Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-27 / 13. szám

március 27.

SZATMÁRI GAZDA

5-ik oldal.

Műtrágyázási közlemények.

Takarmánynövény termesztésünk gondjai. A

Németbirod dómban az illetékes körök által egybehívott i 12 elsőrangú szaktekintély állapította meg nemrégiben, í hogy a lakosság rendes napi élelmezésének biztosításán j kívül minő utón, módon kell az állatállomány ellátásának mai nehéz kérdését is megoldani. Nagy áldozatok meghozatala nélkül ez bizony Németországban sem volt keresztülvihető ugyanannyira, hogy pl. a tehénállománynak és a sertésállománynak egy tetemes százalékát a fiusfogyaszíó piac számára kellett áldozatul tenni. Az igy felszabaduló rengeteg szemes eleség aztán az emberi élelmezés biztosítására lett szánva, a nagyobb húskészletek pedig, mint füstölt husnemü és konzervek kerülnek fogyasztás alá. Ámde az igy megapasztott állatállomány még mindig igen nagyszámú, s igy annak élelmezése sok gondot okoz nemcsak Németországban, hanem nálunk is. Minthogy szálastakarmánykészlettei Németország sem győzi, elővette a cukorgyárak és szeszgyárak melaszkészleteit, a szárított cukorrépaszeletet, magát a nyers cukrot, mint lovaknál a zab pótlószerét a szárított burgonyát és egyéb alkalmas anyagot, sőt hulladéknemüt is, hogy mindezeket felhasználja a takarmányozás gondjai megszüntetésére, s most azon ág.ekszik, hogy minden talpalatnyi főid elvetésével nemcsak lakosságának biztosítsa egy évi szükségleteit, de állatai részére is elegendő takarmányt termeljen. Nekünk is igyekeznünk kell minden talpalatnyi földet árpával, burgonyával, tengerivel, de ezeken kivüi olyan nagy területet takarmánynövényekkel, s főleg takarmányrépával ■is bevetni, amennyinek hozadéka állatállományunk fenntartására szükséges lesz, de meglévő lucernás és here- föideink termését is fokozni kell, s ebből a célból még a tavasz folyamán be kell azokat szórni k. holdanként 150—200 kg. termésfokozó szuperfoszfáttai, s jól meg- boronálni, mert ezáltal kétszeres termést biztosítunk.

Sző óink megmunkálása a háborús eszten- ben. Ma minden talpalatnyi földre szükségünk van, hogy azon liszttermékeket, vagy egyéb olyan éleimicik- keket termeljünk, melyek a mai drágaság és szükség közepette megélhetésünket biztosítsuk addig is, amig a világpiacok áruforgalma megint felszabadul. Fel kellene tehát használni szőlőterületeinket is arra hogy a sorközökben, utak szélén korai burgonyát, vagy zöldségfélét termesszünk. Minthogy azonban a szőlővel egyazon területen ültethető növények ezidei megnövelése nagyobb munkaerőt és kiadást okoz, mindkettővel pedig takarékoskodnunk keli, magában a szőlőben a meilőzhetien évi idénymunkáiatok közül csupán a legszükségesebbeket szabad végeznünk. Az amúgy is oiy sok áldozatokat igénylő szőlőterületek nagyobbitását jobb időkre hagyhatjuk. A metszési mivcieíek sorából is a legkevesebb munkát igénylő, megszokott, legegyszerűbb módokat kell alkalmaznunk. Ha talán egyik-másik borvidéken a szakavatolt kezek hiányoznának, az itthonmaradt öregebb gazdák néhány értelmesebb asszonyt, vagy katonasorba nem került legényt oktassanak be a metszési fogásokra. Ezirányban az egyes megyék gazdasági egyesületei is szívesen támogatják a hozzájuk forduló szőlősgazdaközönséget. Hogy pedig a szőlő gyengébb megmunkálása dacára is jó termést adjon, k. holdanként legalább 300 k. ammóniak-szuperfoszfátot, homokon pedig még 100 kg. káüsót hintsünk el most tavasszal a lemélyitett sorközökbe. Az országos magyar i gazdasági egyesület múlt évi szőlőmütrágyázási kísérletei is tanúsítják, hogy a műtrágyázott szőlők 300—800 I koronával nagyobb jövedelmet adnak mint a nem mű- trágyázottak.

K. B.

Különfélék.

Felhívjuk gazdáinkat szíveskedjenek egyesületünk titkári hivatalával sürgősen közölni, hogy:

1. Vannak-e olyan akadályai a tavaszi mező- | gazdasági munkának, amelyek emberileg elháritI hatók ?

2. Van-e a községben és a környéken ele- I gendő vetőmag ?

3. Van-e elegendő munkáétő ?

4. Dolgoznak-e a hadisegélyben részesülő í munkabíró férfiak, asszonyok és más családta- i gok ?

Ezen adatokra elnökségünknek sürgős szük- : sége van, hogy illetékes helyen a hiányok lehető pótlása céljából a kellő lépéseket meg tegye; éppen ezért kérjük gazdáinkat szíveskedjenek fenti kérdésekre a választ mielőbb megadni.

Országos vásárok vármegyénkben. Március

29.-én Fehérgyarmat. Április G.-án Krasznabéltek; 7.-én Hagymásiápos; 8.-án Királydaróc; 12.-én Nagykároly; í 13.-án Érendréd; 16.-án Csenger.

Az elrejtett gabona- és lisztkészletek elko- j hozása. Mint fél hivatalosan jelentik, a hivatalos !ap- I ban legközelebb rendelet jelenik meg amellyel a kor- ! mány elrendeli, hogy hatósági felhívásra negyvennyolc óra alatt mindenki jelentse be azt a gabona- és lisztkészletét, amely az idei termés betakarításáig számítva, a háztartási és gazdasági szükségleien felül birtokában van. Aki e fölös készletet nyegvennyolc óra alatt be nem jelenti, két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz kor. pénzbüntetéssel büntettetik s tőle a készletet elkobozzák. Bárki, aki ilyen elrejtett készletről tud és azt följelenti, a készlet értékének egyötödrészét megkapja. Az elkobozott készlet értékének többi része a rokkant katonák javára szolgál. Az ellen aki a rekvirá-