot szeretik, de jó földön kellő gondozással félárnyékos helyen is megteremnek. A káposztafélék palántjait április végén ültetjük állandó helyükre és pedig a fejes káposztát fél méter sor- és tőtávolságra (közé köztes vetemé- nyül salátát vagy korai hagymát teszünk, mire a káposzta teljes nagyságát eléri, ezek kikerültek), a vörös- és olaszkáposztát valamivel kisebb távolságra és a nyári kalarábét 25 cm. sor- és főtávolságra ültetjük. Állandóan bő öntözésben és többszöri kapálásban részesítjük. — A földi bolhák ellen úgy védjük meg káposztánkat, hogy a palántákat hamuval, korommal vagy mészporral hintjük be, A levéltetveket 2 százalékos do- hánylugkivonattal permetezzük. Korai termelésre bevált fajták káposztából a korai erfurti, jánosnapi és express, vöröskáposztából és olaszkáposztából az erfurti korai, kalarábéból a fehér és kék bécsi üveg. Most vetjük melegágyba vagy ládákba ablak közé a paradicsom és paprika magját is, ezek azonban májusban ültethetik ki, mert a hideg iránt érzékenyebbek, mint az előbb felsoroltak. A tavaszi földmunkáról általánosságban tudnunk kell, hogy egyszerre annyit ásunk, amennyit aznap bevetünk, nehogy a föld kiszáradjon. Gyökérfélék alá mélyebben, mag- és levélnövények alá sekélyebben ásunk. Ásáskor a káros rovarokat, évelő gyomok gyökereit, követ és minden haszontalan dolgot ki kell szednünk. A gereblyézés célja a még benn maradt gyomok kiszedése, a talaj egyengetése és porhanyitása. Tökéletes ásás és gereblyézés megkönnyiti a vetést s később a kapálást. Nyerscukor takarmányozás. Az erőtakarmányokban mutatkozó hiány pótlása céljából a pénzügyminister megengedte, hogy az állatok takarmányozásához szükséges denaturált nyerscukor adómentes legyen beszerezhető. A pénzügyőri közegek ellenőrzése mellett a cukorgyár által eszközlendő denaturálás akként történik, hogy minden 100 kg. nyers cukorhoz 5 kg. szalmaszecska, vagy polyva és 1 kg. spódium fog kever- tetni. A pénzügyminister rendelkezése szerint valamennyi kir. pénzügyigazgatóság felhatalmaztatott, hogy engedélyt adhasson arra, hogy a cukorgyárak az ily módon denaturált nyers cukrot az illetékes vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőségek utalványai alapján kiadhassák az állattartó gazdáknak s a cukorgyárak kötelezettségek vállaltak aziránt, hogy az ily utalvánnyal jelentkezőknek egyelőre a diószegi és nagyszombati cukorgyáraktól folyó évi junius végéig a fenti módon denaturált nyerscukrot a következő módozatok mellett fogják kiszolgáltatni :